Rahaf Harfoush: Yes We Did - An inside look at how social media built the Obama Brand

Rahaf Harfoush: Yes We Did - An inside look at how social media built the Obama Brand (Igen, megcsináltuk - Bennfentes betekintés, hogyan építették fel a közösségi médiában az Obama márkát)
Pearson Education, 2009.

Dr Osman Péter ismertetése
Ez a nagyon tanulságos könyv különösen meggyőző erejű bizonyítéka annak, hogy a kibertér korunk mindinkább meghatározó jelentőségű csatamezejévé válik e fogalom szinte minden értelmében. A Magyar értelmező kéziszótár még úgy adja meg a kibertér jelentését, hogy az az egymással összekapcsolt adatbázisok hálózata, maga a világháló. Ennél mára már sokkal több: az a közeg, amely a legtöbb lehetőséget kínálja a kommunikációra, a kapcsolatok építésére, az emberek széles köreinek befolyásolására, mozgósítására, s mindehhez információk és egyéb tartalmak másokhoz való eljuttatására - olyanokhoz is, akik ezt behatolásként élik meg. A kibertér lett a hagyományos fegyverek nélküli hódítás minden bizonnyal legfontosabb közege, a kereskedelemben épp úgy, mint a közéletben, ez a könyv pedig érzékletesen, tökélete-sen gyakorlatiasan és hitelesen mutatja be, hogy mennyire azzá válhat a politikai hatalomért vívott harcban is. Arról ad alapos és szakszerű elemzést, hogyan járult hozzá a kibertérben, az internetes közösségi médiában folytatott „hadjárat” - vagyis az ott megvalósított meggyőzés, szervezés, mozgósítás - Obama elnöki kampányának győzelméhez.
Szerzője médiastratéga, akinek szakterülete az új technológiák alkalmazása, és azok hatása a kommunikációban és az élet más területein. A főhadiszálláson vett részt az Obama-kampányban, annak a legmodernebb és rohamosan növekvő jelentőségű csataterén: a közösségi média felhasználásában a kampány minden területén, az adománygyűjtéstől az önkéntesek mozgósításán át a tevékenységük szervezéséig és optimalizálásáig. A kiemelkedő szaktudás, amellyel ezt megvalósították, már széleskörű elismerést kapott, azonban ez az első mélyreható szakmai elemzés arról, hogyan vitték mindezt végbe. Láthatjuk, kritikus jelentőségű ebben a kommunikáció, amellyel elérik a célközönséget, képesek azt aktivizálni és koordinálni a tőle kért támogató tevékenységeket. Különösképpen fontos, hogy ezek a technikák a gyakorlatban jól használható lehetőségeket adnak a meggyőzést és a célszerűen szervezett mozgósítást szolgáló üzenetek finomhangolására - így arra is, hogy a célközönség minden szegmenséhez az ahhoz legjobban illeszkedő módon és tartalommal szóljanak, s hogy az üzenetek révén a kampányban mindenki mindenkor személyre szólóan tudja, melyek a legfontosabb tennivalók az adott pillanatban, amelyek révén segítheti a siker elérését.
Harfoush bemutatja, hogy a modern infokommunikációs technológia és az arra támaszkodó közösségi média ehhez olyan finoman hangolható eszközök létrehozását tette lehetővé, amelyek hatékonysága messze meghalad minden korábbiakat. Részletes szakmai elemzéssel tárja elénk, hogyan használta fel a kampány ezeket a kezdetektől a választás éjszakájáig, hogyan épített fel és irányított egy rendkívül hatékony „infokommunikációs közösséget”, hogy az segítsen megválasztani Obamát, aki ezzel a világ első „digitális” elnöke lett.
A könyv sok kritikus jelentőségű tanulsággal szolgál. A leginkább közvetlen, hogy milyen hatalmas lehetőségek nyíltak meg a kibertérben megvalósított befolyásolásra, mozgósításra lényegében mindenki előtt, aki képes kezelni ezeket az eszközöket, s mindez már messze túllép az online /politikai/ marketing hatókörén. Nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy mindannyian, akik internetet használunk, potenciális célközönsége vagyunk ilyen hadjáratoknak, akár valamilyen árucikket, akár nézeteket, vagy éppen egy elnököt akarnak ránk tukmálni.
Az itt bemutatottak felvetnek egy igen izgalmas további következtetést is: ez az újfajta eszköztár, s az annak alkalmazásában rejlő lehetőségek új, az ideálishoz talán számottevően jobban közelítő tartalmat adhatnak a demokrácia tényleges megvalósulásának és működésének. Ez a fajta infokommunikációs eszköztár talán az eddigieknél jóval hatékonyabban teremti meg az emberek minden eddigieknél sokkal szélesebb köre számára a kezdeményezések, az azokra való aktív reagálások, a szervezés és a közösségi együttgondolkodás lehetőségeit, és sokkal többeket tesz ténylegesen is képessé és hajlandóvá arra, hogy aktívan éljenek azokkal a bizonyos cserepekkel, azaz a vélemény nyilvánítás és a céljaikért való kiállás lehetőségeivel.