Corvina Kiadó, 2023
A Corvina Ajánlójából: „Gyűjteményes kötetünk Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be. Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét.” (Kiemelések tőlem.)
Innentől a szerző Előszavából: „Megmutatjuk azt is, hogy egy-egy kudarcba fulladt vagy sikeres vállalkozás mögött milyen emberi tényezők voltak. Alkotásaikon keresztül bepillanthatunk az életükbe: mik motiválták őket, hogyan dolgozták fel a sikereiket, kik segítették vagy gátolták a kutatásaikban, mi adott erőt nekik, ha kudarcot vallottak?
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a találmányok többsége nem egy ember nevéhez köthető, mivel mögötte egy egész kutató és tervező csapat működik. Példa erre az Egyesült Izzólámpa és Villamosság Rt kutatólaboratóriuma, és ugyanilyen legendás volt a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár elektrotechnikai osztálya is, mely a villamosgép-gyártás bölcsőjének tekinthető.
Szerepelnek olyan tudósok is, akik nevéhez több ismert találmány és szabadalom fűződik: Jedlik Ányos, Bláthy Ottó Titusz, Bánki Donát, Eötvös Loránd és Kármán Tódor ékes példa erre. („Tudósok” – itt azt jelenti, hogy komoly elméleti munkásságuk mellett hoztak létre kimagasló gyakorlati értékű találmányt, azt eredményező új tudományos vagy szakmai felismerést. – OP) Olyan feltaláló is, aki külföldön született, de országunkat gazdagította a hírnevével. Vannak találmányok, melyeket tévesen magyar eredetűnek tartanak. Kötetünk [ezzel] valójában legendaoszlató.”
A forrásokról: „Hogy ki volt vagy ki lehetett egy találmány értelmi szerzője, hosszas kutatást igényel. Több magyar és külföldi közgyűjteményben (levéltár, múzeum, kézirattár, magángyűjtemény, családi hagyatékok stb.) végeztünk kutatást, hogy eredeti dokumentumok segítségével rávilágítsunk a találmányok eredetére és keletkezésük körülményeire. Kutatásainkban segítségünkre voltak a hazai és külföldi szabadalmi hivataloknál bejelentett és oltalom alá került találmányok adatai.
Kötetünk mind a kutatók, mind pedig a magyar művelődéstörténet iránt érdeklődő olvasók számára sok új és értékes információt tartalmaz.”
Csiffáryt ismerjük. Olyan hivatást űz, amely a gyémántbányászathoz hasonlítható: Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosaként – óriási dokumentum-anyagot feldolgozva – „több évtizede kutatja és publikálja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. Eddig megjelent tizenhat kötetének történeti forrásanyaga jórészt közgyűjteményekben lévő hagyatékokból és feltáratlan kéziratos anyagokból került ki.”(A Corvina e kötethez fűzött ismertetőjéből.) Szétrajzás - Híres magyar emigránsok kézikönyve c kötetéről (Corvina, 2015) a Magyar Innovációs Szövetség hírlevele 2015/14. számában szóltunk.
Egy különösen izgalmas felvetés: A kötet a magyar tudomány‑ és technikatörténeti panteon egy gazdag részletében kalauzol. Csiffáry meglehetősen elgondolkodtató mottót választott hozzá, amelynek jelentőségét szerzőjének kiléte adja. „»A nagy vívmányok históriását minduntalan homályos részletek zavarják meg. Rádöbben, hogy minden jelentős felfedezésnek voltak előfutárai, sőt gyakran olyanok is, akik jóval a ’tulajdonképpeni felfedezés’ előtt már a lényegre is rátapintottak. A hasznosság oldaláról nézve nem is fontos a vívmány szerzőjének kilétét megállapítani akkor, ha a felfedezés gyümölcse már élvezhető.« Selye János: Életünk és a stress” A második mondat a híres Isaac Newton‑i „Óriások vállán...” kifejtése (iparjogvédelmi szóhasználattal „a tudomány állása”). A záró tételen viszont érdemes elgondolkodni. A „szerző” kilétének számon tartása nélkülözhetetlen eleme a szellemi tulajdon védelmének, ami viszont az alkotás ösztönzésének nagy gazdasági és szakmai jelentőségű intézményrendszere. S vajon nem tartozunk-e a kutatóknak, alkotóknak, fejlesztőknek is azzal, hogy hálás utókortól elvárhatóan a műveikhez megőrizzük a kilétüket? Voltaképp maga ez a kötet is ehhez járul hozzá, szintúgy a tervezett folytatásai is, amelyeket Csiffáry az Előszavában ígér.. Sokan pedig alkotó munkával küzdenek a halhatatlanságért, a reménnyel, hogy eredményeik megtartják a nevüket és hajdani létezésüket az utókor emlékezetében.
A kötet az alkotókat, felfedezőket hat részbe sorolja:
· Akik gyógyítottak
· Akik legyőzték a távolságot az égben
· És akik legyőzték a földön
· Akik a világűrt uralták
· És akik a föld alatti világot uralták
· Akik megszelídítették számunkra az energiát
Egy igazgyöngy-sor a közülük kiragadott, talán kevésbé ismert nevekből, találmányokból:
Ø Bárány Róbert, az emberi fül kutatója Ø Detre László, az antigének felfedezője Ø Hell Miksa csillagai Ø Verancsics Faustus repülő embere Ø Schwarz Dávid kormányozható léghajója Ø Némethy Emil sárkányrepülője Ø Ganz Ábrahám kéregöntésű vonatkereke Ø Galamb József Ford T-modellje Ø Járay Pál áramvonalas autója Ø Gothard Jenő, a csillagászati fényképezés úttörője Ø Hell József Károly bányagépei Ø Csanda Ferenc földbe látó készüléke Ø Wigner Jenő, a világ első nukleáris mérnöke Ø Teller Ede biztonságos atomrektorai Ø Oláh György alternatív energiaforrása.
