Corvina Kiadó, 2023
Dr Osman Péter ismertetése
Ha csak ezen múlna....! Érdekes dolog az észszerűség! A felvilágosodás egyik vezéreszméje volt (legyünk őszinték: a világi hatalomért az egyházzal és szövetségeseivel vívott harcban). Közgazdaságtanban korábban Nobel-emlékdíjat ért az elmélet, miszerint az ember észszerű lényként viselkedik a gazdaságban, majd újabb Nobel-emlékdíjat, hogy nagyon is tud ott ésszerűtlenül lenni. Ám vajon a már hiperzsúfolt és –felspannolt együttélésben milyen magatartás észszerű, mit kell eltűrni és mit lehet elvárni másoktól? Sedgman szavaival, „A könyv mindenekelőtt arról szól, mit jelent olyan «észszerű ember»-nek tartani magunkat, aki megmondhatja másoknak, hogyan viselkedjenek.”
Könyve eredeti kiadója, a FABER & FABER ajánlójából: „Könyvében Segdman megmutatja, miként alakíthatunk ki új kapcsolati szabályokat olyan világban, ahol az emberek közt nincs egyetértés abban, mi a helyes magatartás, viszont mindenki meggyőződése, hogy a józan észnek engedelmeskednek. A viselkedéstől az etikettig, a polgári engedelmességig és ellenkezőjéig, könyve vizsgálja a különös viselkedéseket, hozzáállásokat, előítéleteket és részrehajlásokat, amelyek a modern társadalmi szerződést alkotják (nem jogi, hanem szociológiai fogalomként. Rousseau és más klasszikusok sokkal szebben mondták, de lecsupaszítva mondhatni hallgatólagos, kényszerű beletörődésünk az együttélésbe, némi tűrésbe, együttműködésbe és alkalmazkodásba – OP), és merészen új útjelzőket állít, hogy segítsenek navigálni bonyolult társadalmi világunkban. Arra hív, hogy kritikusan mérlegeljük, kik joga dönteni a vonalak meghúzásáról, s hogy mérlegeljük, mikor észszerű másoktól elvárni, hogy a mi értékeinkhez alkalmazkodjanak, vagy épp a mi felfogásunkhoz arról, mi a helyes, és mikor lehet nagyon is észszerűtlen ezt tennünk.
Kirsty Sedgman kulturális kutatások szakértője, az emberi magatartásra és »audience experience«-re szakosodott. (Utóbbi egy új szakterület, a fellelhető információk szerint, dióhéjban, annak tudománya és művészete, hogy a hallgatóságot élményekbe, megtapasztalásokba merítsük, maximalizálva az ennek során nyert információikat, azok elsajátítását és megőrzését. Ehhez különféle technikákat és az idegtudomány eredményeit használják fel. – OP) Jelenleg a University of Bristol oktatója.
Kirsty mondta: Az utóbbi néhány évben láttuk a kapcsolatok szétesésének és a bizalmatlanságnak a növekedését, és elfeledtük, hogyan értsük meg egymást. Ennek azonban nem kell így lennie, és most van esély másként cselekednünk.
A szerkesztő mondta: ez egyike azoknak az eltűnőben lévő ritka könyveknek, amelyek az első oldaltól beássák magukat a tudatalattinkba, és teljesen új fényben mutatják meg az addig nyilvánvalónak tűnőt. Kirsty pompásan szívmelengető és szellemes írása harsonaszóval hív, hogy lerázzuk az elnyomó társadalmi szerződésünk (magyarán a reánk lerakódott kötöttségek – OP) béklyóit, és átértékeljük, mit is jelent észszerűtlennek lenni. (Pl. észszerű-e elfogadni a nekünk rosszat, csak mert elvárás, vagy elutasítani, főként ha azzal nem ártunk másoknak. Kirsty nyitó példája a sok vihart kavart nyilvános babaszoptatás megítélése. – OP) Számomra rendkívül izgalmas volt ilyen megvilágító erejű és különösen megnyerő könyvön dolgozni.”
University of Bristol: „Dr Kirsty Sedgman díjnyertes kulturális kutatásokat tudhat magáénak. Szakterülete a közönség, a tapasztalat, a magatartás és a kommunikáció. Az kutatja, miként találnak az emberek értéket a kultúrában való részvételben? Miként tapasztalják meg a dolgokat, amelyeket látnak és reagálnak rájuk? Miként tehetők az ilyen örömök és csalódások jelentőségteljessé az életükben? És mindez mit mondhat nekünk a művészet szerepéről a társadalomban, másrészt a kapcsolatról a kulturális intézmények, a hatalom, az identitás és a hely között? Kirsty népszerű előadó rádióban és televízióban. Kutatásairól sok médium beszámolt, egyebek közt a BBC, a Guardian, a Telegraph, a Washington Post, és címlapján a New York Times.”
Az 1929 óta működő Penguin Bookshop ajánlójából: „Az észszerűség egységesített elmélete (vicces utalás a fizika Szent Gráljára, a relativitás, a gravitáció és a kvantummechanika egységesített elméletére – OP) – és miként legyünk ésszerűtlenek jó okokért.
Mai világunkat normák struktúráiból és rációkból építették, de múlhatatlanul szükséges megkérdőjeleznünk, kik tették ezt és miért. Megosztottabbak vagyunk választóvonalak mentén, mint valaha, és ideje megkérdezni, kiknek van ez leginkább a hasznára. Mi van, ha a hajlamunk, hogy szabályokhoz és rációhoz mérjük az emberi magatartást, sokkal több problémát rejt, mint ahogy tűnik? Sedgman megmutatja, hogy a hatalmi dinamikák és a társadalmi elfogultságok annak széleskörű elfogadására vezettek, hogy mit szabad és mit nem, ám ezek kirekesztő valóságokat hoztak létre, és a társadalmi sokszínűség fakulását, ami veszélyes a valódi társadalmi haladásra. Ehhez a jó modor eszméit vizsgálja végig a történelemben, napjainkig. Könyve annak létfontosságú és szellemes védelmét építi fel, miért és miként segíthet jobbá tenni a világot, ha olykor észszerűtlenek vagyunk. Mi van, ha ez a legjobb módja létrehozni egy régóta esedékes változást?
