Jimmy Wales: A bizalom hét törvénye – - Hogyan alkossunk tartós dolgokat?

 

Corvina, 2026

Dr Osman Péter ismertetése

 „A legmélyebb bizalom kifejeződése, amikor eszünkbe sem jut, amire támaszkodunk.” – a könyvből

„A bizalom, mondja a Wikipedia alapító Jimmy Wales, egy kincs. Ám nem élettelen, mint az arany vagy a drágakövek – a bizalom élő dolog, amelyet művelni, ápolni lehet és kell is. E könyv megmutatja, hogyan. Azt is, miként vált a kezdetben csak egy poénnak tekintett szervezete (A Wikipedia – OP) globális tekintéllyé, ugyanabban a két évtizedben, amikor hanyatlásban volt a közbizalom minden másban, a kormányzattól a közösségi médiáig.” – a kiadó anyacége, a világhírű Penguin Random House ajánlójából. (Kiemelések tőlem)

A Corvina Ajánlójából: „A Wikipédiának kezdetben nem jósoltak nagy jövőt. Hiszen a vadidegenek közötti bizalom és jó szándék működteti őket! Hogyan is lehetne ilyen törékeny alapra építkezni?

A globális bizalmi válság idején talán nehéz elhinni, de az emberi természetben eredendően ott rejlik a megosztásra és együttműködésre való hajlam. Jimmy Wales, a világ legnagyobb tudástárává fejlődött online enciklopédia, a Wikipédia társalapítója ebből a kiindulópontból fogalmazza meg praktikus tanácsait. Saját tapasztalatait felidézve, számos vállalat és kezdeményezés fellendülését nyomon követve, cégvezetőkkel és szakértőkkel folytatott beszélgetésekre alapozva foglalja össze a bizalom szerepével, kialakításával és megtartásával kapcsolatos tanulságokat. Útmutatójának segítségével tartós sikereket érhetünk el, legyen szó profitorientált, illetve nonprofit szervezetről, vagy bárkiről, aki olyasmit kíván létrehozni, ami kiállja az idő próbáját.

»Fontos könyv! Reménnyel tölt el, mégis rendkívül gyakorlatias. – Yuval Noah Harari«”

A hét törvény – mindegyiket egy fejezet magyarázza:

1.               A bizalom elnyerése és elveszítése személyek között zajlik. Mindig is ebben a személyes viszonylatban gondoljunk a bizalomra, függetlenül a tevékenységünk léptékétől. (Szervezet, cég, intézmény, stb tekintetében is lehet kulcsfontosságú, bízunk-e benne! Tud is olyat tenni vagy nem tenni, amivel elveszíti az iránta való bizalmat. Ez kivetül/het/ az ott dolgozókkal való kapcsolatokra is. – OP)

2.               Az emberek arra születtek, hogy kapcsolódjanak és együttműködjenek. Hogy emberi természetüknek megfelelően cselekedjenek. (Sajnos e természetes ösztöneiket, szándékaikat felülírhatják külső kényszerek, kondicionálások! – OP)

3.               A határozott, világos és pozitív cél elengedhetetlen feltétele annak, hogy az emberek együtt dolgozzanak, és valami csodálatosat alkossanak. (Steve Jobs a karizmatikus vezető ereje mellett ezt használta arra, hogy az embereit elérhetetlennek tűnő célok elérésére késztesse. – OP)

4.               Bízzunk a viszonosság erejében. Bizalomra vágyunk? Adjunk bizalmat. (Kockázatos... mint maga az élet. – OP)

5.               A kisgyerekeket udvariasságra neveljük. Ne feledjük, miért. Mi magunk pedig úgy cselekedjünk, ahogy prédikálunk.

6.               Van egy küldetésünk. Tartsuk hozzá magunkat. És ne foglaljunk állást mások vitáiban, akik a saját küldetésüket követik. (Az első két mondat vitathatatlan. A harmadik nem annyira. – OP)

7.               Az átláthatóság bizalmat épít, különösen, ha rejtegetnivalónk van. (Tökéletes! – OP)

Innentől szóljon a könyv, idézetek belőle (szerkesztve, kihagyásokkal):

A bizalom gyakorlata: „A Wikipédiának még jóval azelőtt le kellett küzdenie a legkomolyabb kihívást, hogy a világtörténelem legnagyobb tudástárává vált volna. [Ez abban állt, hogy] idegeneket kellett összehoznia az interneten, és elérnie, hogy kommunikáljanak és kooperáljanak egymással. Ehhez pedig arra volt szükség, hogy megbízzanak egymásban. Bízniuk kellett abban, hogy a többiek nem viselkednek velük szemben tiszteletlenül vagy sértően. Hogy senki sem módosítja vagy törli a másik hozzáadott értéket képviselő munkáját alapos megfontolás és indoklás nélkül. Hogy a többiek őszinte szándékkal hallgatják végig, és valóban megfontolják az észrevételeiket. Hogy akkor is méltányos bánásmódban lesz részük, ha mások nem értenek velük egyet, és nem fogadják el nézeteiket. Ebben a könyvben arról lesz szó, hogyan történt mindez.”

„Szeretném azonban egyúttal szélesebb kontextusba helyezni a kérdést. Nem a Wikipédia volt az egyetlen online platform, amely ismeretlen emberek között kialakuló bizalomra épült, és vált globális szinten meghatározó jelenséggé.” Példák következnek bizalmon alapuló globális vállalkozásokra, mint az eBay, Uber, Airbnb, és „a megosztáson alapuló gazdaság leghatalmasabb szereplői profitorientált vállatok, tehát teljesen eltérő módon működnek, fontos kérdésekben azonban hasonló módszert alkalmaznak: a siker fontos összetevőjeként kezelik a kulcstényezőt: a bizalmat. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy ezek a közös módszerek sokkal inkább az emberi természetből, semmint az üzleti modellekből erednek. Az emberi természet pedig egyetemes.” (Ez utóbbira ne tegyük rá kellő óvatosság nélkül a nyakunkat! Mondhatni, amikor a faj egy adott környezetben kialakult, nagyjában egészében lehetett egységes a természete. Ám azóta a különféle természeti, társadalmi, anyagi és intézményi környezetekben nagyon eltérő hatások, ’frissítések’ rakódtak rá, napjainkban pedig a mind hatékonyabb csúcstechnológiás befolyásolás alakítja döbbenetes mértékben. – OP)

A bizalom hatalmas kincs, de nagyon is törékeny. Folyamatosan óvni, ápolni, erősíteni kell. Ez a könyv megmutatja, hogyan. Először is megismerjük azokat az alapvető törvényeket, amelyek arról szólnak, miként kellene gondolkodnunk az emberi természetről. Górcső alá vesszük a szabályokat, amelyek megmutatják, hogyan kellene bánniuk egymással az embereknek az együttműködés alapjául szolgáló interperszonális bizalom fejlesztése érdekében. Végezetül pedig azokat a törvényeket vizsgáljuk majd, amelyekre a szervezeteknek van szükségük az olvasók, a fogyasztók vagy a polgárok bizalmának elnyeréséhez és megtartásához.”

„Kulcsfontosságú kezelési útmutató a bizalom mindent átfogó törvényéhez: Meg kell tennünk, amit elvárnak tőlünk. De nem elég egyszer. Állandóan, szünet nélkül így kell tennünk. Mert nem számít, mennyire vagyunk megbízhatóak, vagy mennyire tisztelik a termékünket, illetve szolgáltatásunkat, és az sem számít, hány millió vagy milliárd ember támaszkodik ránk, egy pillanatig sem gondolva erre a bizalomra, mert annyira automatikussá vált. Így is egy csapásra elveszíthetünk mindent. (Önhibánkból! – OP)”

Utószó Jonathan Haidt: A morális tudat - Miért olyan megosztó a politika és a vallás? c. könyvéhez

 - tekintettel a téma különösen nagy és közvetlen jelentőségére.

Corvina Kiadó, 2026 

Dr Osman Péter

Haidt mottóként egy idézetet választott, amely akár könyve legfőbb üzeneteként is megáll:

„Arra törekedtem, hogy ne nevessek az emberi tetteken, ne sírjak rajtuk, ne gyűlöljem őket, hanem megértsem őket. – Baruch Spinoza”

Érdemes itt a könyv feltűnően kedvező, sokoldalú fogadtatásának néhány további idézetével kezdenünk.

A könyv a vélemények tükrében – az eredeti kiadó anyacége, a Random House idézi:

·  „Ragyogóan megírt, kifinomult és ösztönző. Igencsak megváltoztathatja, miként vélekedünk és beszélgetünk politikáról, vallásról és az emberi természetről. – NPR” (független, nonprofit országos tartalomszolgáltató és műsorterjesztő szervezet, 1000+ helyi rádióállomás számára – OP)

·  „Mérföldkő az emberiség önismeretében. Haidt többre tör, mint a győzelem, neki a bölcsesség kell – ez teszi a könyvét nagyon is érdemessé az elolvasásra – The New York Times”

·  „Látszólag könnyed, mégis rendkívül mélyenszántó bestseller – kétségkívül az év egyik olyan könyve, amelyről a legtöbbet beszélnek. - The Wall Street Journal”

·  Zseniális szöveg... gyönyörűen megírva. Haidt könyve új, kreatív megvilágításba helyezi az erkölcspszichológiát, és egy provokatív üzenettel szolgál. – Science”

·  Nagyon olvasmányos és felettébb éles elméjű... A meghatározó kép, amelyet az ember alkot róla, egy megalkuvást nem ismerő, nagyhangú, biztos ítélőképességű hazafié, aki az amerikai politika egymással küzdő csoportjai között áll, és arra ösztönzi őket, hogy lássák meg egymás szempontjait, hagyjanak fel a démonizálással, az egymás tönkreverésére törekvéssel. Haidt igazi hozzájárulása, hogy mindannyiunkat egy közös asztalhoz hív. - Washington Times”

·  Haidt műve ma különösen helyénvalónak érződik... A téma ilyen megközelítése segít bennünket jobban megérteni a saját politikai és vallási beállítottságunkat. – San Francisco Chronicle”

·  „Haidt kutatása forradalmasította az erkölcspszichológia területét. Ez az elegánsan megírt könyv messzire vezető hatást ébreszt mindenkiben, aki érdeklődik az antropológia, a politika, a vallás, vagy épp a sok viharos vita iránt, amelyek megosztják a modern társadalmainkat. Ha meg akarod tudni, miért kötődsz az erkölcsi meggyőződéseidhez, és sokan miért vannak ellenkező véleményen, olvasd el ezt a könyvet. – Simon Baron-Cohen, a fejlődéslélektan professzora, Cambridge University”

·  „A morális egészség égetően szükséges hangja – Booklist”

·  „Egy szakmailag jól megalapozott bemutatása a mai erkölcspszichológiának. Egy meggyőző megjelenítése a termékeny komplexitás és a lappangó hajlékonyság erkölcsi univerzumának. – Kirkus Reviews”

·  „Haidt lebilincselő könyvére figyelmeztető címkét kellene tenni: különösen erős függőséget okozó tartalom! Élénk, laza és mindenkinek jól érthető stílus ötvöződik benne az élvonalbeli kutatásokból származó, lenyűgözően széleskörű tudással a társadalomtudományok, a fejlődésbiológia és a pszichológia terén. Az év egyik legérdekesebb könyve. – The Globe and Mail”

·   „E könyv egy intellektuális mestermű, amely a darwinista elmélet-alkotást a napi politika gyakorlatias birodalmába viszi. Remekül megírt mű, és igazán szokatlan találkozni egy könyvvel, amely igen jelentős továbblépéssel gazdagítja az elméletet, ugyanakkor arra bátorítja az olvasót, hogy lelkesen forgassa lapjait. – Christopher Boehm, az antropológia professzora, University of Southern California,”

·  „Olyan fickóként, aki naponta hallgatja a heves politikai vitákat, lenyűgöztek, tanítottak és szórakoztatattak Haidt zseniális meglátásai. Ez a mélyreható, mégis közérthető könyv segít az olvasónak megérteni a politikát benépesítő, 'egyedül igazként' fellépő figurákat.” – Larry Sabato, University of Virginia, professzor, a Politikatudományi Központ alapítója és igazgatója.”,

·  „Mélyreható tárgyalása az erkölcsiség különféle pszichológiai gyökereinek, és ezek szerepének a politikai konfliktusok létrehozásában. Nem túlzás hinni, hogy e könyv segít csökkenteni ezeket a konfliktusokat. –Richard E. Nisbett, University of Michigan, a pszichológia »Distinguished University Professor«-a (ez az egyetemek által adható legmagasabb státus – OP)”

A Corvina írja Ajánlójában: Haidt történetekkel és izgalmas esetekkel illusztrálva bemutatja erkölcsi gondolkodásunk kialakulását és működését, és rávilágít, mi nehezíti meg, hogy más szemszögből tekintsünk a morális kérdésekre, és belássunk egy, a magunkétól eltérő álláspontot. Könyve segít tudatosabbá tenni morális gondolkodásunkat, így jobban megérthetjük a másik oldalt, és közelebb kerülhetünk egymáshoz.” Haidt valóban igen közvetlen, gördülékeny előadóstílust választott, amely mindenki számára könnyen érthetővé teszi mondandója kifejtését.

Könyvéből az is sokat megtud magáról, akit egyáltalán nem érdekelnek az elvontabb kérdések, mint a morál vagy a tudat. Egy meglepő példa erre, amit magunktól igazán nem hinnénk: „A pszichológusok felfedezték, hogy a csecsemők bizonyos fizikai és mechanika ismeretekkel születnek. Amikor mélyebbre ástak, rájöttek, hogy a csecsemők a társas világ megértéséhez is rendelkeznek bizonyos velük született képességekkel...”

Kevés olyan ember van, aki ne tartaná magát így vagy úgy – azaz szükség szerinti mentségekkel – becsületesnek. Haidt döbbenetes példákat hoz arra, hogy e tudat fenntartása mellett hányféleképp enged sokunk a kísértéseknek, s magyarázza azt magának.

És óhatatlanul is idekívánkozik egy eretnek felvetés: Vajon ebben a mai, mindinkább szélsőségesen és minden más indíttatást felülíróan mediatizált világunkban az emberek mekkora hányada működik még a Haidt által itt leírt módon? Könyve igazán segít megérteni az embert, akinek cselekvéseit és magatartását az evolúció által létrehozott alapokra támaszkodó, a tudata és a tudattalanja által együttesen befolyásolt gondolkodása irányítja. Ám mi van azokkal, és főleg az emberek mekkora hányadát tehetik ki azok, akiknél mindezt részben-egészben felülírják a mind hatékonyabban és rejtettebben működő, mindenhova elérő és fel sem ismerhető külső befolyásolások, amelyek az azt működtető érdekek szolgálatában a tömegekben egyebek közt két meghatározó jelentőségű akadály lebontását célozzák: a morálét és a tudatosságét?