Topográf Térképészeti Kft, 2009
Dr Osman Péter ismertetése
Dr Juhász Árpád „televíziós
geológus” kötete az idei év könyvtermésének egyik méltán kiemelkedő darabja.
Az útleírás régóta kedvelt műfaj,
hiszen a javát alkotó művek sok olyan érdekességre és ismeretekre nyitják rá az
olvasó szemét, amelyekkel amúgy nehezen találkozna. A mai világban pedig az
olyan könyvek, mint Juhász
Árpád e kötete, egészen különleges és fontos szerepet kapnak.
Ez ugyanis egyszerre szórakoztató, s ugyanakkor intellektuálisan igényes
alkotás. Eléggé nyilvánvalónak tűnik, hogy, a globális tömegkultúra céljára
készült mai termékek mind nagyobb hányada, akárcsak az elektronikus média
műsorainak nagy része, kifejezetten intellektuális igénytelenségre szoktatják a
fogyasztóikat, méghozzá félelmetes hatékonysággal. Tartanunk kell attól, hogy -
hacsak ez a trend valamely jótékony ok folytán meg nem fordul - mind többen lesznek
olyanok, akiket a kulturális igényeiket illetően legjobban a különös, ám nagyon
is kifejező szleng kifejezés jellemez: agyilag zokni. Juhász könyve szembe megy
ezzel, valódi intellektuális értéket kínál, s ezzel igényességre szoktat. Így
örömére szolgálhat mindenkinek, akik kedvelik az európai kultúra hagyományos értékeit,
s benne a valódi világ hihetetlenül sokszínű sajátosságainak, jellemzőinek,
természeti, antropológiai és kulturális kincseinek a megismerését. S ha eljut
olyanok kezébe, akiket mindinkább arra nevel rá a média, hogy a figyelemre
méltó eseményeket legfőképpen a tömegkultúra műanyag bálványainak
életviteléről, szerepléseiről, magánéleti botrányairól és párosodási
szokásairól szóló tudósításokban keressék, talán közülük is jó néhányat meggyőzhet
arról, hogy a valódi világ összehasonlíthatatlanul érdekesebb, mint a
hamisított - ez pedig nagyobb érték lehet mindannyiunk számára, mint sokan
gondolnák.
Mai kultúránk egyik kiemelkedő
pozitívuma, hogy hatalmas kínálatban állanak rendelkezésünkre valóban kitűnő
úti- és természetfilmek. Velük szemben a betűkbe öntött útleírások közül
valószínűleg csak a legjobbak állják a versenyt, feltehetően csak azok,
amelyeknek különösen vonzó többletet ad a szerzőjük - ezzel az útitársunk,
idegenvezetőnk - érdekes, rokonszenves személyisége, intelligenciája, megkapó
látásmódja. Ez a hatalmas és gyönyörű album ebben is nagyon jó. És abban is,
hogy kiválóan alkalmazkodik a mai olvasási szokásainkhoz. Manapság, ha eljutunk
odáig, hogy könyvet vegyünk a kezünkbe, időnk, erőnk inkább csak a rövidebb
olvasmányokra futja, s igazán jónak kell lenniük ahhoz, hogy képesek legyenek lekötni
a figyelmünket. Itt ilyenekből kapunk sokszínű füzért, amelynek minden darabja
tökéletesen megfelel ennek, s a műfaj egy-egy gyöngyszeme.
A televízió kevés áldásainak egyike,
hogy lenyűgöző módon képes ismereteket közvetíteni, s ezzel igen hatásos
eszközéül szolgál az ismeretterjesztésnek is. Különösen érvényes ez a természet
világának, szépségeinek és érdekességeinek, valamint az emberiség hihetetlenül
változatos civilizációjának bemutatásában betöltött szerepére. A demagogikon
(magyarán a TV) ebben valódi műveltséget kínál, amelynek értékét persze az
adja, ha kiemelkedő mesterek készítik e filmeket, műsorokat - amilyen Juhász Árpád is. Az
élővilág televíziós bemutatásának felülmúlhatatlan mestere, sztárja Sir David
Attenborough, aki e tevékenységéért kapta a lovagi címet. Juhász Árpád életműve a
legjobb színvonalú tudományos ismeretterjesztésben nem marad mögötte - kivéve,
hogy magyar televíziósként és szerzőként kevesebbeknek adatik meg a szerencse,
hogy láthatják a filmjeit, olvashatják a könyveit. E kötet fülszövege is
elmondja: 45 úti filmjét vetítette a televízió, élményeiről 17 könyve jelent
meg, s munkásságáért az amerikai sajtó a világ ötezer ismert személyisége között
tartja számon.
A kötet e bámulatos életmű
legjavából ad sűrítményt. „6 kontinens, 1600 fénykép, egy geológus úti
kalandjai” alcímmel. A „geológus” ugyanakkor itt messze több mint szakmájának kiváló
képviselője, hiszen Juhász a saját tapasztalatainak, élményeinek tükrében
hatalmas ívű áttekintést tár elénk a Föld élővilágáról, annak
különlegességeiről, és különféle népeinek sajátos életmódjáról is. Aki azt
állítja, hogy ezt lapozgatva nem mardossa a sárga irigység, az vagy nagyon
érzéketlen azok iránt az örömök iránt, amelyeket a mindezekkel való találkozás
nyújt, vagy nagyon nem őszinte. Ugyanez áll arra is, aki azt mondaná, hogy nem
nyűgözi le mindaz, amit itt láthat és olvashat. Tény, hogy bolygónk természeti
szépségeiről és civilizációjáról egy könyvben csak ízelítőt lehet adni, ám ez a
kötet így is ezeknek igazán méltó ábrázolása. A szerző joggal írja itt az
előszavában, hogy kilencvenkilenc országot járt be, történeteinek száma
végtelen, s egyike azoknak Magyarországon (valószínűleg a világon is OP.), akik
a legtöbbet tudnak és a legtöbbet dokumentáltak a Föld természeti
környezetéről. „Úti kalandjainak” már a bevezetőben olvasható kurta összegzése
is elég ahhoz, hogy őszinte csodálatot érezzünk a világ megismertetését célzó
utazásainak rendkívüli száma és sokszínűsége iránt, s nem csekély örömet, hogy
az utazások számtalan viszontagságaival ő birkózott meg, élményeinek legjavát
viszont mi kapjuk, amennyire csak az album bámulatos képanyaga, s a szerző
rövid leírásai és fényképek magyarázó szövegei képesek azokat közvetíteni. 750
oldal tömény természeti szépség, kaland, érdekesség a világjárás ínyenceinek.
És 750 oldal arról, milyen elképesztően sok élmény férhet bele egy elkötelezett
természettudós életébe, akit hajt a megismerés és a megismertetés szenvedélye.
