Az iszlám bankolás és pénzügyek tudománya

Yahia Abdul-Rahman: The Art of Islamic Banking and Finance - Tools and Techniques for Community Based Banking (Az iszlám bankolás és pénzügyek tudománya - A közösségi-alapú bankolás eszközei és technikái)

John Wiley & Sons, 2010

Dr Osman Péter ismertetése

„Az emberek legjobbjai azok, akik a leginkább hasznára vannak a többi embernek” Mohamed Próféta kijelentése.
„Erkölcsi elveink - a zsidó-keresztény-iszlám értékrend - azt követelik tőlünk, hogy soha ne súlyosbítsuk az eladósodottságát azoknak, akik nem képesek teljesíteni az azzal járó adósságszolgálatot” A szerző szavai.
„Az etikát és az erkölcsösséget nem a törvények és szabályok táplálják bele az emberekbe, hanem a szüleik, az iskolarendszer, és általában a társadalom, s ennek már kora gyermekkorukban el kell kezdődnie.” Idézetek a könyvből.
„If you cannot beat them lead them”, ha nem tudod legyőzni őket, állj az élükre - valószínűleg a „fehér” civilizáció jövője múlik azon, hogy a vezetői mielőbb belássák: ez a régi elv nagyon nem fog működni a mai iszlám világgal. Minden bizonnyal az egyetlen működőképes modus vivendi, közösségi stratégia a „ha nem tudod legyőzni, akkor tanuld meg elfogadni őket, s ne akard rájuk kényszeríteni a maga normáit” lehet. Az elfogadáshoz pedig nélkülözhetetlen, hogy előbb meg kell érteni. A gazdaság és a pénzügyek terén a világelsők közé tartozó Wiley Kiadó számos könyve kínál alapvető jelentőségű ismereteket ahhoz, hogy megérthessük az iszlám elveinek megfelelő bankolást, és általában a pénzügyek ilyen kezelését (ezek meghatározó sajátosságait lentebb vázoljuk). Mindez pedig messze nem csupán elméleti jelentőségű. A szakirodalom már sok éve jelzi, és a szerző is szól róla, hogy a pénzvilágban évtizedek óta növekszik az „iszlám szektor”, azaz terjed az iszlám bankolás és finanszírozás. Tudjuk azt is, hogy ennek hajtóerejét nemcsak pénzügyi megfontolások adják, hanem sokak számára ez az identitásuk erősítését, a hovatartozásuk kinyilvánítását is szolgálja. Az iszlám szilárd követésével határozzák meg magukat e mai világban, amely szinte minden tekintetben elvenné tőlük az önállóságukat. Az iszlám országokban pedig az politikai állásfoglalást is jelent. Az üzleti gyakorlat számára mindez azzal jár, hogy aki nemzetközi pénzügyekkel foglalkozik, az mind kevésbé engedheti meg magának, hogy ne értse az iszlám bankolás és finanszírozás lényegét és az azt meghatározó elveket.
Kevésbé ismert témában, amilyen ez is, még inkább kritikus jelentőségű, hogy valóban megbízható ismereteket kapjunk. A Wiley már eleve garancia arra, hogy a könyvei ezzel szolgálnak. A szerzőről pedig e könyv ajánlójából egyebek közt megtudhatjuk, hogy igen széleskörű, több mint negyvenéves tapasztalattal bír a banki tevékenységek, valamint a kőolaj és földgáz ipar terén; szakterülete felöleli a nemzetközi pénzügyeket, befektetéseket, az iszlám bankolást és finanszírozást, abban a projekt-, és a KKV finanszírozást, a közösségi bankolást, a bank menedzsmentet és a pénzügyi szolgáltatásokat. Alapítója és elnöke az American Finance House: LARIBA pénzügyi cégnek, amely az USA-ban elsőként 1987 júliusa óta kínál iszlám finanszírozást és dolgozik annak fejlesztésén és kiépítésén. Részletesen be is számol e könyvében szakmai pályafutásáról, sokrétű gazdasági frontvonalbeli gyakorlatáról, a LARIBA létrehozásáról és gazdasági szerepének erőteljes fejlesztéséről és bővítéséről. E cég és annak a szerző által vezetett saját bankja már az USA mind az 50 államában jelen van, és széles portfolióval működik, a LARIBA márkanév pedig világszerte ismertté vált az iszlám finanszírozás márkaneveként. A sikertörténet fontos része, hogy együttműködést létesítettek az USA jelzálog piac csúcsát alkotó Freddie Mac és a Fannie May cégekkel, s ennek keretében is megvalósították az iszlám szabályai szerinti finanszírozást. Mindezek semmi kétséget sem hagynak a felől, hogy e könyv kitűnő, a tárgykört jól felölelő, megbízható forrás.
A szerző úgy határozza meg e műve célját, mint erőteljes törekvést, hogy bevezesse a köztudatba a bankolás egy új márkáját, amelynek lényege, hogy a zsidó-keresztény-iszlám értékrendre támaszkodik, s egyúttal megtartja az USA törvényeit is. Magától értetődő, hogy az utóbbi elengedhetetlen érvényességi kellék, hiszen pénzügyi tevékenység csak az adott ország törvényeinek megfelelve végezhető. Az iszlám bankolás és finanszírozás esetében azonban mégis célszerű ezt hangsúlyozni. Amint Abdul-Rahman elmondja, hasonló céllal a LARIBA csoport a külsőségeit is úgy alakította ki, hogy azok egyértelműen kiemeljék a kötődésüket Amerikához.
A pénzügyek iszlám kezelésének megértéséhez ismerni kell a következő alapvetéseket:
· Az iszlám hívei számára a társadalmi rend nem válik szét világi és vallási szférára, hanem általános, az élet minden területére egyaránt érvényes magatartási szabályrendszert jelent, amely egyaránt meghatározza az emberek viszonyát Istenükkel és egymással, a minden téren követendő etikai és a társadalmi normákat, s úgyszintén azt is, amit a nyugati felfogás polgári, valamint büntetőjogként kezel. A shari’ah, az iszlám jogrend és szabályrendszer teljessége, egységesen és teljes mértékben, minden vonatkozásban normaadóként meghatározza a hívők életét, s nem tesz semmilyen különbséget annak lelki és világi vonatkozásai, az üzleti és a magánélet, a szent és a profán között.
· A gazdasági kapcsolatokban - és így a banki ügyletekben is - mindent mást felülíró erejű alapszabály, hogy szigorúan tilos kamatot bármilyen formában megkövetelni, tilos kamatot elfogadni, úgyszintén tilos azt fizetni, és tilos kamatfizetéssel járó ügyleteket közvetíteni. Az iszlám elveivel kizárólag olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, ahol a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásával elért haszonból kap előre meghatározott arányú részesedést, és ugyanígy osztozik az általa finanszírozott vállalkozás esetleges veszteségeiben is. Ahhoz, hogy ez a gazdasági életben ténylegesen is érvényesíthető legyen, a modern iszlám kidolgozta a maga sajátos finanszírozási konstrukcióit.
· El kell kerülni minden olyan gazdasági tevékenységet, amely a szerencsejáték elemét is tartalmazza, vagy azzal egyenértékű. Az iszlám jog tiltja a szerencsejáték minden formáját. Ugyancsak tilos a hazárd kockázatvállalás. A muszlim jogtudósok egyöntetű véleménye szerint megengedhetetlenek az olyan ügyletek, amelyekben a felek amúgy elkerülhető kockázatot vállalnak. Ennek megfelelően tilalmasak egyebek közt az ilyen spekulatív ügyletek. Tilosak így az olyan ügyletek, ahol az eladó nincs birtokában az árucikknek, vagy ahol még kétséges annak rendelkezésre állítása - például lábon eladni a termést. Hasonlóképpen tilos határidős tőzsde ügyleteket kötni. A jogtudomány álláspontja szerint az ilyen ügyletek semmisek. Általában érvénytelennek tekintik a jövőbeni teljesítésre kötött megállapodásokat, mert bizonytalanságot visznek az ügyletbe. Külön kiemelést érdemel, hogy a bizonytalanságot tartalmazó ügyletek tilalma erős hatással van biztosítási ügyletek iszlám elvek szerinti megítélésére is. A nyugati típusú biztosítási ügyleteket jelentős részben e tilalom alá esőnek ítélik, ezért a modern iszlám kidolgozta a maga sajátos biztosítási konstrukcióit.
Ezek tehát a meghatározó elvei mindannak, amit a szerző az iszlám bankolás és pénzügyek tudományáról és technikájáról, tevékenységeinek gyakorlatáról itt kifejt. A visszterhes finanszírozásban követett alapkoncepciót és stratégiát ekként foglalja össze: „Mi nem kölcsönzünk pénzt, hanem befektetünk a partnereinkbe.”
Fentebb idéztük a kamat alkalmazásának tilalmát. Yahia Abdul-Rahman a tilalom tárgyát összefoglaló arab riba pontos jelentését így adja meg: „pénz kölcsönzése révén előnyt húzni azokból, akiknek pénzre van szükségük alapvető szükségleteik kielégítésére, olymódon, hogy a pénz áraként kamatot szednek tőlük”. A továbbiakban részletesen is meghatározza a riba gazdasági tartalmát. A könyvében bemutatott iszlám pénzügyi tevékenységek legfőbb közös meghatározó sajátosságát éppen abban adja meg, hogy azok mentesek a riba alkalmazásától. Alapvetésében erőteljesen és részletesen kritizálja a mai banki gyakorlatot, amely minden óvatosságot felrúg a haszonért, a jutalékért, s azért akár bajba is sodorja a közösséget. Bemutatja, hogy ez okozta a 2008-as nagy összeomlást. A lényeget megragadó tartalmi kérdésként emeli ki a szóhasználatot, hogy a pénzvilág szereplői „pénzt csinálnak" [make money], míg a szerint a szemlélet szerint, amelyet ő helyesnek tart, a pénzt meg kell szolgálni [earn money] megbízható működéssel.
Kiemeli továbbá, hogy a shari’ah szigorúan tiltja a megtévesztő és a spekulatív elemeket az üzleti ügyletekben. Ennek a tilalomnak a modern értelmezése magában foglalja, hogy tilos az olyan „esetleges” dolgok eladása, amelyek léte vagy lényegi jellemzői nem bizonyosak, s amelyek kockázatos természete ezért az ügyletet a szerencsejátékhoz teszi hasonlatossá. Ezért csak az nevezhető riba-mentes ügyletnek, ami mentes a megtévesztéstől is. Tilos továbbá finanszírozni alkohollal vagy szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységeket, a környezetvédelemben felelőtlenül eljáró cégeket, s szintúgy olyanokat, amelyek nem korrektek az alkalmazottaikkal. (Általános tilalom, hogy a sari’ah szabályai szerint semmi olyan ügylet nem finanszírozható, amely az iszlám értékrendjével ellentétben álló termékek vagy szolgáltatások előállítására irányul. OP) Kinyilvánítja meggyőződését, hogy a riba-mentes bankolás visszahozza USA-nak és a világnak annak a bankolásnak a jellemzőit, amely felépítette Amerikát, s hangsúlyozza, hogy ezt a LARIBA csoport versenyképesen meg is tudja valósítani.
Fontos, ám ugyanakkor nem problémamentes eleme az iszlám bankolásnak, hogy külön felügyelő bizottságot létesíthetnek a vallási követelmények betarttatására. Abdul-Rahman ezt is részletesen tárgyalja, s kitér annak kérdésére is, hogy ezt bankonként, vagy a központi bank funkciójának részeként célszerűbb-e megvalósítani.
A könyv két fő részre oszlik. Az első a riba-mentes bankrendszer alapvető elemeit mutatja be nyolc fejezetben. Ezek tárgyalják egyebek közt: ◙ Az ebben mértékadó jelentőségű zsidó-keresztény-iszlám értékrendet ◙ Az annak megfelelően tisztességes árképzés elvét, valamint a riba-mentes ügyletek alapmodelljeit ◙ A megfelelést a shari’ah követelményeinek, és annak biztosítását az iszlám finanszírozásban ◙ A pénz szerepét a nyugati típusú gazdaságban, másrészt annak az iszlám elvei szerint kívánatos szerepét a közösség szolgálatában ◙ A bankárok társadalmi felelősségét az iszlám bankolásban, beágyazva ezt annak fejlődéstörténetébe ◙ A riba-mentes és a hagyományos, haszonelvű bankolás összehasonlítását, bemutatva az előbbi fejlődését a korai 1950-es kezdetektől.
A második rész hat fejezete kísérletet tesz arra, hogy az addig bemutatottakat egy megbízható, jól kialakított, társadalmilag hasznos bankrendszerré integrálja, amely mind az elveiben, mind a lényegében megfelel a mértékadó zsidó-keresztény-iszlám értékrendnek.