Corvina Kiadó, 2024
Dr Osman Péter ismertetése
„Megvilágosító ünneplése az emberi leleményességnek – Financial Times, 2023 Legjobb Könyvei, Business kategória”
„Lenyűgöző... egy valóságos felfedezés, reveláció – The Times, 2023 Legjobb Tudományos és Környezeti Könyvei”
„Zseniális! Financial Times, 2023 Legjobb Nyári Könyvei, gazdaságtan.”
„Életteli útmutató az »anyagi világhoz«, amelyre mindannyian – gyakran nem is tudva erről – támaszkodunk, és alapvető olvasmány világunk biztonságos működtetése tudományának (securonomics) megértéséhez – New Statesman, 202. Könyvei”
az eredeti kiadó (Penguin csoport) ajánlójából.
A Corvina Ajánlójából: „Homok, só, vas, réz, olaj és lítium: az emberiség történetének legfontosabb anyagai. Birodalmakat hoztak létre, civilizációkat romboltak le – évezredeken át táplálták a fantáziánkat és kapzsiságunkat. Mai világunk nem létezne nélkülük, jövőnket pedig a kereskedelmük fölötti ellenőrzésért folyó küzdelem határozza meg.
Conway kontinenseken, kultúrákon és korszakokon átívelő utazásokon tárja fel mai életünk alapjait. Azokat az embereket, azokat a lélegzetelállító gyártási folyamatokat és szinte ismeretlen vállalatokat is megmutatja, amelyek csodát tesznek a nyersanyagokkal. Eredeti megvilágításban meséli el az emberi civilizáció történetét és villantja fel lehetséges jövőjét.” Kiemelések tőlem)
Conway-ról a Wikipedia: angol újságíró, 2011-ben ő lett a Sky News (napi 24 órában működő hír‑televízió) első gazdasági témakörű szerkesztője. Oxfordban szerzett Master fokozatot, a Harvard Egyetemen közigazgatási Master fokozatot.”
Erről szól – a könyvből: „Mindennapi életünk alapja az anyagi világ. Mert a modern gazdaság legjobban őrzött titka nem más, mint hogy a világhírű vállalatok teljes mértékben az anyagi világ ismeretlen cégeitől függenek: csak az ő segítségükkel készíthetik el a termékeiket, és csak az ő segítségükkel ölthetnek testet nagyszerű ötleteik.
Miért támaszkodnak a mai megavállalatok szíves-örömest más cégekre, és bízzák a voltaképpeni munkát másra? Részben azért, mert az anyagi világban, ahol kibányásszák, feldolgozzák és különböző termékekké alakítják az anyagot, nehéz, veszélyes munka folyik, és piszkos ügyek is előfordulhatnak. A következő oldalakon tanúi leszünk annak, hogy a 21. század embere milyen messzire hajlandó elmenni ezekért az anyagokért, képes akár egy kanyon mélységű bányagödör kivájására, vagy az óceán fenekének átkutatására, hogy akkora koncentrációban találjon fémeket, amekkora egyáltalán nem létezik a szárazföldön.
2019-ben, amelyről a könyv írásakor a legújabb adatok rendelkezésre állnak, több anyagot bányásztunk és robbantottunk ki a Föld felszínéről, mint amennyit az emberiség hajnalától 1950-ig összesen.[vagyis] a bányászat kezdetétől az ipari forradalmon át a világháborúk végéig. 2019 nem egyszeri alkalom volt. 2012 óta minden évről ugyanezt mondhattuk volna el. És a nyersanyagok iránti étvágyunk nemhogy csökkenne, hanem tovább nő.
Ma a kormányok világszerte gyorsan ráébrednek, hogy az anyagok kitermelése és átalakítása fölötti ellenőrzés fontosabb, mint valaha. Elnökként Joe Biden egyik első dolga volt aláírni az amerikai ellátási láncokra vonatkozó rendeletet, hogy megvizsgálják, miben függ az Egyesült Államok más országoktól. Ilyenek például a szilíciumchipek; gyártásukkal a következő oldalakon találkozunk. Az akkumulátorok esetében számos fém jön szóba, köztük a kobalt, a nikkel, a cink és – ami a legfontosabb – a lítium.
Az Anyagi világ története hat anyag köré épül, ezek a homok, a só, a vas, a réz, a kőolaj és a lítium. (Kissé igazságtalan a múltat illetően. Szén nélkül nem lett volna fejlett vaskohászat, hatékony gőzgép, az első globalizációt teremtő vasúti közlekedés, gőzhajózás, s ami ezekből származott. – OP) Talán zavarba ejtő, hogy ezek az anyagok a főszereplők, hiszen az emberi haladásról szóló történetek középpontjában többnyire mi állunk. Miért prosperálnak egyes országok, és miért hanyatlanak mások? Miért Angliában és nem Etiópiában zajlott le az ipari forradalom? A mostanában divatos nézet szerint az innováció és a prosperitás többnyire a történelem, a véletlenek és a megfelelő intézmények együttesére vezethető vissza. De a teljes történet ennél mindig több, mert az emberiség sikerének titka nem csak a DNS-ünknek és a politikai intézményeinknek köszönhető. Sorsunk sohasem választható el attól, amit a földkéregből kinyerünk, és a szükségleteinkhez igazítunk.
Ez a hat anyag alapvető komponense annak a környezetnek, amelyben most a könyvet olvassák. Ezek ritkán jelennek meg az emberi törekvésekről vagy innovációról szóló történetekben, vagy ha mégis, akkor arra hegyezik ki a mondandót, hogy milyen varázslatosan átalakította a holt anyagot egy zseniális feltaláló. Most azonban itt az ideje, hogy ezek az anyagok is reflektorfénybe kerüljenek, és az ő szemszögükből meséljük el a történetünket. Általában semmi sem helyettesíti őket tökéletesen. Segítettek világunk kialakításában, és káoszba fordulnánk, ha ezentúl nem jutnánk hozzájuk – sőt, látjuk majd, hogy egyes civilizációk összeomlásában, mások diadalában egy vagy több anyag is szerepet játszott a hat közül.
Az emberiség kezdettől fogva látható nyomot hagy a Földön. [Ennek árán] népesíthettük be a bolygót minden korábbi elképzelésnél több emberrel. Képesek vagyunk azonban a sokkal fenntarthatóbb és tisztább életre, pusztításunk és szennyezésünk csökkentésére; arra, hogy nagyobb harmóniában éljünk a bolygóval. Amit nem az anyagi világ megkerülésével vagy elutasításával, hanem az elfogadásával és a megismerésével érünk el. A könyvben szereplő hat anyag segített bennünket a boldogulásban. A varázslásban. Újra segíthetnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése