Typotex, 2012
Dr Osman Péter ismertetése
Ha valaki egzakt
módon és egyértelműen elmondja, pontosan mi olvasható e könyvben, az valószínűleg
erősen leegyszerűsítve látja - netán nem egészen érti - az egészet, a szerzők olykor
féktelenül szabad asszociációit és megjelenítési módjait. Inkább csak az
vázolható fel, többé-kevésbé közelítőleg, hogy milyen gondolatokra indít a
könyv, milyen képet közvetít a mai világról. Nagyjából úgy, ahogyan Picasso
vagy Salvador Dalí műveinek jó része.
Ezt
a világot már régen nem a hűvös ráció irányítja, ha tette valaha is. A modern média nyelve sem illeszkedik
valamilyen józan, világosan érthető rendbe - amint maga a világ sem, amelyet igen
jelentős részben félelmetes hatékonysággal alakít, másrészt tükröz is. Talán
nem túlzás, sem tévedés azt mondanunk, hogy minderről csak a szürrealisták
legjobbjait idéző ábrázolásmód tud reális jellemzést adni - ahogyan ez a könyv is
teszi. A média azonban a gazdasági munkában is alapvető eszköz, közeg -
mindenképpen érteni kell és kezelni tudni.
Masszázs? A fülszöveg
elmondja, hogyan született ez a különös cím, angolul többszörös értelmű,
elegáns szójáték. Tény, hogy a szakszerű masszázs jót tesz testnek és léleknek.
Ezt tenné velünk ma a média? Annyiban bizonyosan, hogy állandóan érezteti
velünk: szellemileg mindig csúcsformában kell lennünk, éles szemmel és elmével
figyelve, kutatva, mikor akarnak megvezetni, kínáljanak bár általa fogkrémet, kormányzatot,
vagy bármit e kettő között. Ám hányszor érezzük inkább úgy, hogy korlátlanul
alakíthatóvá igyekszik gyúrni a gondolkodásunkat, s ez ellen kell mozgósítanunk
minden képességünket. Így is, úgy is, a "nagy rakás hatás" folyamatosan
aktivizálja szellemi képességeinket, pezsdíti gondolataink keringését - amint a
jó masszázs a testet.
Tény az is,
hogy ha a média meg akar felelni a feladatainak, akkor eszközeiben -
üzeneteiben és azok hordozóiban - túl kell lépnie a megszokottak kereteit. Ma
már gyakorlatilag minden megszólalásának marketing töltete és rendeltetése /is/
van. Erre vezetett, hogy olyan gondolat- és véleményformáló, befolyásoló erővé
vált, amit a mindenütt, mindenben működő marketing felhasználói és alkalmazói
ki nem hagynának céljaik elérésében. S hogy a működéséhez pénz, pénz és pénz
kell, az pedig esetében legfőképp a marketingtől jöhet. Annak kommunikációs
munkáját viszont igencsak karakteres kettősség
jellemzi. Stratégiai alapját a célközönség iránti empátiának kell alkotnia. A
célközönség megszólítását, az annak szánt üzenet hordozását szolgáló
eszköztárnak viszont minél inkább újszerűnek, kiugrónak, a már megszokottaktól
s így megkopottaktól markánsan különbözőnek, s ilyeténként rendhagyónak kell
lennie, hogy kellőképen hatásos legyen. Ne feledjük: a marketingkommunikációban
is működik egyfajta entrópia-elv: erőteljes beavatkozások a zaj mindinkább benő
mindent, a részévé válik az üzenetek tömege, és ez elfedi a mondandójukat.
Ebből kell Odysseus furfangosságával, Picasso és Dalí minden konvenciót sutba
vágó marketing zsenijével kiemelkedniük azoknak, akik hatni, érvényesülni akarnak.
McLuhan
a modern kommunikáció elméletével foglalkozó kanadai filozófus volt. Ő alkotta
meg „a médium maga az üzenet” elvét, a „globális falu” fogalmát, és az
ezekhez kapcsolódó elméleteket. A mindig korrekt, megbízható Typotextől idézve:
„Amikor először gyűjtötték egybe McLuhan profetikus kijelentéseit az
elektronizált információs kor életéről, meglepetéssel tapasztalták, hogy
megfigyelései négy évtized elteltével is milyen zavarba ejtően tiszták,
mennyire meghökkentően pontosak és időszerűek.” Ebből született e rendhagyó
kötet rendhagyó korunkról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése