Corvina Kiadó, 2025
Dr Osman Péter ismertetése
Ha Európában és az európaiságban mindazt nézzük, ami igazán jó benne, úgy Szerb Antal ennek megtestesülése volt: a humanista kultúra minden olvasót megragadó kútfője. Mélyreható, szédületesen széleskörű tudás birtokosa és lebilincselően olvasmányos, mesteri előadója.
Kezdjük egy döbbenetes példával. Ez a kötet a 365 idézetével remek breviárium. Egyik oldalán ez olvasható:
„– A clavellina egy átlátszó kis víziállat, olyanfajta, mint a tengeri liliom. Ha az életkörülményei nem kedvezőek, lassanként visszafejleszti a szerveit: a feje, a szíve, a gyomra mind visszanőnek, és az egész állatból nem marad meg más, mint egy kis kupac. És ha a körülmények újra megfelelnek, a clavellina újra kifejleszti a szerveit.
– Érdekes – mondtam. – Fludd metafizikája nagyon hasonlít ehhez a kis kupac-állathoz. Szerinte a szellem, az élet időnként visszavonul az anyagból. Az anyag is úgy keletkezett, hogy Isten, aki kezdetben az egész teret betöltötte, visszavonult önmagába, és az üresen hagyott tér az anyag.
– Ugye? Hát nem lehet, hogy az élet visszavonul a test egy pontjába, és a többi halottan fekszik… amíg megint fel nem ébred… tudja mi a jelmondatunk: hiszek a testnek feltámadásában.”
„Clavellina”: a Hírlevél 2023/12. számában írtunk Nicklas Brendborg: A halhatatlan medúza c. könyvéről, amely egy pontosan ilyen életmódot folytató tengeri állatot ír le. A meghökkentő: miként szólhatott ilyenről Szerb Antal az 1934-ben megjelent A Pendragon legenda c. művében, lévén hogy a Brit Természettudományi Múzeum közlése szerint az állat e különleges tulajdonságát csak az 1980-as években fedezték fel. Az már voltaképp mindennapos Szerb Antal írásművészetében, ahogyan ezt az állatot – amint fentebb olvasható – könnyedén hozzáköti Robert Fludd (1574 – 1637) misztikus filozófushoz, a könyvében kulcsszerepet játszó Rózsakeresztesek kiemelkedő személyiségéhez.
A Corvina ajánlójából: „Ki szerinted a legolvasottabb magyar író? Erre a kérdésre évtizedeken át rávágtuk, hogy Jókai Mór, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond. Aztán némi szünet után hozzátettük: de lehet, hogy Rejtő Jenő? És melyik a kedvenc könyved? Itt viszont, alighanem, az Utas és holdvilág nyerne, ugyanis hosszú évek óta ez az egyik legnépszerűbb magyar regény, nemzedékek rajongva szeretett irodalmi alapélménye. Ebből tanuljuk Itáliát, a kamaszkort, a barátságot, az életközépi válságot, az erotikát... Ám Szerb Antal többi regénye és a novellái is fantasztikusak, és akkor még nem beszéltünk a két irodalomtörténetről: minden olvasó család könyvespolcán bérelt helyük van. És itt felmerül a kérdés: hogyan lehet valaki ilyen sokszínű? Hogyan képes egy író ilyen sok műfajban ennyi maradandó művet létrehozni? (Vajon tényleg hátrébb van a népszerűségben a másként remek Pendragon legenda, különösen a filmmel és benne Latinovits feledhetetlen alakításával és nótázásával? – OP)
Prieger Zsolt ebben a válogatásban megmutatja nekünk az életmű mélységeit és magasságait. Az év minden napjára talált valamilyen elgondolkodtató vagy vicces, egymondatos vagy egy bekezdésnyi szöveget - hogy jól teljen az évünk Szerb Antallal.”
De ki is a válogató, aki meghatározta, mit kapunk e kötetben? A Forbes vele közölt hosszabb interjújából (https://www.forbes.hu/a-jo-elet/prieger-zsolt-anima-sound-system-interju/) idézve:
A felvezető szövegből „56 évesen is huszonéveseket megszégyenítő módon kísérletezik zenében, színpadon, irodalomban egyaránt. Nem hajlandó elköteleződni egy párt mellett vagy ellen sem.” ( ) „Prieger: „Az ember saját magán belül is kísérletezik, sírig tanul, és minden minőségben megtalálja azt, amivel a leginkább tud azonosulni. ... Az irodalmi esteken szabad lehetek, és kedvemre ötvözöm azokat a dolgokat, amiket kedvelek a tanításban és olvasás örömének átadásában.”
Prieger Bálint házi előadásának internetes ajánlója: „Prieger Zsolt Szerb Antal-fantáziája költőien szürreális és roppant realista: akusztikus és vetített képek, városok és történetek, szerelmek és szeretett irodalmak váltják egymást. Bejátszásokkal, klasszikus és popkulturális zenei elemekkel, vetítéssel és improvizációval teli látomás: kihagyhatatlan irodalmi, zenei és filozófiai előadás.”
Néhány apró idézet ebből a kincsestárból. És amint Prieger is utal rá bevezetőjében, Szerb Antal írásai olyan gazdag tartalommal, sokrétű jelentéssel bírnak, hogy ahogyan változunk az idő folyásával, változik bennünk mindaz – tudás, tapasztalat, érzékenység, fogékonyság, gondolkodásmód –, amivel rezonálunk az olvasottakra és az újraolvasottakra. Aki már sok Szerb Antalt olvasott, ezt itt felfedezheti. Kapott valami újat, mást.... amivel még több lett! Másoknak pedig kedvcsináló e válogatás.
„Üdvözöljük az olvasót, tiszteletteljesen és csendes örömmel. Olyan időket élünk megint, mint amilyen a magyar irodalom heroikus kora, Kazinczy és Kölcsey napjai voltak: a belső parancsra érdeklődők úgy megfogyatkoztak, hogy ma a magyar írás sorsával foglalkozni újra nemzeti tett. (...) Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikus módját: kultúrát. Amíg kultúránkhoz hűek maradunk, önmagunkhoz vagyunk hűek.” – Magyar irodalomtörténet (Prieger nem adja meg külön-külön minden idézete forrását. A kiemelteknél mi jelezzük... aminél megtaláltuk. – OP)
„Mennyi mindent máskép hívnak ma, mint azelőtt. A semmittevést ma kikapcsolódásnak, a gyávaságot gátlásnak vagy másképp korszerűségnek, a termetet alaknak, az ostobaságot ideológiának.”
„A nagy emberek, mikor már nagy emberek, túlságosan hasonlítanak egymásra.” – Magyar irodalomtörténet.
„A mai sport, professzionistáival, rekordhajszolásával, túlságosan ’komoly dolog’; különben is elvesztette minden kapcsolatát a szertartással, melynek része volt a görög időkben.” (S látná, mi lett belőle mára! – OP) – A varázsló eltöri pálcáját
„Bennem sokkal nagyobb tudásszomj van, mint amennyit anyagilag megengedhetek magamnak.” – Naplójegyzetek (1914-1943)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése