Corvina 2024
Dr Osman Péter ismertetése
„A matematika története a legnagyobb kaliberű kihagyhatatlan saga. Egyetlen könyv nem tud minden rosszat helyrehozni, vagy egy valóban teljes történetet elmesélni, de ahogyan egy új térkép megváltoztathatja a világról alkotott képünket, úgy egy új történelem is képes ugyanerre. A mi könyvünkben a matematika történetét úgy meséljük el, amilyen valójában – gyönyörűen kaotikus együttműködés. A mai matematika a világ minden tájáról származó fogalmak lenyűgöző összeolvadása, amelynek úttörője a matematikai határokat feszegetők egy csoportja volt, olyan embereké, akik figyelmen kívül hagyták a társadalom által fajuk, nemük és nemzetiségük miatt rájuk kényszerített korlátokat. A matematika gazdag és sokszínű történelemmel rendelkező tárgykör. Itt az ideje, hogy elmeséljük.” (Forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből)
„Egy új, hat kontinensen és évezredeken, azok el nem mondott történetein átívelő matematikatörténelem, amely a háttérbe szorított szereplőkre összpontosít, akik előbbre vitték a tudományt. A British Academy Book Prize 2024 rövidlistáján.” Az amerikai kiadó HarperCollins Publishers ajánlójából (kiemelések tőlem). Kritikusi dicséreteket is sorol:
· „Egy könyv, amely megszeretteti veled a matematikát – Financial Times”
· „A matek lenyűgöző története. amely fényt vet e terület figyelmen kívül hagyott, antik gondolkodóktól, nem-nyugatiaktól, nőktől származó hozzájárulásaira — New York Times”
· „Kitagawa and Revell kitűnő munkát végez kiszélesítve képünket egy élettelibb, együttműködésekkel teljes, sokrétű és érdekes matematikatörténetté. Matematika a legerőteljesebb eszköz, amelyet az emberiség valaha is létrehozott, és ez a könyv egy üdvözlendő korrekciója erre vonatkozó tudásunknak. – Booklist, kiemelt recenzió”
· „Remek matematikatörténet, amely igyekszik azt leválasztani a hagyományos európa‑centrikusságáról. Jól felépített korrekciója a matekot illető félreértések tömegének. – Kirkus Review”
· „Meglepően tanulságos beszámoló, hogyan állította szolgálatába az ember a számokat. Részletekben gazdag, széleskörű áttekintéssel a könyv újszerű képet és értékelést ad arról, miként játszottak nők és nem-nyugati kultúrák kulcsszerepet a matek fejlődésében. – Forbes”
Corvina: „A matematika hosszú utat tett meg azóta, hogy az emberiség először kezdett matematikai gondolatokat karcolni csontokra, agyagra és papírra. Történetünk Hüpatiától, az első nagy matematikusnőtől vezet el bennünket Karen Uhlenbeckig, az első nőig, aki elnyerte az Abel-díjat, a ,’matematikusok Nobel-díját’. Útközben persze bejárjuk a világot, hogy találkozzunk zseniális tudósokkal, csillagászokkal és matematikusokkal, olyan emberekkel, akik jelentős szerepet játszottak a számok világa rejtett igazságainak feltárásában. A több ezer évre és szinte minden matematikai tudományágra kiterjedő kötet maga a rendkívül lenyűgöző narratív történelem.”
A nagy, megragadó rácsodálkozások könyve! „A matematika évezredek óta tele van lenyűgöző karakterekkel. Egy olyan tárgykör, amely az igazságot, a gyönyörű gondolkodásmódokat és olyan tételeket keres, amelyektől elszáll az agyad. Egy olyan tudomány, amely rengeteg képzelőerőt igényel.”
Tudjuk úgy-ahogy, mekkora fejlődés vezet ’a régi görögök’ matematikai kutatásaitól (boldog emberek, akiknek ez volt az élvezet!) a matematika mai, óriási, sokrétű és folyamatosan gyarapodó univerzumáig, amelyben az új felfedezések új és új galaxisokat nyitnak meg. (A matematika objektív létező, nem feltaláljuk, hanem felfedezzük.) Azt is, hogy évezredek óta folyamatosan fejlesztett világának meglehetős ritka sajátossága, hogy az új tudás gyakran nem érvényteleníti az addigit, csak korlátozza értelmezési tartományát. Az anyaggá kristályosodott matematika pedig ott a zsebünkben, a telefonnak nevezett informatikai platformban, és mindenben, amit processzor vezérel. Mindebből úgy érezzük, a matematika a tiszta ész, renddé összeálló szabályok, s az azokhoz vezető következtetések, felismerések talán végtelen rendszere, amelynek minden bonyolultság mögött is időtálló vezérlő elve »a 2 x 2 józansága«. DE NEM! A szerzők a földrajz tudományát hozzák példaként, amely ’a gömb négyszögesítésével’ küzd, azaz azzal, hogy „A bolygó egyetlen térképe sem pontos: ez matematikailag egyszerűen nem lehetséges. Egy gömb felszínét nem lehet torzítás nélkül kétdimenziós ábrává alakítani.” Ráadásul, ahogy mondják is, a gömbfelület síkban történő megjelenítései erős torzításokra vezetnek, nézőpontok, netán szándékok szerint, és:
„A matematika története is hasonló. Annak ellenére, hogy az alapvető igazságok, a rideg, kemény számítások és a megdönthetetlen bizonyítások tanulmányozásának hírében áll, valójában nem kerülte el az igazságot és a tudást alakító befolyásos személyeket és struktúrákat. Távolról sem: évezredekre kiterjedő története igazából előítéleteket is felhalmozott – attól kezdve, ahogyan bizonyos matematikákat és matematikusokat tisztelnek, egészen a matematika eredetéről szóló históriákig. Itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk, és újra elmeséljük a téma közérthető történetét. Kate matematikatörténészi szakértelmére és Timothy matematikai és újságírói gyakorlatára támaszkodva úgy gondoltuk, hogy ez egyszerű lesz. Tévedtünk. Minél jobban beleástuk magunkat a matematika történetébe, annál többet fedeztünk fel arról, hogy hogyan torzították el azt.”
Néhány cím, olvasásra csábítónak: Ø A Babilon folyói mentén Ø Galaxis útikalauz hexagramokkal Ø Kilenc fejezet, amely megváltoztatta a világot Ø Intelmek nőknek Ø A lázadó mértanosok bandája Ø A lázadó mértanosok bandája Ø Az órák megjelenése Ø India aranykora Ø Leibniz matematikai gépet készít Ø Az óánglius szarkazmus Ø Három világ legjobbika Ø Matematika egyenesen Istentől
Akit nem érdekel a matek, olvassa kultúrtörténetnek – annak is pompás!
