HVG Könyvek, 2012
Dr Osman Péter ismertetése
A 21. század merőben új világát, amelyben a legfőbb termelőerővé mindinkább az innovációs képesség válik, nagyrészt az olyan cégek teremtették/teremtik meg és alakítják, mint például a Microsoft, az Apple, a Google, a társadalompolitikában robbanásszerűen növekvő jelentőségű Facebook, s a csúcstechnológiás /kis/kereskedelem új paradigmáját létrehozó Amazon.com. Alapítóik olyan hittel, elszántsággal, s majdnem olyan vakmerőséggel vágtak neki a számítástechnika és az infokommunikáció alkotta új globális térben rejlő lehetőségek feltárásának, mint a hajdani nagy felfedezők (igaz, szó szerint a bőrüket nem kellett kockáztatniuk, és hódításaikhoz nem tapad vér, legalább is szó szerint nem). Az általuk meghódított új világok gazdagsága pedig legalább is vetekszik a hajdaniakéval. E szinte mindenre kiterjedő /korszak/váltás krónikásai közé pedig felsorakoznak az e cégek történetét feltáró és megörökítő írók.
Brandt elismert újságíró, több mint húsz éve publikál a Szilícium-völgy innovatív szerepéről - írja a szerzőről a kiadó, róla kissé szűkszavú, ajánlója. Sokkal informatívabb bemutatkozását találjuk a GooglePlus-on. Utóbbi szerint könyvek szerzője, „újságírásból gyógyuló” egyén (recovering journalist) és ács. Ottani bemutatkozása hosszan sorolja szakmai kitüntetéseit, köztük a Massachusetts Institute of Technology „Knight Science Journalism Fellowships” díját, amelyet a szakmai pályájuk közepén járó újságírók nyerhetnek el, akik kiemelkedő szakmai kiválóságot mutatnak, és hosszútávú elkötelezettséget e foglalkozásukhoz; továbbá az 1848-ban alapított American Association for the Advancement of Science „Science Journalism Fellowship” díját. „Ebben a könyvében - írja a kiadó ajánlója - Bezosszal, valamint versenytársaival és kollégáival készített interjúk alapján hitelesen tárja fel az Amazon sikerének titkát, és ábrázolja Bezos rendkívüli személyiségét és vezetői képességét.” S a könyvből megtudjuk, hogy az Amazon sikerében nincs semmi különleges titok, viszont annál több benne a rendkívüli teljesítmény. Jól érzékelteti ezt a könyv hátsó borítóján szereplő Bezos idézet: „Elsőként lépj a piacra, a legjobb szolgáltatást nyújtsd, és mindig egy lépéssel a konkurencia előtt járj.” Pofonegyszerű, ugyebár, csak éppen kegyetlenül nehéz tartósan megvalósítani.
„A feltalálásnak az a titka, hogy nagyjából egyszerre kell konoknak és rugalmasnak lenned. Persze az a lényeg, hogy tudd, melyikre van éppen szükség.” Jeff Bezos ◙ „Dolgozz keményen, szórakozz, és csinálj történelmet!” Az Amazon mottója ◙ „Élénk elme, a siker hajszolása és a szinte abszurditásba hajló makacsság. Mindezek a született vállalkozó biztos jelei.” ◙ „A Szilícium-völgy mantrája szerint kísérletezz, tartsd meg azt, ami működik, és dobd el azt, ami nem. A lényeg, hogy tudd felismerni a különbséget.” ◙ „Ha elérjük, hogy a konkurenseink ránk figyeljenek, miközben mi a vevőinkre összpontosítunk, akkor a végén mi járunk jól.” Jeff Bezos ◙ „Mélységesen törődnünk illik a vevőkkel, feltéve, hogy képesek vagyunk ezt hihetetlen sebességgel megtenni.” Az Amazon egyik ügyfélszolgálati alkalmazottja (s a szavakban ott rejtőzik az a kegyetlen teljesítménykényszer is, amellyel az Amazon az embereit dolgoztatja, s amelyről Brandt érzékletes képet ad. - OP) ◙ „Ha akad egy-egy elégedetlen vevő, azonnal előjön egy sor másik, aki a hozzászólásában jelzi, hogy neki nem volt ilyen gondja. A szóbeszéd hatása roppant erős.” Jeff Bezos (Ez már a mai kor, az internetes honlapok, véleménycsere fórumok terepe. És ebben az a sajátos, hogy az Amazon sikere egyértelműen Bezost igazolja, miközben a marketing korábban azzal számolt, hogy az emberek nagyságrenddel többször, szélesebb körben adnak hangot az elégedetlenségüknek, mint az elégedettségüknek. Bezos szavai azt jelzik, hogy az Amazon képes a szolgálataival elkötelezett híveivé tenni az ügyfeleit - OP) ◙ „Az emailnek van valami mágikus képessége, amely kikapcsolja az emberekben az udvariasság génjét. Nagyon őszinte visszajelzéseket kapunk, amelyek egészen pontosan megmondják, mit kéne javítanunk a szolgáltatásunkon.” Jeff Bezos. ◙ „Éppen a részletekre való odafigyelés tette sikeressé az Amazont. Jeff Bezos bármit megtesz, ami csak eszébe jut, hogy könnyebbé tegye az oldal használatát. Ebben csak annyi a zseniális, hogy Bezosnak jutott eszébe először.” (Amint oly sok sikeres találmány, innováció esetében is rácsodálkozunk: erre eddig miért nem jött rá senki?? - OP) ◙ „Ahhoz, hogy kilencszer nagyobb legyél a legerősebb riválisodnál, valójában elég 10%-kal jobbnak lenned.” Jeff Bezos, 1998-ban. ◙ „Azt hiszem, az Amazon.com legalább annyit tud az e-kereskedelemről, mint bármely más cég, de fogadni merek, hogy csak 2%-át tudjuk annak, amit tíz év múlva tudni fogunk.” Bezos, 1998-ban ◙ „Kizártnak tartom, hogy majd nyolcvanévesen azon bánkódjak, hogy 1994-ben az év közepén otthagytam a Wall-Street-i prémiumot (vagyis egy jól fizető munkát - OP. Nem is fogok emlékezni rá. De mindig is tudtam, arra viszont van esély, hogy nagyon megbánjam, ha nem veszek részt ebben az internet dologban, amelyben szenvedélyesen hittem. És azt is tudtam, hogy amiatt nem fogok bánkódni, ha megkísérlem, és kudarcot vallok.” Jeff Bezos. ◙ „Most, hogy megvolt az új cég ötlete, és tudta, hogy az internet révén valószínűleg képes a működtetésére, nekilátott cége felépítésének. Először is találnia kellett néhány segítőt. Szerencsére az üzleti években töltött évek alatt olyan kapcsolatokra tett szert, hogy könnyen megtalálta a megfelelő embereket. Ami pedig még ennél is fontosabb: egyesült benne Muhammad Ali önbizalma, John Kennedy lelkesedése és Thomas Edison esze. Mindene megvolt, ami kellett ahhoz, hogy rábeszéljen másokat a merész küldetéséhez való csatlakozásra.” (kiemelés tőlem - OP) ◙ „Jeff filozófiájából fakadóan inkább a legtehetségesebbeket vette fel, mint a legtapasztaltabbakat. Elvégre valami újat próbáltak létrehozni, és egy régebbi szoftverrel szerzett tapasztalat inkább jelentett hátrányt, mint segítséget. Ezt a filozófiát vallja számos szilícium-völgybeli startup cég, miszerint a legjobbak azok, akik nem tudják, hogy vannak dolgok, amiket
Amit Bezos az Amazonban létrehozott, az nem sokkal korábban még legfeljebb a tudományos fantasztikus irodalom világába tartozhatott volna: egy, a végtelenhez konvergáló palettájú, mindenki számára, mindenhol, a legkisebb ügylettel is elérhető kereskedő világcég, amelyet szinte teljesen az infokommunikáció virtuális terében építettek fel. „Amiben Bezos igazán ragyogó sikert ért el, az a remek online élmény, minimális emberi interakcióval. A honlap legyen egyszerű, gyors és ösztönösen kiismerhető. Sosem látott mennyiségű könyvet kell kínálnia a lehető legalacsonyabb áron, és gyorsan le kell szállítani a megrendeléseket. Mindehhez problémamentes működésnek kell társulnia, hogy a látogató elégedetten távozzon a honlapról.” írja Brandt. S olvashatjuk: az a kulcsszó, hogy „a lehető legalacsonyabb áron”, meghatározta a cég foglalkoztatás- és üzletpolitikáját is. Egyik sem éppen a kíméletesség csúcsa... Másrészt, „A cég indulásától egészen a mai napig Bezos mindig is fanatikusan igyekezett akár csak egyetlen százalékkal is fokozatosan növelni az Amazon.com hasznosságát (ami itt a vevőik számára megnyilvánuló hasznosságot jelenti - OP) Sokszor olyan apróságokról szól ez, mint az egykattintásos rendelés, vagy a később bevezetett egyetlen kattintással elérhető szolgáltatás, amellyel ajándékként lehetett megjelölni és csomagoltatni a terméket. Bezos nagy örömmel vezet be új szabályokat, ha azok a vevő előnyére szolgálnak.”
Az egymást követő innovációk persze érdekeket is sérthetnek, miközben a célközönség elégedettségére szolgálnak, vagy éppen a cég érdekeit juttatják érvényre. 2001-ben bevezették a „Nézz bele” funkciót, „ám nem mindegyik kiadónak vagy szerzőnek tetszik a gondolat, hogy bele lehessen olvasni a könyvébe vásárlás előtt”. (Ami ugyan ésszerűtlen húzódozás, legalább is ha a könyv kiállja az ilyen próbát. - OP) Két évvel később Bezos bevezette a „Keress a könyvben” funkciót, ami lehetővé tette az olvasóknak, hogy az őket érdeklő témákba úgy nézzenek bele, hogy egy centet sem kell fizetniük. Sem a kiadónak, sem az Amazonnak nem származik belőle bevétele, ám ennek nyomán a böngészők egy része mégis megvásárolja az adott könyvet, vagy másokat. Különös figyelmet érdemel viszont e hasábokon a következő: „A legtöbb vitát a 1-Click szabadalom gerjesztette, több mint egy évtizedig elhúzódott. Az ok: tilos bárki másnak elhelyezni egy egyetlen kattintással járó opciót a saját honlapján, hacsak nem akar jogdíjat fizetni az Amazonnak. A szabadalom eléggé tágan volt megfogalmazva ahhoz, hogy megakadályozza a versenytársakat nemcsak a számítógépes kódok másolásában, hanem az egyetlen kattintásos funkció bevezetésében is, módszertől függetlenül. Egyszerűen nincs sokféle mód a funkció bevezetésére, ráadásul egyik sem eléggé egyedi ahhoz, hogy ne sértse meg a szabadalmat.” Brandt hosszú és érdekes áttekintést ad az így kialakult háború történetéről, s Bezos további, hasonló ügyeiről. Stratégiája ezekben, Brandt összegzésével: „Mindig helyezd előtérbe a vevőt, még akkor is, ha ez látszólag jövedelemcsökkentő döntéssel jár.! Hosszú távon nyertes ez a stratégia. Ahhoz pedig, hogy előnyt szerezz az ilyen döntésekből, a jövőre gondolj, ne a jelenre. Még akkor is, ha az a jövő évek múlva következik be (például, megelőzve a felhasználó mozdulatait követni képes számítógépeket és más eszközöket, az Amazon.com szabadalmi bejelentést tett „Mozgások felismerése beviteli mechanizmusként” tárgyban, testmozgással történő vásárlásra - OP), már maga az ötlet felvetése gyorsabban hozhatja el azt. (Ami persze a cégnek csak akkor jó, ha nem a versenytársainak ad így hasznos tippeket. Ezért lehet hasznos elővágás az említett szabadalmi bejelentés is - OP) Lehet, hogy a konkurenseid utálni fognak érte, de a vevőknek imponálni fog, vagy legalább is jól szórakoznak rajta.” És „Az innovációknak és az új szabadalmaknak sosem lesz vége az Amazonnál. 2010 decemberében kiszivárgott a híre egy olyan új rendszerről szóló szabadalomnak, amely lehetővé teszi az Amazonon keresztül kapott ajándékok visszaküldését még a megérkezésük előtt. Ha Mildred néninek megvan az a rossz szokása, hogy kéretlen ajándékokat küldözget, a honlap tartalmazni fog egy lehetőséget . A rendszernek köszönhetően a címzett értesülést szerezhet arról, hogy rokona ajándékkal akarja meglepni, és még a leszállítás előtt becserélheti valami kívánatosabbra. A rendszerhez még
Egy igencsak meglepő másik szabadalomról is beszámol a könyv. Egy olvasó arra kért engedélyt az Amazontól, hogy a saját honlapján megjelenő recenziói hivatkozhassanak az Amazonon a szóban forgó könyvekre (nyilvánvalóan hiperlinkkel - OP), s így azokat az érdeklődők azonnal meg is vásárolhassák. „Bezos felismerte, hogy ez nagy lendületet adhatna a cégnek. Így létrehozott egy Társulási Programot, amelynek keretében megkértek cégeket és más szervezeteket, hogy hivatkozzanak az Amazon adatbázisában található könyvekre. Amennyiben valaki rákattintott erre a hivatkozásra és megvásárolt egy könyvet az Amazonon, a társult honlap 5-15%-os jutalékban részesült. Az elért bevételen túl ez a program nagyban hozzájárult az Amazon hírnevének terjedéséhez, olyan honlapként híresült el, amelyen bármely téma rajongója megtalálhatja a keresett könyvet. (...) 1998-ban ezt Bezos úgy jellemezte, mint
Tudjuk, abban a háborúban, amelyet szelíden piaci versenynek neveznek, a cégek üzleti titkainak megszerzésére létezik egy meglehetősen egyszerű módszer: átcsábítani azokat a kulcsfontosságú alkalmazottaikat, akik a ’fejükben hozzák magukkal’ ezeket a titkokat. A modern időkben igen súlyos /munka/jogi kérdés az ez ellen való védekezés, hiszen itt ütköznek az immateriális vagyon jogi védelmének, másrészt pedig a szabad munkavállaláshoz való jognak a szempontjai. Amikor Bezos, az Amazon tevékenységének további fejlesztéseként hozzálátott a lehető legjobb logisztikai rendszer kialakításához, „a világ leghatékonyabb csúcskategóriás terjesztőközpontjait akarta létrehozni, és ehhez elkezdte felvenni a megfelelő személyzetet. Az egyik cég, ahol körülnézett, a Wal-Mart volt, amely köztudottan rendelkezett számítógépes disztribúciós központokkal. A Wal-Mart vezetői 1998 október 16-án keresetet nyújtottak be az Amazon ellen, amiért a disztribúciós központjaikkal kapcsolatos üzleti titkokat ismerő vezetőket csábított el, és azt állították, hogy az Amazon el akarja lopni ezeket a titkokat. A kereset állítása szerint az Amazon
HR (leánykori nevén személyzeti) politika: „Bezosnak sikerült mindig a legjobbakat felvennie. Az új munkatársak felvételi folyamata keménységben vetekedett a részecskefizikai doktorátus szóbeli vizsgájával. Minden jelölt előbb több munkatársnál járt interjún, majd Jeffhez került, aki alaposan kikérdezte az interjúkat készítőket is. Bonyolult táblázatokat rajzolt fel egy táblára a jelölt minősítésére, és csak azokat vette fel, akikkel szemben a legapróbb kétség sem merült fel. Előnyben részesítette azokat, akiknek a munkán kívül volt más érdeklődési területük és különleges tehetségük.
A hagyományos vállalatok több évszázados szerves fejlődés során alakultak ki, a hozzájuk alkalmazkodó vezetési módszerekkel együtt. Még az innovációkra támaszkodó ilyen cégek is nagyjában-egészében jól ismert terepen működtek. A csúcstechnológiás számítástechnika és infokommunikáció korszaka abszolút minőségi változást hozott ebben: Steve Jobsnak, Bezosnak, a Google alapítóinak és társaiknak nem is csak ismeretlen tartományokat kellett meghódítaniuk a cégeikkel, hanem nagyrészt létre is kellett hozniuk az addig nem is létező új üzleti terepeket - s mindezt úgy, hogy lényegében a nulláról indulva ehhez fejlesztették, alakították magát a céget is. Így terjeszkedett Jobs az Apple-lel a számítástechnikától a mind újabb alkalmazások, pl. az online zenekereskedelem, a mozifilmkészítés felé, Sergey Brin és Larry Page a Google rohamosan bővülő szolgáltatásaival, és így építette cégét Bezos is szó szerint világnagysággá.
Rendkívüli teljesítmény elérése rendkívüli vezetőt kíván. Háborgó tengeren a kapitány a hajóján valóban Isten után az első. Ilyen Bezos az Amazon parancsnoki hídján, és Brandt róla szóló jellemzése nagyon is emlékeztet korunk egy másik kiemelkedő konkvisztádorára, Steve Jobsra (Apple). „Akik valaha is együtt dolgoztak Bezosszal, nagyon különböző nézeteket vallanak vezetői erősségeiről és gyengeségeiről. Nem mindig ’kedves’ vezérigazgató. (Ha egy vezetőt mindenki szeret, az azt jelenti, hogy rosszul végzi a dolgát! - OP) Tud inspirálni és dédelgetni, de idegesíteni és lehordani is. Átlátja az egészet, de hajlamos a kézi vezérlésre. Bizarr, zseniális és igényes. Mindannyian úgy vélik, hogy igazi vizionárius (Jobs jellemzésének is ez az egyik legfontosabb eleme - OP), aki tudja, hogyan kell felépíteni egy tartósan fennmaradó céget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése