Corvina Kiadó, 2025
Dr Osman Péter ismertetése
„Amikor követem a csillagok rendezett sokaságát körpályájukon, elemelkedik a lábam a földről. – Ptolemaiosz” Ø „A csillagászat arra készteti a lelket, hogy felfelé nézzen, és kivezet minket ebből a világból egy másikba. – Platón” Ø „Óriásokra emlékszem, akik réges-régen, az idő kezdetén születtek; és emlékszem a kilenc világra. – A Jósnő próféciája a 14. századi izlandi Hauksbók-ban.” Ø „És mégis mozog! – Galilei”Ø „Az öt érzékszervvel felvértezett ember felfedezi az őt körülvevő világegyetemet, és ezt a kalandot Tudománynak nevezi. – Edwin Hubble” – az Előszó és a négy rész mottói (kiemelések tőlem)
„»Látni a láthatatlant« – 2019. április 10-én az Amerikai Tudományos Alapítvány történelmi jelentőségű bejelentést tett: az Event Horizon Telescope nemzetközi földi telepítésű rádióteleszkóp-rendszer rögzítette az első képet egy, a Messier 87 galaxis középpontjában lévő fekete lyuk eseményhorizontjáról. Ezt korábban kivitelezhetetlennek gondoltuk.” (forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből.)
Az ég felfedezése, feltérképezése az emberiség egyík legnagyobb hőseposza, s ezt mind a tartalmában, a sokszínű és sokágú, gazdag képanyagában, az elegáns kiállításában ehhez méltón állítja elénk ez a gyönyörű kötet.
»Sok van, ami csodálatos, de az embernél semmi sem csodálatosabb« írta Szophoklész, és bizonyos értelemben vitathatatlanul igaza is van. Sok csodát alkotott, sok bámulatos felfedezést tett az ember, de ami talán a leginkább csodálatossá teszi, hogy a felfoghatatlanul óriási univerzum egy félreeső galaxisa egyik ágán egy bolygón élve, pusztán – és jobb híján kényszerűen – az eszére és a maga teremtette eszközeire hagyatkozva, gondolkodása és tudománya mindenkori legmagasabb szintjén kitartóan igyekezett, és igyekszik ma is megismerni és megérteni az őt körülvevő, számára elérhetetlen és valójában felmérhetetlen világmindenséget, pusztán annak alapján, amit abból észlelni képes, s amit észleléseiből kikövetkeztetni tud. »Elérni az elérhetetlen csillagot« dalolja színpadain, s ha ’kézzel’ nem is, de a megfigyeléseivel, méréseivel és a következtetéseivel ezt mindinkább meg is teszi. S ha azt vesszük, hogy végső soron csak a szellemi képességeire támaszkodhat mindebben, úgy megkockáztatható, hogy e felfedezései nagyobb alkotó teljesítménnyé állnak össze, mint az ég, amelynek titkaival így szembe szegül. S szédítő a tudása és eszköztára exponenciális bővülése az utóbbi száz évben, s ami minden jel szerint be sem láthatóan gyorsul tovább: „A 20. sz. hajnalán a csillagászok logaritmustáblázatokkal és logarlécekkel végezték számításaikat. Három hét alatt számolták ki egy üstökös pályáját...” – ma mennyi ez egy MI-nek? És holnap??
Az eredeti kiadó Simon & Schuster ajánlójából:
„»Gyönyörű... végtelen.. ragyogó feledhetetlen történetek« - BBC Radio 6”
»Összeszőve mítoszt és tudományt, ez a lélegzetelállító könyv sűrűn tele gyönyörű képekkel« – Daily Mail« (idézetek nyitó idézőjeltől záróig, bekezdéseken is át)
A Phantom Atlas és Az Arany Atlas óriási nemzetközi sikere után Edward Brooke-Hitching remek könyve elénk tár néhányat a legszebb térképekből és ábrákból. amelyeket valaha is megalkottak annak során, ahogy az emberiség a felettünk lévő ég feltérképezésére törekszik. E gazdagon illusztrált kincsestár közszemlére teszi a az égi térképészet legremekebb példáit – a térkép-készítés egy dicsőséges műfaját, amelyről a modern térkép-könyvek gyakran megfeledkeznek –, valamint középkori kéziratokat, remekmű festményeket, ősi csillagkatalógusokat, antik műszereket és egyéb vonzó különlegességeket.
Ez az ég, ahogyan még sohasem mutatták: a csillagok és bolygók birodalma, ám az isteneké és ördögöké, különös mitológiai vagy mesebeli lényeké, középkori idegeneké, mitológiai állatoké és tomboló szellemeké. Az olvasót világkörüli körútra viszi csillagok-megszállottja kultúrákhoz, ahol megismerheti a tibeti égi temetést, a csillagokkal telehintett inuit tánc-kabátokat, a mongol asztrál-prófétákat, és Sir William Herschel 1781-es felfedezését, az Uránuszét, ami az első bolygó-felfedezés volt az antik idők óta. Még különösebbek az európai történelem elfelejtett történetei, pl. a középkori angol hiedelem hajókról, amelyek a felhők felett járják a tengereket, a 16. századi német UFO-észlelések, és a VII. Edward király korabeli arisztokrata, aki tévesen térképezett fel idegenek által létrehozott csatornákat a Marson.
Amint napjainkban eddig példátlan világossággal tárják fel univerzumunk szövevényes, bonyolult világát, soha nem volt még alkalmasabb idő egy ilyen, kimagaslóan olvasmányos könyvre, oly gyönyörűre, mint az éjszakai égbolt, hogy szövegbe rendezze az e téren járatlan olvasó számára ezeknek a teljesítményeknek a nagyságát.”
A szerzőről a Simon & Schuster: a fentebb említetteken túl további három könyvét sorolja azzal, hogy mind az ötöt számos nyelvre lefordították, továbbá régi, különös sportoknak szentelt műveit. A Royal Geographical Society teljes jogú tagja, és gyógyíthatatlan térkép-rajongó.
Az Utószóból: „E sorok írásakor a NASA InSight robotrepülőgépe a Mars felszínén barangolva vizsgálja annak mélységeit, miután 2018. november 26-án sikeresen landolt a bolygón. Úton van egy másik NASA-robotjármű, a Parker napszonda is, hogy elsőként vizsgálja a Nap külső koronáját.
2019. január 1-jén a New Horizons űrszonda, amely 2015-ben repült el a Plútó mellett, elsőként haladt el a Naprendszer legkülső zónájában, a Kuiper-övben található Ultima Thule titokzatos objektum mellett. Ha még működőképes lesz, a szonda 2038-ra csatlakozik a Voyager űrszonda programjához, így a külső helioszférát fogja kutatni, talán átlépve a csillagközi tér határát.
Folytatódik az ég történetének kibontakozása. Minket, akik egy felfedezni vágyó faj kétségkívül legkiváltságosabb nemzedéke vagyunk, magával ragad a tudományos fejlődés lendülete, a határtalan lehetőségek izgalma. »Az ismereteink végesek, az előttünk még ismeretlen végtelen.«– írta T. H. Huxley 1887-ben (kissé korrigálva az itteni fordást – OP) – Intellektuális szempontból egy kis szigeten állunk a megmagyarázhatatlanság végtelen óceánja közepén. Minden nemzedéknek feladata valamivel több terület megnyerése.«”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése