Erdély - A Magyar Történelmi Társulat szerkesztése alapján - Kráter Műhely Egyesület, 2011

Dr Osman Péter ismertetése



„Vándorlok Magyarország / Dicső térségein / S testvére, a szép Erdély / Regényes bércein.” (Petőfi Sándor: Ez már aztán az élet!)
„Engedni az ellentmondásokat és bízni abban, hogy kiegyenlítik egymást; vállalni a kiegyenlítés eredőjét, és rábízni az élet kockázatát: ez a transzszilvanizmus gyökere.” (Ravasz László - idézet a kötetből).
„Milyen balszerencse, hogy a Föld első intelligens társas állata egy törzsi szerveződésű ragadozó." - írja James Lovelock a Gaia halványuló arca c. könyvében (l. Bankszövetség E-hírlevél 2011/3. sz.). Valóban, ebből már szükségképpen következik, hogy a politika többnyire ronda, a világ- ill. geopolitika szinte kivétel nélkül még rondább - legalább is nehéz ettől a gondolattól szabadulni, ha Erdély elvesztésére gondolunk. Tény ugyanakkor az is, hogy Erdély szerencsére kitörölhetetlenül ott él a magyar történelemben és kultúrában. Múltunk örökségének kincsestárát igen jelentős hányadban erdélyieknek köszönhetjük. E kötet eredeti kiadásának elkészítését hajdan az a remény hajtotta, hogy talán elérhető Erdély - akkori kifejezéssel - visszatérése, továbbá az a naiv hit, hogy ebben számíthatnak az érvek, a felsorakoztatott tények. Természetesen nem számítottak, ahogy sohasem a nagypolitikában, viszont megszületett ez a kiemelkedő szellemi értékű összeállítás, amely a tudományos vizsgálódások eredményeivel ad sokoldalú, részletekben gazdag és alapos képet arról, milyen volt hajdan a legendák csodálatos, gazdag földje, a magyarság tündérkertje, Erdélyország. Méltassuk külön is a gazdag, szép, történelmi dokumentáció értékű képanyagát.
A mostani, értékmentő kiadás Előhangja kiemeli: „ez a hét évtizede világra jött munka olyan igazságokat mond ki, amelyek mind a mai napig nem veszítettek semmit az aktualitásukból.” Amint mondja: „minden olyan mű fontos és üdvözlendő, amely világosságot nyújt a magyar múlt homályában, nyilvánosságra hozza a valós történelmi igazságokat. Ez a kötet pontosan ilyen munka.” S tudjuk, hány évtizedig volt nálunk nacionalizmusok és internacionalizmusok okán Erdély tabu téma, így még értékesebb a tudás, amelyet e kötet kínál.
Az eredeti, a Magyar Történelmi Társulat nevét viselő, 1940 augusztusi Előszó drámai tévedéssel indul, indokolván e kötet létrehozását: „elérkezett az idő, hogy elővegyük az igazság fegyvereit...”. A továbbiakban azonban igen józan hangon szól annak tartalmáról és rendeltetéséről: „A tudósok, akik ezt a könyvet írásaikkal megtisztelték, nem értenek a propagandához. Időszerű nagy nemzeti célok és törekvések érdekében sem hajlandók ferdítésre vagy szépítésre. Tudományos hitelükre gonddal figyelmezve mondják ki kendőzés nélkül az igazságot, legyen az kedvező, avagy lesújtó magyar népünkre, mert meggyőződésük, hogy az igazság ismerete a nemzetnek csak javára, a népnek csak okulására vezethet, a hazugság és ferdítés mindkettőt lealázza.” (Az utóbbi tökéletesen igaz. Ami pedig a szerzők tökéletes pártatlanságát illeti, erről mindegyikünk megalkothatja a saját véleményét, figyelembe véve azt is, hogy a könyv rendkívül kényes, fájó témáról rendkívül kényes helyzetben született. Tény, hogy szinte kivétel nélkül neves tudósok, sajnálatos tény, hogy némelyikük nevén csúf politikai árnyék sötétlik. Az Előszó további, e közbevetést követően idézett része viszont arra a bizalomra indít, hogy a kötet anyaga szakmailag hiteles. - OP). „Az itt következő tanulmányok sorozata rövid foglalata a szerzők hosszú esztendők részletes kutatása során elért és nagyobb munkákban, kisebb értekezésekben közrebocsátott tudományos eredményeinek. Az írók és tervezők (a szakmai tárgyalások fontos elemei, eszközei a hozzájuk kapcsolódó, gyakran speciális térképek - OP) nemcsak tudományos tekintélyükkel szavatolnak minden szóért és minden vonásért, amit itt közreadtak, hanem bármikor készek mindennek részletes, adatszerű bizonyítására is.”
Magáról a Magyar Történelmi Társulatról egyebek közt a következőket olvashatjuk a honlapján (http://www.tortenelmitarsulat.hu/kezdo.php): „A Magyar Történelmi Társulat egyike az ország legkorábban alapított tudományos társulatainak, sőt a történettudomány területén - a Magyar Tudományos Akadémia mellett - a legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező szervezet. A Társulatot a kiegyezés esztendejében elsősorban Horváth Mihály, Toldy Ferenc, gróf Mikó Imre, Ipolyi Arnold, Thaly Kálmán, Nagy Iván és Pesty Frigyes történészek vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia épületében alapították. Elsődleges céljuk az volt, hogy a magyar társadalmat a jövőben rendszeresen informálják az egyre fejlődő történeti kutatások eredményeiről.”
A kötet bevezető tanulmányát - Erdély helyzete Magyarországon és Európában - a kiváló földrajztudós, ám miniszterelnöknek sokban gyászos emlékű gróf Teleki Pál írta. Innen idézzük ízelítőül: „Egyaránt van magyar, szász és román transzszilvanizmus, erdélyiesség. Idegenek észreveszik ezt, mihelyt Erdélybe jutnak. A homlokunkra van írva, erdélyieknek. Egy erdélyi szász, Zillich Henrik írja a következőket: >Az erdélyi lélek, amelyről barátok és ellenségek túl sokat beszélnek, nem egyéb, mint sajátos, hazai kifejezése a kulturális lelkiismeretnek<..”. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy egy nép vagy népcsoport sajátos karakterét az évszázadok kulturális és életmódbeli hagyományai alakítják ki. Hogy mi tette az ott élőket erdélyiekké - erről is nagyon sokat elmond ez az egész kötet. Ismét Telekit idézve: „Az Erdélyi-medence és egész Erdélyország kicsinyben hasonmása az egész magyar medencének, Magyarországnak. Kisebb hasonmása a történelmi szerepben és a történelmi sorban is. És amint hasonmása Erdély az egész magyar, fátlan és erdős és magas hegyvidéki tájak szintézisének, úgy hasonmása életformák és népek szintézisének, összefogásának, úgy amint ezt Szent István elgondolta, és amint Erdély fejedelmei megvalósították...(...) Erdély maga egy kis mikrokozmosz, egy kis teljesség. Kis területen végtelenül gazdag ez a föld változó formájú hegyekben, dombokban, völgyekben, medencékben. Mindezek a kistájak egyéni otthonok... (...) Erdély öntudatos kis világ volt és marad - akár független fejedelemség, akár része egy nagyobb országnak, áldja bár, verje bár sors keze.”
Egy sajátos gyöngyszem Teleki tanulmányából, a Trianon utáni Magyarország és Erdély közötti határról: „Az ilyen, messze a hegyek elé tolt határt, amely nem más, mint az erősebb jogán előretolt hadi határ, Sir Thomas Holdich, aki India északnyugati határát vonta meg a múlt század végén, "tudományos határ"-nak nevezi.” Tudományos? Ez egyrészt felidézi az ardenneki áttörésben ostromlott Bastogne-t védő amerikai parancsnok szép szavát a megadási felszólításra: „Frászt!” - és akkor még finoman fordítottuk!-, másrészt a civilizáció fogalmát Arany János tolmácsolásában:
Arany János:
Civilizáció

Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és – helybehagyja.

A kötet részei és egyben fő témakörei: ◙ A Kárpát-medence egysége ◙ Erdély népei ◙ A magyar Erdély - a fejezetei közt: Erdély önálló állami élete; Erdély alkotmánya (A fejezet szerzője, a nagynevű jog- és gazdaságtörténész Eckhart Ferenc az alkotmány kifejezést itt nem a mai jelentéstartalmával használja, sokkal inkább egy jogi-berendezkedési történelmi áttekintés címszavaként - OP); Erdély gazdasági élete; Erdélyi népélet ◙ Művészet, irodalom, tudomány - a fejezetei közt: A felsőbb oktatás Erdélyben 1541-1918 ◙ Erdély a román uralom alatt.