Vince Mátyás: Minden megoldás érdekel - A XX.század Magyarországa apróhirdetések tükrében

Kossuth Kiadó 2020 

Dr Osman Péter ismertetése

A klasszikus képzőművészet kimagasló remekei közé tartoznak a csodás mozaikképek, a krétaiaktól a római Zénó kápolnáig, és azon is túl. Vince Mátyás itt különleges anyagból alkotott egy hatalmas, lenyűgözően érdekes mozaikot a XX. század Magyarországáról: egy abszolút gyakorlatias célt szolgáló kommunikációs műfaj, az apróhirdetések válogatott darabjaiból. Az internet előtti időkben ezeknek talán minden másnál nagyobb szerepük volt egyedi ügyletek létrehozásában, lett légyen az eladás, vásárlás, vagy épp kapcsolatkeresés. Újságok közkedvelt rovata volt az apróhirdetés, akár oldalakat is kitett – olyannyira, hogy még fedett levelezésre és üzenet küldésre is jól lehetett használni, hiszen feltűnés nélkül belesimult a többi közé.

Igazán szórakoztató, remek olvasmány, s egyben igazi időutazás ezt az elegáns kötetet böngészni. A gazdag gyűjtemény darabjaiban ráérezhetünk a hirdetés korának hangulatára, stílusára, hogy mi foglalkoztatta az embereket és miként jelenítették azt meg ebben a sajátos ’partnerkeresésben’. Címe a hirdetések jellegzetes, kódolt eleme. Jelentését majd a könyv elmondja.

Vince remek kommunikációs szakember. 1979-ben alapító-főszerkesztőként csapatával úgy nyitottak meg egy ablakot, amelyen fény és friss levegő jött be, hogy a legtöbben alig hittek a szemüknek, hogy ez itt lehetséges – ez volt a Heti Világgazdaság.

A kötet tartalmáról, Vince bevezetőjéből: „Az én apróim A könyv személyes és szubjektív válogatásom a XX. század magyarországi újsághirdetéseiből. Az volt a célom, hogy a megjelenített hirdetések legyenek hű tükrei az évszázad különböző korszakainak: tartalmukban, nyelvezetükben, képi megfogalmazásukban. A kötet az 1900-as évvel kezdődik és 1999-ig tart. Egy-egy oldalpáron egy naptári évben megjelent hirdetések jelennek meg. Az apróhirdetések vannak a könyv fókuszában, de a T. Olvasónak ízelítőt kínálok a hazai lapokban megjelent képes újsághirdetésekből is, amelyek között – szemben az aprókkal – nem a magánemberek, hanem a cégek reklámüzenetei dominálnak. Azzal is segíteni kívántam a hirdetések értelmezését, hogy az adott évben történt magyar vonatkozású eseményről hírt adó, eredeti újságcímet is elhelyeztem minden oldalpár elején. Az apróhirdetések az oldalpárokon belül kategóriák (témák) szerint vannak csoportosítva. [Hajdan a sajtóban is így segítették az olvasókat, hogy könnyen megtalálják az őket érdeklőket a hirdetések között, s ezzel a hirdetéseket is, hogy célba találjanak. – OP] Elsősorban közismerten sok hirdetést közlő, országos jelentőségű napilapokból válogattam.”

A Kossuth ajánlójából: „A kötet az újsághirdetések hazai aranykorát idézi, átfogja a teljes XX. századot.Mint cseppben a tenger mutatkozik meg bennük száz év magyar valósága: kiderül, hogy elődeink mit adtak-vettek, milyen házastársra vagy partnerre vágytak, milyen lakásokat és állásokat kerestek-kínáltak, vagy éppen miféle tervek megvalósításához próbáltak partnereket találni a gyakran viharos gyorsasággal változó körülmények közepette. [A szerző] az apróhirdetéseken és a képes újsághirdetéseken kívül egy harmadik síkon is végigköveti a XX. századot: minden egyes évhez egy-egy szalagcímet is választott az adott évben megjelent napilapokból. Ezek olyan eseményekről adnak hírt, amelyek Magyarország szempontjából fontosak vagy érdekesek voltak, vagy szóhasználatuk jellemző volt az adott évre illetve a korszakra.”

Bárhol ütjük fel, sajátos, érdekes, gyakran a korszak állapotaira jellemző megszólalásokat találunk. Szinte mind ide kívánkozik. Persze csupán néhány jöhet – legyen 1900-ból, a ’boldog századelő’ nyitányából:

·                    „Altiszt, ki f é. október 1-ével kiszabadul a katonaságtól, erélyes, ügyes, világlátott és tapasztalt ember, óvadékképessége mellett mint raktárnok felügyelő v. más hasonló bizalmi állást keres.”

·                    ”Fiatal emberek, szép termettel, a párisi kiállításra felvétetnek.”

·                    „Vérforraló csókot jogvégzett férfi parázs ajkáról mely művelt vagyonos hölgy óhajt szívni házasság céljából.”

·                    „Varga Pál czimbalomgyártónál aki czimbalmot vesz, ingyen fog megtanulni, a nála megjelent czimbalomiskolából, tanár vagy tanítás segélye nélkül. S aki egy héten csak egy órát áldoz naponkint és nem képes fölfogni, annak köteles vagyok visszaadni a czimbalom vételárát hiány nélkül.”

·                    „Király-utczai Omnibus. Kékruhás szép asszonyt kéri szomszédja, tudassa vele hol és mikor láthatja.”

·                    Képes apró: „A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Jótékonysági Köre árvaalapja javára Parasztbál a Fővárosi Vigadó összes termében. Paraszt-Kongresszus. Szecessziós Kiállítás. Szépségverseny.”