Király Levente (szerk.): Karinthy megmondja

Corvina Kiadó, 2020

Dr Osman Péter ismertetése

„Karinthy Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve.” – a Corvina ajánlójából.

A lehetséges folytatásokból itt egy rendkívül rendhagyót választunk: ide idézünk egy írást. Paródiának ugyan túl meredek, ám civilizációnk egyik kimenetele prognózisának ki tudja – már ha egy prognózisnak szabadna ilyen brutális őszinteséggel mutatni a várhatót.

„Forgalomegyszerűsítés

Nagyon helyes. Már úgyis nagyon elbízta magát a pesti közlekedés. Túl sok volt a fölösleg és fényűzés. Megesett, hogy a villamosban volt üres hely.

Jobb is leépíteni az ilyet. Majd megtanuljuk becsülni azt a kis közlekedést.

Az is jó, hogy az omnibuszt visszahozzák. Muszáj a lovat mindjárt megenni, mielőtt kihasználnánk erejét? Nevetséges fényűzés.

Még messzibb is lehetne menni. A villamoskerekeket egyszerűen le kell szedni, ehelyett a padlójába lyukat fúrni. A közönség ezekbe beleáll, megkapaszkodik, az áram így egyenesen a közönségbe megy bele, mely is ily módon felvillanyozva, felemeli a kocsit és viszi. Nem árt egy kis mozgás.

Ha ez sem bizonyul elégnek, az áramot is be lehet szüntetni – egy takarékossági fizikus, mint értesülünk, éppen most mutatta ki, hogy az a villamos erő, amit a közönség mennydörgős istennyila gyanánt kíván a leegyszerűsítési intézkedések gyomrába, teljesen elégséges ahhoz, hogy az ily módon leegyszerűsített forgalmat kellőképpen ellássa.

A papírkereskedelmi központ írjon át a vízművek szociálpolitikai bizottságának, hogy szüntesse be a járdákat is – így az egész forgalom a kocsiútra egyszerűsödik.

Ugyanez vonatkozik a levegőre. Be kell szüntetni az oxigént. Mindenki szerezzen be kopoltyút, a fejére pedig vízzel töltött és légmentesen elzárt üvegburát, amiben egész egyszerűen kopoltyúval lehet lélegzeni.

Ezután következik a világosság beszüntetése, mint a látás, a hallás beszüntetése, mint a hallás, az ízek beszüntetése, mint az ízlés és a nők beszüntetése, mint a tapintás egyszerűsítésének célravezető módja.

Volna egy szerény javaslatom mindezen egyszerűsítések leegyszerűsítésére – világos, mint az egyszeregy. Minek ez a sok intézkedés, fejtörés, rendelet? Mondja ki város és állam, hogy mondjuk, november elsejétől kezdve mindenkinek, lakhely és illetőség szerinti turnusokban meghatározott órában jelentkeznie kell az elöljáróságnál, ahol mindenki egy nagy pofont kap. Aki nem jelenik meg, elveszti jogát, utólagos felszólamlások nem vehetők figyelembe.”

A tematikus elrendezés fejezetcímei, s néhány az írások sokaknak (remélhetőleg még) ismerős, a humoreszkek akkori világát idéző, a legtöbbször a mához is szóló címeivel:

·                 Lógok a szeren – Benne, egyebek közt: Ø A jó tanuló felel Ø A rossz tanuló felel Ø Röhög az egész osztály Ø Magyarázom a bizonyítványom

·                 Kire hasonlít Pistike? – Ø Visszakérem az iskolapénzt Ø Oktatom a kisfiamat Ø Mint egyszerű rikkancs kezdte Ø Marha cipőkéjkert Ø Gőgicse

·                 Miss Nekemtetszik – Ø Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús Ø Fogyókúra Ø Felöltözve látta Flórát Ø Az asszony és az Igazság Ø Az udvarias kínai

·                 Halló, itt Budapest! – Ø Késelés a Lágymányoson Ø Pillanatnyi pénzzavar Ø Nem látta a Dunát Ø Belebeszélnek Ø Halandzsa Ø A felelős ember

·                 Roppant kellemetlen – Ø Nem vagyok itthon Ø Megszólal a telefon Ø Nyomozom a detektívet Ø Az igénytelen ember Ø Új Háry Jánosok Ø Nem nekem köszöntek

·                 Szubjektív lelet – Ø Helyzetkép Ø Félelem és remény Ø A háború vége Ø Szavazz rám, polgártárs! Ø Az új forradalom Ø Kultúrfölény – Egy japán Európa-kutató jelentéséből Ø Tömeghisztériás vagyok

·                 Én és a bank – Ø A magyar pénzhiány oknyomozó története Ø Az élet albérlője Ø Megbízható társat keresek Ø Betörő a kasszában Ø Megélek a levegőből

·                 Őrült sikerem a tébolydában – Ø A humorista Ø Gondolatritmusok Ø Műfordítás (igen,  „a Gangesz partjáról”! – OP) Ø Tehetség

·                 A bosszús tudomány – Ø Heuréka Ø Feljebbvalóval senki se ideges Ø Az idegorvosnál Ø Miért nem megyek orvoshoz Ø Miért megyek orvoshoz

·                 Tanáccsal elvagyok látva – Ø Notesz Ø Kivégzésem

·                 Találkozás az ősemberrel – Ø Az emberszelídítő Ø Ki a vérengző bestia Ø Hétfőn, tizedikén: világvége – Kiküldött munkatársunk panasza.

Karinthy rövid írásainak e gyűjteménye minden időszakban és kedélyállapotban remek olvasmány. Regényre ilyet nem javasolnánk, erre lehet: akár még okostelefonon is, beleolvasgatva, legalább kicsit üdülni a szellem világában.

 

Sári László: Lin-csi apát pesti rokona – Nyugat és Kelet

 Corvina Kiadó, 2021
Dr Osman Péter ismertetése

Sárit ismerjük. A Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? c. kitűnő könyvét a Corvina Kiadó 2019-ben jelentette meg.

Róla, a honlapjától idézve: magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Munkásságáért 2011-ben József Attila Díjat kapott, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

Cseles szerző! Három sikeres műve jelent meg ’hamis zászlóval’, kínai álnévvel: Ø Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában Ø Az ifjú Lin-csi vándorlásai Ø Feljegyzések Lin-csiről, „közreadja Sári László” megjelöléssel, ezekben a keleti gondolkodást mutatja be. E mostani a tízedik könyve.

A Dilettánsok kapcsán vele megjelent beszélgetésben (Könyvhét, 2019/2) mondja kulcsfontosságú tételét: „Ideje végre komolyabban venni Ázsiát, a szélesebb közönség elé tárni Ázsia több évezredes, aggályosan pontos, társadalmi igazságosságra törekvő államelméleti és társadalomszervezési erőfeszítéseit és tapasztalatait. Ezek összessége az ázsiaiak számára igencsak sikeres együttélési elgondolásnak bizonyult, használható gyakorlatnak. Mindezt pedig azért érdemes összevetni a nyugati elgondolásokkal, mert az összehasonlításból ugyancsak jól használható következtetéseket remélhetünk.” (Kiemelések tőlem)

Rendhagyó módon itt megnézésre ajánljuk a Corvina igazgatójának, Király Leventének Sárival folytatott beszélgetését e könyvéről. Sokat segít abban, hogy jobban értsük, és így jobban is élvezzük az ebben olvashatókat, s ráérezzünk, miként igyekszik egy igazi kultúrember képet adni egy másfajta kultúráról. Önmagában is remek élmény: Sári a szó legjobb értelme szerinti tudósként beszél, Király pedig kiválóan felkészült beszélgetőtárs.

https://www.facebook.com/corvinakiado/videos/478174016807987

Szintúgy rendhagyó módon, a kötetet és hátterét bemutató beszélgetésben elhangzottakkal mutatjuk be ezt a gondolatokból szőtt, csodálatosan színes és érdekes mozaikot – ez adja róla a legjobb képet.

Lin-csi-ről: valós személy volt, a 9. században élt kínai zen-buddhista kolostorvezető. A fennmaradt alaptörténetek szerint rendkívül furcsa, meghökkentő viselkedésű, gondolkodású filozófus volt, aki „imádott dühöngeni”, és ezzel, akár pofonokkal is igyekezett kijózanítani a tanítványokat, ami egybeesett a zen-buddhizmus akkori hagyományaival.

A könyvről: a legtalálóbb meghatározása esszé-regény: esszék gyöngysora. Mondandójában szorosan összefonódik a Dilettánsok történelmével. „Nyugat és Kelet”: mindkettő arról szól – Sári kritikus megfogalmazását idézve –, hogy a két világ között kibékíthetetlen az ellentét, katasztrofálisan rossz és javíthatlan a viszony; A Dilettánsok történelmében ennek a társadalmi vetülete jelenik meg, ebben a könyvben ennek a személyes vetülete: a benne olvasható személyes élmények nyomán jutunk ugyanerre a következtetésre. Összeférhetetlen a két világ, és mindkét könyv keresi a választ, ki a felelős ezért. A Dilettánsokban súlyosabban, itt könnyedebben, ám így is filozofikusan megjelenik egy civilizáció-kritika, főleg arról, hogyan nézi az európai civilizáció embere az övétől eltérő másik világot. Mindkettőben vannak „keleti és nyugati szereplők, költők és uralkodók, közemberek, filozófusok, varázslók, állatok, kövek, folyók, hegyek, öreg házak, tárgyak, és minden megjelenik keleti és nyugati változatban is”.

Az esszék pillanatképeket villantanak fel mindkét szereplő életéből, sokkal inkább jelképeseket mintsem személyeseket. Ennek során Ázsia szellemisége találkozik a nyugati szellemiséggel, s a füzér mutatja e két vonal kapcsolatának az időkön átívelő alakulását, a régtől egészen máig.

A rengeteg részlet nemcsak sok okot és alapot ad az elgondolkodásra, de sok ismerettel, és meglepetésekkel is szolgál. Kiragadva az egyik legmeglepőbbet: esszé szól Csokonai Vitéz Mihályról – Sári elmondásában ő, a 6. Dalai Láma és Kőrösi Csoma Sándor a könyv abszolút pozitív szereplői –, és megtudjuk, hogy Csokonai egyedülálló módon mindent elolvasott és tudott, amit akkor tudni lehetett Ázsiáról és főként Kínáról, miközben Nyugaton elképesztő ostobaságokat tartottak róluk.

Természetesen írás szól Kőrösi Csomáról is. Székelyföldi legendáknak is hőse ő, amelyek itt Mesék hőse címmel, Sári ’átköltésében’ jelennek meg, ő pedig a videóban elmondja, milyen érzés volt a kolostorban és annak könyvtárában járni, ahol Kőrösi három évet töltött. Egy másikban két költőóriás, Petrarca és Li Taj-po jeleníti meg a két eltérő világlátást, és olvashatunk bőkedvű lányokról, a kövek szeméről, Szulamitról, a hegyek őskirályáról, a női lélek bolygójáról, a tárgyak sorsáról, a legrosszabb álomról, kínai szerelemről és a lányok múlásáról is.

 

Steve Parker: Őslények enciklopédiája

 Az élet hajnalától az ember felemelkedéséig – Amit a dinoszauruszokról és társaikról tudni kell 

Kossuth Kiadó, 2021

Dr Osman Péter ismertetése

„A dinoszauruszok nagy része mindenféle lehetett, csak nagyméretű, lassú mozgású és buta nem.”

(forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem)

Nagy élmény, hatalmas túra egy egyedülálló, virtuális természettudományi múzeumban ez a megragadóan elegáns, képekben, leírásokban, magyarázatokban gazdag album. Témakörének valódi enciklopédiája, e fogalom legjobb értelemében: részletes és alapos áttekintést ad, megfelelve a különösen fontos alapkövetelménynek is, hogy mindenki számára érthetően szóljon. Szerkesztésével a legmodernebb ismeretterjesztő művek hatékony előadásmódját alkalmazza: önálló részekre jól tagolt tartalom biztosítja a könnyű áttekintést és a gyors rákeresést; a rövid leírások, magyarázó szövegek, valamint a gazdag képanyag mesteri ötvözése tár elénk részletgazdag, jól átérezhető képet a benne szereplő fajokról, témákról.

Minek egy enciklopédia, amikor kattintásra tőlünk az adatok és információk végtelen tárháza? Egyszerű: a böngésző a legkülönfélébb minőségű adatok és információk áradatát hozza, a jó enciklopédiákban viszont minőségbiztosítást, kellően válogatott és ellenőrzött, megbízható tudást kapunk.

Az ember mítoszfogyasztó közösségi lény. A legtöbbeket valószínűleg önmagában kevéssé érdekli az őslénytan, a dinók köré azonban mítoszokat fontak, s ezzel érdekessé váltak. Már a borzongató elnevezésük: „rettenetes gyík” is segített ebben (Parker is utal erre), s ezzel jól lehetett történeteket eladni róluk, előbb könyvekben, majd filmeken is.

A Goodreads ajánlójából: „Kevéssé számít, hogy a dinók kihaltak – ma is fontos részét alkotják életünknek. Filmeket lehet eladni velük, megtöltik az iskolai tanterveket, alapvető tudományos ismeretekkel látnak el bennünket, s álmainkban még üldöznek is. Ez a kötet a tökéletes dinoszaurusz áttekintő-összeállítás. Átfogó és lenyűgöző. Innovatív megközelítést kínál ezekhez az ősi teremtményekhez, fajonként bemutatja azokat, részletezi a szokásaikat és az egyedi vonásaikat, könnyen felismerhetővé téve mindegyiket. Segítségével az olvasó meg tudja különböztetni a nagy elméket a politikusoktól (betű szerint ez áll – OP), az atlétákat az agresszoroktól, s élvezi a könyvet, ahogyan az provokál, informál és meglepetésekkel szolgál.”

A Kossuth Ajánlójából: „Ezzel a kötettel, amely a legújabb felfedezéseket és adatokat is tartalmazza, az olvasó a húsevőktől a tojásrakókig lépésről lépésre kap segítséget a mintegy 500 különleges teremtmény megismeréséhez: hogyan néztek ki, mit ettek, hogyan éltek és küzdöttek, hol éltek és haltak meg.”

Erről szól a könyv: „A jelenlegi kutatások arra szeretnének választ adni, miért voltak sikeresek ezek a 65 millió éve csaknem kihalt állatok, és miként alakultak ki hüllő őseikből. A könyvben a sokrétű kutatási eredmények alapján feltárul előttünk a világ, ahol egykor a dinoszauruszok éltek és haltak, és részleteiben megismerjük az ősi környezetet, ahol egykor a Földet uralták. Sok olyan újonnan felfedezett őslényt is megemlítünk, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a dinoszauruszok világát. Elsősorban a dinoszauruszok és egyéb ősállatok nemeivel foglalkozunk, de néha a fajok világába is elkalandozunk.”

Évtizedek óta a legsikeresebb tévéműsorok közé tartoznak a »helyszínelő« sorozatok, amelyek azt mutatják be, miként lehet sok technikával és még sokkal több szaktudással és arra támaszkodó találékonysággal maradványokból, nyomokból rekonstruálni történéseket, azonosítani szereplőket. E kötetben alapos ismertetést kapunk arról, hogy az őslénykutatás ennek valódi, és nagyságrendekkel nehezített változata. Parker elmondja, miként konzerválnak különféle természeti történések elhullott élőlényeket, azok részeit vagy épp nyomait, a teljes testtől annak kemény és lágy részein át a földön hagyott nyomokig és ürülékekig. A maradványok azonosításának fontos része a koruk meghatározása, aminek sokféle módjáról, folyamatosan fejlesztett technikájáról olvashatunk. Ráadásul, a természet ritkán tette azt a szívességet, hogy elegendően teljes, jól értelmezhető és azonosítható fosszíliát hagyjon ránk. A fennmaradt töredékes maradványokból, nyomokból a sokszor roppant nehéz következtetni a hajdani élőlény felépítésére, életmódjára, ezért azok gyakran rejtvényként állnak a kutatók elé.

A képek, jelenetek nagy részén az ismeretekre alapozó kutatói fantázia a hajdani valóságot igyekszik megidézni. A fényképeken káprázatos maradványokat is láthatunk, pl. a legkorábbi madár teljes épségű leletét, 170 millió éves, tökéletesen ép garnélarákot, jura-kori megkövesült óriás-szitakötőt, 4 tonnás Pachyrhinosaurus teljes csontvázát, és egy kővé vált nagy halat, ahogy a szájából még kilóg egy kisebb hal.