Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak és erődtemplomok a Kárpát-medencében

Kossuth Kiadó, 2020

Dr Osman Péter ismertetése

A rút vírus elleni védekezés kedvező hatása, hogy felértékeli a jó könyveket. A világlátás szerelmesei, ha már nem nézelődhetnek élőben, legalább remek könyvek segítségével láthatják, ismerhetik meg, ami erre érdemes. A két Fucskár pedig a mesteri képeikkel és szövegeikkel kitűnő láttató-magyarázó idegenvezetők – velük mindig érdemes ’utazgatni’, s még az élő utazás esetén is sokat adnak az élményhez. Sok gyönyörű és okosan szóló albumuk bizonyítja ezt, és sokukat már itt, a Magyar Innovációs Szövetség hírlevelében is bemutattuk. Nagy hányaduk a Kossuth Kiadó Magyar Örökség sorozatában jelent meg.

Az erődtemplomokról a Magyar Néprajzi Lexikonból: „A 18. sz. közepéig a templomok védelmi funkciókat is elláttak. Háborús veszély esetén a templomokba vonult vissza a község, város lakossága. Ezért a templomokat gyakran lőréses, sokszor bástyákkal is megerősített kerítésfallal vették körül, vagy magát a templomot is ellátták védelmet szolgáló lőrésekkel s hadi készülékekkel. A templomokban vagy a templomokat övező erődítésfalban a gyülekezet közvagyonát is elhelyezték, vagy a gyülekezeti tagok vagyona biztonsági tartalékul szolgáló részét felhalmozták.” (Kiemelések tőlem)

A kötetben láthatókról a szerzők előszavából: „Bevezető az erősségek birodalmába. Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a Történelmi Magyarország zivataros időszakainak, és elmondható, hogy mindnek egyedi sors jutott. (Idézetek innentől a kötetből. Az írás érzékelteti a szerzők tárgyi felkészültségét, és kitűnő stílusát is.)

„Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a megsarcolt jobbágyok dühétől. A Kárpát-medencei várépítészet ezredéves múltra tekint vissza. A földvárakat és palánkvárakat a XI–XII. században kővárak váltották fel. Ezekben a századokban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól védhető helyeken. Több száz létesült az országban, amelyeknek általában egységes volt a szerkezetük. A gazdagabb nemesi réteg az előbbieknél nagyobb és kényelmesebb, palotával, díszes kápolnával kiegészített várakat építtetett. Ilyen a mára nagyszerűen felújított Kőszegi vár is.

A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század végére teljesen kiépült. A következő időszakot a gazdasági hatalmukban megerősödő tartományurak erőszakos várszerző hadjáratai jellemezték, akik az egyházi kincseket is szabad prédának tekintették. A nagyobb vallási központok rákényszerültek arra, hogy felhalmozott javaikat megvédjék. A püspöki székhelyeket, mint Eger, Veszprém, Pécs, Nyitra vagy Győr, rendre magas és erős kőfallal kerítették, ezeket nevezzük püspökváraknak.

Az Oszmán Birodalom előretörése idején új végvárrendszer is kiépült a déli végeken. A XV. század zavaros időszakában, amikor a török mellett a husziták betörései is gyakran keserítették meg a nemesek életét, az eddig védtelen udvarházakat sorra kőfallal kerítették. Ilyen volt Szászvár, vagy Kisnána erőssége. Kastélyok egész sorát is ellátták védőművekkel.

A XVI–XII. században az arisztokrácia tehetősebb rétege kezdett el modern, minden igényt kielégítő várkastélyokat építeni.

Erdélyben, Szászföldön, vagy más néven Királyföldön egy alig 190 kilométer hosszú keskeny földsávon Európában egyedülálló erődtemplom rendszer található. Erdély déli részén a töröktőli félsz miatt a templomokat is úgy építették, hogy a védelmet onnan is intézhessék. Az ily templomok rendesen kőkerítésben feküdtek, falaik vastagok és széles oszlopokkal támogatva; a templomhajók mennyezetei úgy tartva, hogy rajtuk a védelmezők könnyen mozoghattak. A falakon lőlyukak. Jól jellemzik a kort, melyben a pap nemcsak lelki, de ha kellett egyszersmind harci vezére is volt híveinek.

A Kárpát-medencében napjainkra egyre több várromot, várkastélyt és erődtemplomot újítanak meg, és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok, ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is.”