Kossuth Kiadó, 2021
Dr Osman Péter ismertetése
„A nagyvilág nem más, mint a Liverpool-Manchester-vasútvonal mellékvonala.” „Amint a világ első fővonalát, a Liverpool-Manchester-vasútvonalat 1930-ban átadták, többé semmi sem szabhatott gátat a vasparipa hódításának.” „A mai vasút több évezred találmányainak összessége, kezdve a kerékkel és kiteljesedve a gőzgép XVIII. század végi feltalálásával.”
– a könyvből. (Kiemelések mindenütt tőlem.)
E kitűnő kötetből is kiviláglik: a vasúti közlekedés létrejötte ama világformáló innovációk egyike, amelyek megszületése törvényszerű volt. Az iparosodás gyors erősödésével, és az általa hajtott gazdasági és társadalmi fejlődéssel Európának, majd más kontinenseknek is égető szükségük lett olyan közlekedési és áruszállítási technológiára, amely képes gyorsabban, nagyobb hatékonysággal és kapacitással kielégíteni az ilyen szükségleteket. Ez minden akadályt áttörő hajtóerőt teremtett a fejlesztésekhez.
Érdemes elgondolkodni, mennyire volt szükségszerű, hogy a gőzmozdony váljék ennek erőforrásává. Még ha meg is született volna a belsőégésű motor valamilyen megoldása, s fel tudott volna nőni az ipar e motorok nagyüzemi előállításához - bár ez erősen kétséges –, semmiképpen sem lehetett volna megteremteni a szükséges üzemanyag nagyüzemi gyártását, sem pedig a szállítóeszközök üzemanyagellátását biztosító ellátó hálózatot. Hasonlóképp zárható ki, hogy elektromotoros meghajtás születhetett volna meg a gőzgép helyén. A vasút születésekor mindenképen a gőzgép jelentette az optimális technológiát: azt a fejlett új megoldás-rendszert, amely a hatékonyan megvalósítható legnagyobb előrelépést biztosította.
A Kossuth ajánlójából: „A könyv érdekfeszítő módon tárja fel a vasúti közlekedés történetét a legelső gőzmozdonyoktól egészen a legmodernebb nagy sebességű gyorsvasutakig. Bemutatja a vérrel és verejtékkel épített vasútvonalak történetét, a forradalmi újításokat, valamint az azok hátterében álló tragédiákat és diadalokat – mindazt, ami világszerte meghatározta a vasút történetét. Megismerhetjük belőle többek között a transzszibériai vasútvonal, az Orient Expressz, vagy a mágneses lebegő vasutak történetét, valamint azt, miként befolyásolta a vasút, a mozdonyok és vonatok fejlődése a világ folyását. A fotókkal, térképekkel és diagramokkal gazdagon illusztrált kötet bemutatja a kontinenseket, hegyeket-völgyeket átszelő vonalakat, a különböző korszakok fontosabb, olykor korszakalkotó vonatait és mozdonyait, valamint a mögöttük rejlő mérnöki munkát. Nem korlátozódik pusztán a vonatokra – szélesebb társadalmi kontextusba ágyazott fejlődéstörténet bemutatására vállalkozik.”
„Az ipari forradalom összes nagy találmánya közül a vasút gyakorolta a legnagyobb hatást.” (Idézetek innentől a könyvből.) – Így igaz. Wolmar is bemutatja: a vasút a történelemformáló technológiák egyik legnagyobb csodája. A vasút teremtett embernek és szállítmánynak olyan mobilitást, amely lehetővé tette az addig szűk korlátok közé szorított társadalmi, gazdasági és politikai élet erőteljes terjeszkedését, az egyre nagyobb léptékű tömbösítések létrehozását és hálózatok kialakulását, ennek minden építő és felforgató következményével és eredményével. A vasút hozta el az első technikai globalizációt is: ahol szolgált, a menetrendek összekapcsolásához szükségessé tette az órák összehangolását.
Ez a nagyrészt ipar-, gazdaság- és kultúrtörténeti jelentőségű képekkel gazdagon illusztrált kötet messze több is mint a vasút történetének átfogó, érdekes narratívája. Ötvözi azt egy valóságos kisenciklopédiával: rengeteg különféle, idevágó ismeretanyaggal, a műszaki megoldásoktól a nagy vasúti rendszerekig. Pl. külön szócikk szól a vonat lefékezéséről, ami –ha belegondolunk - óriási, s tökéletes biztonságot követelő feladat.
Felépítése a legjobban követhető, modern előadásmód: a teljes, rengeteg információval szolgáló, a vasút műszaki-, gazdasági- és társadalmi hátterének alakulását is bemutató áttekintés rövid fejezetekből épül fel. Ezek a teljes kép egy-egy fontos vagy érdekes elemét mutatják be, önálló olvasmányokként. Sok részletet keretes írások magyaráznak – pl. „Mi hajtja a gőzgépet” Ø „Az amerikai gőzösök korai évei” Ø „Korai indiai vasútvonalak” Ø „Tehervontatás” Ø „Hídépítés”. Akkori fényképek, reklámok, idézetek segítenek megérezni valamit e korok hangulatából.
Apró szövegrész ízelítőül: Vasúti ’human resources’ 19. század: „A vasútépítésen dolgozó férfiak kemény legények voltak. Ismerniük kellett a legmodernebb technológiákat, mivel olyan iparágban dolgoztak, amely velük egy időben fejlesztette ki munkagépeit és munkamódszereit. Ez azt is jelentette, hogy minden érintettnek részt kellett vennie a tanulási folyamatban, a vállalkozóktól a mérnökökön át a töltéseken dolgozó és alagutat ásó munkásokig.”
