Isaac Asimov: A robbanó Napok – A szupernóvák titkai

Corvina Kiadó, 2021.
Dr Osman Péter ismertetése 

Asimovot mindenki ismeri, aki kedveli a klasszikus sci-fi legjavát. Kevesebben tudják, hogy a biokémia egyetemi professzora volt a Boston University magánegyetemen. Az Encyclopaedia Britannica is terjedelmes szócikkben méltatja, a Corvina ajánlója pedig kiemeli, hogy „máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írója, s kiemelkedően nagy volt a tudományos ismeretterjesztésben is: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt” . A Goodreads hozzáteszi: „tudományos ismeretterjesztő művei tudománytörténeti bemutatással magyarázzák a tudományos elméleteket, a lehető legmesszebbre visszamenve az időben, amikor a kérdéses tudomány még a legegyszerűbb kezdeteinél járt.” Így indítja ezt a kötetét is, amelyet igen jól jellemez a Corvina ajánlója: „A robbanó Napok egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe.” (Minden kiemelés tőlem)

Igazából e kötet messze többet is ad csillagászati ismereteknél. A címe ügyes figyelemfelkeltés, hiszen a szupernóvák az Univerzum legdramatikusabb jelenségei közé tartoznak, s – az itt szintúgy ismertetett fekete lyukakkal ellenétben – nagyon is látványosak. Megtudjuk ugyanakkor azt is, hogy a szupernóváknak messze több közük is van e könyvhöz és mindannyiunkhoz: nélkülük nem lennénk, így könyveink sem lennének. Jó ízelítő erről ide idéznünk a könyv egy kis részletét. Asimov itt az elemek keletkezéséről beszél az ősrobbanás után, s elmondja, a kezdeti kialakulás során „Nehéz atomok egyszerűen nem jöttek létre!” (Innentől minden idézet a könyvből.)

„Van bármi értelme a kevéske nehéz atom miatt izgatni magunkat, amelyek a létező atomok tömegének mindössze 3 százalékát, számuknak pedig kevesebb mint 1 százalékát alkotják? Van bizony! Erre a 3 százalékra muszáj magyarázatot lelnünk. Még ha a csillagokban és az óriásbolygókban elhanyagolhatóan kicsi is a nehéz atomok mennyisége, az olyan bolygók, mint a Föld, majdnem teljesen nehéz atomokból állnak. Mi több, az emberi test (általában az élőlények) tömegének a hidrogén csak 10 százalékát teszi ki. Hélium egyáltalán nincs is bennünk. A tömeg fönnmaradó 90 százalékát a nehéz atomok adják. Más szóval, ha a világegyetem olyan marad, amilyen a »big bang« következtében az atommagképződés folyamatának befejeződésekor volt, akkor a Földhöz hasonló bolygók léte és az általunk ismert élet teljességgel lehetetlen volna.” Könyvéből pedig megtudjuk, hogy a nehéz atomok létrejöttét másfajta robbanásnak köszönhetjük: amely a szupernóvákban megy végbe.

„Tudománytörténeti bemutatással”: a csillagászat kialakulásában Asimov az ókori görögökig megy vissza. „Arisztotelész mestere, Platón azt tartotta, hogy csak a szabályos körmozgás tökéletes. Ahhoz, hogy az eget tökéletesnek tekinthessék, a bolygók szabálytalan mozgását szabályos körmozgások kombinációjaként kellett leírni. Arisztotelész és az őt követő görög gondolkodók a körmozgások egyre bonyolultabb kombinációival kísérleteztek, hogy kielégítően meg tudják adni az észlelt szabálytalan bolygómozgást úgy, hogy az azért mégse lássék tökéletlennek.” „Hipparkhosz (Asimov szavaival „teljesítménye alapján bízvást minden idők egyik legnagyobb csillagásza”) olyan körkombinációs rendszert dolgozott ki, amely jobb magyarázatot adott a bolygómozgásra, mint bárki másé a Platón halála óta eltelt két évszázadban. Rendszere, kisebb javításokkal, ezerhétszáz éven át érvényben maradt.” „Hipparkhosz készítette el i. e. 134-ben az első használható csillagkatalógust.” A »bolygók«ˇés »állócsillagok« stabilnak vélt rendjét azonban olykor új jelenségek zavarták meg – a nóvák, Asimov szavával „a kínaiak »vendégcsillagai«” – s ezzel elérkeztünk az ókori kínai csillagászathoz, valamint a nóvák megfigyeléséhez náluk és a görögöknél.

Az innen induló áttekintés megragadóan jó. Mindenkinek világos, könnyen érthető és lenyűgözően érdekes, ha érteni igyekszünk az univerzum és benne az élet létrejöttét, a csillagok világának működését. A címhez visszatérve: bepillantást kapunk, miként lesz a „robbanó napok” által termelt nehéz atomokból az a kozmikus világ és az az élet, amelyet ismerünk, s titkait kutatjuk.

Az áttekintés íve a fejezetcímekkel:

·     Új csillagok

·     Változékony csillagok

·     Kis és nagy csillagok

·     Még nagyobb robbanások

·     Ami a törpéknél is kisebb

·     Különféle robbanások

·     Az elemek

·     A csillagok és bolygóik

·     Az élet és az evolúció

·     A nukleinsavak és a mutációk

·     A jövő

Sejtelmes címek? De hisz’ anyagi világunk végtelen sokrétűségének alapjairól szólnak. Csak pár belső cím, további kedvcsinálónak: Ø Nóvák a modern korban Ø Fehér törpék Ø Vörös óriások Ø Túl a Galaktikán? Ø Szupernóvák Ø Neutroncsillagok Ø Fekete lyukak Ø A bolygók keletkezése Ø Az élet létrejötte Ø A fajfejlődés.

 

Király Levente (szerk.): Karinthy megmondja

Corvina Kiadó, 2020

Dr Osman Péter ismertetése

„Karinthy Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve.” – a Corvina ajánlójából.

A lehetséges folytatásokból itt egy rendkívül rendhagyót választunk: ide idézünk egy írást. Paródiának ugyan túl meredek, ám civilizációnk egyik kimenetele prognózisának ki tudja – már ha egy prognózisnak szabadna ilyen brutális őszinteséggel mutatni a várhatót.

„Forgalomegyszerűsítés

Nagyon helyes. Már úgyis nagyon elbízta magát a pesti közlekedés. Túl sok volt a fölösleg és fényűzés. Megesett, hogy a villamosban volt üres hely.

Jobb is leépíteni az ilyet. Majd megtanuljuk becsülni azt a kis közlekedést.

Az is jó, hogy az omnibuszt visszahozzák. Muszáj a lovat mindjárt megenni, mielőtt kihasználnánk erejét? Nevetséges fényűzés.

Még messzibb is lehetne menni. A villamoskerekeket egyszerűen le kell szedni, ehelyett a padlójába lyukat fúrni. A közönség ezekbe beleáll, megkapaszkodik, az áram így egyenesen a közönségbe megy bele, mely is ily módon felvillanyozva, felemeli a kocsit és viszi. Nem árt egy kis mozgás.

Ha ez sem bizonyul elégnek, az áramot is be lehet szüntetni – egy takarékossági fizikus, mint értesülünk, éppen most mutatta ki, hogy az a villamos erő, amit a közönség mennydörgős istennyila gyanánt kíván a leegyszerűsítési intézkedések gyomrába, teljesen elégséges ahhoz, hogy az ily módon leegyszerűsített forgalmat kellőképpen ellássa.

A papírkereskedelmi központ írjon át a vízművek szociálpolitikai bizottságának, hogy szüntesse be a járdákat is – így az egész forgalom a kocsiútra egyszerűsödik.

Ugyanez vonatkozik a levegőre. Be kell szüntetni az oxigént. Mindenki szerezzen be kopoltyút, a fejére pedig vízzel töltött és légmentesen elzárt üvegburát, amiben egész egyszerűen kopoltyúval lehet lélegzeni.

Ezután következik a világosság beszüntetése, mint a látás, a hallás beszüntetése, mint a hallás, az ízek beszüntetése, mint az ízlés és a nők beszüntetése, mint a tapintás egyszerűsítésének célravezető módja.

Volna egy szerény javaslatom mindezen egyszerűsítések leegyszerűsítésére – világos, mint az egyszeregy. Minek ez a sok intézkedés, fejtörés, rendelet? Mondja ki város és állam, hogy mondjuk, november elsejétől kezdve mindenkinek, lakhely és illetőség szerinti turnusokban meghatározott órában jelentkeznie kell az elöljáróságnál, ahol mindenki egy nagy pofont kap. Aki nem jelenik meg, elveszti jogát, utólagos felszólamlások nem vehetők figyelembe.”

A tematikus elrendezés fejezetcímei, s néhány az írások sokaknak (remélhetőleg még) ismerős, a humoreszkek akkori világát idéző, a legtöbbször a mához is szóló címeivel:

·                 Lógok a szeren – Benne, egyebek közt: Ø A jó tanuló felel Ø A rossz tanuló felel Ø Röhög az egész osztály Ø Magyarázom a bizonyítványom

·                 Kire hasonlít Pistike? – Ø Visszakérem az iskolapénzt Ø Oktatom a kisfiamat Ø Mint egyszerű rikkancs kezdte Ø Marha cipőkéjkert Ø Gőgicse

·                 Miss Nekemtetszik – Ø Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús Ø Fogyókúra Ø Felöltözve látta Flórát Ø Az asszony és az Igazság Ø Az udvarias kínai

·                 Halló, itt Budapest! – Ø Késelés a Lágymányoson Ø Pillanatnyi pénzzavar Ø Nem látta a Dunát Ø Belebeszélnek Ø Halandzsa Ø A felelős ember

·                 Roppant kellemetlen – Ø Nem vagyok itthon Ø Megszólal a telefon Ø Nyomozom a detektívet Ø Az igénytelen ember Ø Új Háry Jánosok Ø Nem nekem köszöntek

·                 Szubjektív lelet – Ø Helyzetkép Ø Félelem és remény Ø A háború vége Ø Szavazz rám, polgártárs! Ø Az új forradalom Ø Kultúrfölény – Egy japán Európa-kutató jelentéséből Ø Tömeghisztériás vagyok

·                 Én és a bank – Ø A magyar pénzhiány oknyomozó története Ø Az élet albérlője Ø Megbízható társat keresek Ø Betörő a kasszában Ø Megélek a levegőből

·                 Őrült sikerem a tébolydában – Ø A humorista Ø Gondolatritmusok Ø Műfordítás (igen,  „a Gangesz partjáról”! – OP) Ø Tehetség

·                 A bosszús tudomány – Ø Heuréka Ø Feljebbvalóval senki se ideges Ø Az idegorvosnál Ø Miért nem megyek orvoshoz Ø Miért megyek orvoshoz

·                 Tanáccsal elvagyok látva – Ø Notesz Ø Kivégzésem

·                 Találkozás az ősemberrel – Ø Az emberszelídítő Ø Ki a vérengző bestia Ø Hétfőn, tizedikén: világvége – Kiküldött munkatársunk panasza.

Karinthy rövid írásainak e gyűjteménye minden időszakban és kedélyállapotban remek olvasmány. Regényre ilyet nem javasolnánk, erre lehet: akár még okostelefonon is, beleolvasgatva, legalább kicsit üdülni a szellem világában.