Isaac Asimov: A robbanó Napok – A szupernóvák titkai

Corvina Kiadó, 2021.
Dr Osman Péter ismertetése 

Asimovot mindenki ismeri, aki kedveli a klasszikus sci-fi legjavát. Kevesebben tudják, hogy a biokémia egyetemi professzora volt a Boston University magánegyetemen. Az Encyclopaedia Britannica is terjedelmes szócikkben méltatja, a Corvina ajánlója pedig kiemeli, hogy „máig az egyik legolvasottabb sci-fi szerző, több száz regény írója, s kiemelkedően nagy volt a tudományos ismeretterjesztésben is: közel kétszáz ismeretterjesztő könyvet írt” . A Goodreads hozzáteszi: „tudományos ismeretterjesztő művei tudománytörténeti bemutatással magyarázzák a tudományos elméleteket, a lehető legmesszebbre visszamenve az időben, amikor a kérdéses tudomány még a legegyszerűbb kezdeteinél járt.” Így indítja ezt a kötetét is, amelyet igen jól jellemez a Corvina ajánlója: „A robbanó Napok egy fantasztikusan megírt bevezetés a csillagászat történetébe.” (Minden kiemelés tőlem)

Igazából e kötet messze többet is ad csillagászati ismereteknél. A címe ügyes figyelemfelkeltés, hiszen a szupernóvák az Univerzum legdramatikusabb jelenségei közé tartoznak, s – az itt szintúgy ismertetett fekete lyukakkal ellenétben – nagyon is látványosak. Megtudjuk ugyanakkor azt is, hogy a szupernóváknak messze több közük is van e könyvhöz és mindannyiunkhoz: nélkülük nem lennénk, így könyveink sem lennének. Jó ízelítő erről ide idéznünk a könyv egy kis részletét. Asimov itt az elemek keletkezéséről beszél az ősrobbanás után, s elmondja, a kezdeti kialakulás során „Nehéz atomok egyszerűen nem jöttek létre!” (Innentől minden idézet a könyvből.)

„Van bármi értelme a kevéske nehéz atom miatt izgatni magunkat, amelyek a létező atomok tömegének mindössze 3 százalékát, számuknak pedig kevesebb mint 1 százalékát alkotják? Van bizony! Erre a 3 százalékra muszáj magyarázatot lelnünk. Még ha a csillagokban és az óriásbolygókban elhanyagolhatóan kicsi is a nehéz atomok mennyisége, az olyan bolygók, mint a Föld, majdnem teljesen nehéz atomokból állnak. Mi több, az emberi test (általában az élőlények) tömegének a hidrogén csak 10 százalékát teszi ki. Hélium egyáltalán nincs is bennünk. A tömeg fönnmaradó 90 százalékát a nehéz atomok adják. Más szóval, ha a világegyetem olyan marad, amilyen a »big bang« következtében az atommagképződés folyamatának befejeződésekor volt, akkor a Földhöz hasonló bolygók léte és az általunk ismert élet teljességgel lehetetlen volna.” Könyvéből pedig megtudjuk, hogy a nehéz atomok létrejöttét másfajta robbanásnak köszönhetjük: amely a szupernóvákban megy végbe.

„Tudománytörténeti bemutatással”: a csillagászat kialakulásában Asimov az ókori görögökig megy vissza. „Arisztotelész mestere, Platón azt tartotta, hogy csak a szabályos körmozgás tökéletes. Ahhoz, hogy az eget tökéletesnek tekinthessék, a bolygók szabálytalan mozgását szabályos körmozgások kombinációjaként kellett leírni. Arisztotelész és az őt követő görög gondolkodók a körmozgások egyre bonyolultabb kombinációival kísérleteztek, hogy kielégítően meg tudják adni az észlelt szabálytalan bolygómozgást úgy, hogy az azért mégse lássék tökéletlennek.” „Hipparkhosz (Asimov szavaival „teljesítménye alapján bízvást minden idők egyik legnagyobb csillagásza”) olyan körkombinációs rendszert dolgozott ki, amely jobb magyarázatot adott a bolygómozgásra, mint bárki másé a Platón halála óta eltelt két évszázadban. Rendszere, kisebb javításokkal, ezerhétszáz éven át érvényben maradt.” „Hipparkhosz készítette el i. e. 134-ben az első használható csillagkatalógust.” A »bolygók«ˇés »állócsillagok« stabilnak vélt rendjét azonban olykor új jelenségek zavarták meg – a nóvák, Asimov szavával „a kínaiak »vendégcsillagai«” – s ezzel elérkeztünk az ókori kínai csillagászathoz, valamint a nóvák megfigyeléséhez náluk és a görögöknél.

Az innen induló áttekintés megragadóan jó. Mindenkinek világos, könnyen érthető és lenyűgözően érdekes, ha érteni igyekszünk az univerzum és benne az élet létrejöttét, a csillagok világának működését. A címhez visszatérve: bepillantást kapunk, miként lesz a „robbanó napok” által termelt nehéz atomokból az a kozmikus világ és az az élet, amelyet ismerünk, s titkait kutatjuk.

Az áttekintés íve a fejezetcímekkel:

·     Új csillagok

·     Változékony csillagok

·     Kis és nagy csillagok

·     Még nagyobb robbanások

·     Ami a törpéknél is kisebb

·     Különféle robbanások

·     Az elemek

·     A csillagok és bolygóik

·     Az élet és az evolúció

·     A nukleinsavak és a mutációk

·     A jövő

Sejtelmes címek? De hisz’ anyagi világunk végtelen sokrétűségének alapjairól szólnak. Csak pár belső cím, további kedvcsinálónak: Ø Nóvák a modern korban Ø Fehér törpék Ø Vörös óriások Ø Túl a Galaktikán? Ø Szupernóvák Ø Neutroncsillagok Ø Fekete lyukak Ø A bolygók keletkezése Ø Az élet létrejötte Ø A fajfejlődés.

 

Király Levente (szerk.): Karinthy megmondja

Corvina Kiadó, 2020

Dr Osman Péter ismertetése

„Karinthy Frigyes a magyar irodalom állócsillaga, fenegyereke és Charlie Chapline egyben - és nagy szerencsénkre írásai máig frissek maradtak, nem vesztettek semmit aktualitásukból. Az abszurd helyzetekbe keveredő kisembert olyan bensőséges szeretettel figurázza ki, a hatalmaskodókat olyan szenvedéllyel csipkedi, a nyelvvel olyan zseniálisan játszik, hogy minden bizonnyal halhatatlan klasszikusunk marad. Írásainak legjavából állított össze egy csokorra valót a szerkesztő, szokás szerint tematikusan elrendezve.” – a Corvina ajánlójából.

A lehetséges folytatásokból itt egy rendkívül rendhagyót választunk: ide idézünk egy írást. Paródiának ugyan túl meredek, ám civilizációnk egyik kimenetele prognózisának ki tudja – már ha egy prognózisnak szabadna ilyen brutális őszinteséggel mutatni a várhatót.

„Forgalomegyszerűsítés

Nagyon helyes. Már úgyis nagyon elbízta magát a pesti közlekedés. Túl sok volt a fölösleg és fényűzés. Megesett, hogy a villamosban volt üres hely.

Jobb is leépíteni az ilyet. Majd megtanuljuk becsülni azt a kis közlekedést.

Az is jó, hogy az omnibuszt visszahozzák. Muszáj a lovat mindjárt megenni, mielőtt kihasználnánk erejét? Nevetséges fényűzés.

Még messzibb is lehetne menni. A villamoskerekeket egyszerűen le kell szedni, ehelyett a padlójába lyukat fúrni. A közönség ezekbe beleáll, megkapaszkodik, az áram így egyenesen a közönségbe megy bele, mely is ily módon felvillanyozva, felemeli a kocsit és viszi. Nem árt egy kis mozgás.

Ha ez sem bizonyul elégnek, az áramot is be lehet szüntetni – egy takarékossági fizikus, mint értesülünk, éppen most mutatta ki, hogy az a villamos erő, amit a közönség mennydörgős istennyila gyanánt kíván a leegyszerűsítési intézkedések gyomrába, teljesen elégséges ahhoz, hogy az ily módon leegyszerűsített forgalmat kellőképpen ellássa.

A papírkereskedelmi központ írjon át a vízművek szociálpolitikai bizottságának, hogy szüntesse be a járdákat is – így az egész forgalom a kocsiútra egyszerűsödik.

Ugyanez vonatkozik a levegőre. Be kell szüntetni az oxigént. Mindenki szerezzen be kopoltyút, a fejére pedig vízzel töltött és légmentesen elzárt üvegburát, amiben egész egyszerűen kopoltyúval lehet lélegzeni.

Ezután következik a világosság beszüntetése, mint a látás, a hallás beszüntetése, mint a hallás, az ízek beszüntetése, mint az ízlés és a nők beszüntetése, mint a tapintás egyszerűsítésének célravezető módja.

Volna egy szerény javaslatom mindezen egyszerűsítések leegyszerűsítésére – világos, mint az egyszeregy. Minek ez a sok intézkedés, fejtörés, rendelet? Mondja ki város és állam, hogy mondjuk, november elsejétől kezdve mindenkinek, lakhely és illetőség szerinti turnusokban meghatározott órában jelentkeznie kell az elöljáróságnál, ahol mindenki egy nagy pofont kap. Aki nem jelenik meg, elveszti jogát, utólagos felszólamlások nem vehetők figyelembe.”

A tematikus elrendezés fejezetcímei, s néhány az írások sokaknak (remélhetőleg még) ismerős, a humoreszkek akkori világát idéző, a legtöbbször a mához is szóló címeivel:

·                 Lógok a szeren – Benne, egyebek közt: Ø A jó tanuló felel Ø A rossz tanuló felel Ø Röhög az egész osztály Ø Magyarázom a bizonyítványom

·                 Kire hasonlít Pistike? – Ø Visszakérem az iskolapénzt Ø Oktatom a kisfiamat Ø Mint egyszerű rikkancs kezdte Ø Marha cipőkéjkert Ø Gőgicse

·                 Miss Nekemtetszik – Ø Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús Ø Fogyókúra Ø Felöltözve látta Flórát Ø Az asszony és az Igazság Ø Az udvarias kínai

·                 Halló, itt Budapest! – Ø Késelés a Lágymányoson Ø Pillanatnyi pénzzavar Ø Nem látta a Dunát Ø Belebeszélnek Ø Halandzsa Ø A felelős ember

·                 Roppant kellemetlen – Ø Nem vagyok itthon Ø Megszólal a telefon Ø Nyomozom a detektívet Ø Az igénytelen ember Ø Új Háry Jánosok Ø Nem nekem köszöntek

·                 Szubjektív lelet – Ø Helyzetkép Ø Félelem és remény Ø A háború vége Ø Szavazz rám, polgártárs! Ø Az új forradalom Ø Kultúrfölény – Egy japán Európa-kutató jelentéséből Ø Tömeghisztériás vagyok

·                 Én és a bank – Ø A magyar pénzhiány oknyomozó története Ø Az élet albérlője Ø Megbízható társat keresek Ø Betörő a kasszában Ø Megélek a levegőből

·                 Őrült sikerem a tébolydában – Ø A humorista Ø Gondolatritmusok Ø Műfordítás (igen,  „a Gangesz partjáról”! – OP) Ø Tehetség

·                 A bosszús tudomány – Ø Heuréka Ø Feljebbvalóval senki se ideges Ø Az idegorvosnál Ø Miért nem megyek orvoshoz Ø Miért megyek orvoshoz

·                 Tanáccsal elvagyok látva – Ø Notesz Ø Kivégzésem

·                 Találkozás az ősemberrel – Ø Az emberszelídítő Ø Ki a vérengző bestia Ø Hétfőn, tizedikén: világvége – Kiküldött munkatársunk panasza.

Karinthy rövid írásainak e gyűjteménye minden időszakban és kedélyállapotban remek olvasmány. Regényre ilyet nem javasolnánk, erre lehet: akár még okostelefonon is, beleolvasgatva, legalább kicsit üdülni a szellem világában.

 

Sári László: Lin-csi apát pesti rokona – Nyugat és Kelet

 Corvina Kiadó, 2021
Dr Osman Péter ismertetése

Sárit ismerjük. A Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? c. kitűnő könyvét a Corvina Kiadó 2019-ben jelentette meg.

Róla, a honlapjától idézve: magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Munkásságáért 2011-ben József Attila Díjat kapott, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

Cseles szerző! Három sikeres műve jelent meg ’hamis zászlóval’, kínai álnévvel: Ø Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában Ø Az ifjú Lin-csi vándorlásai Ø Feljegyzések Lin-csiről, „közreadja Sári László” megjelöléssel, ezekben a keleti gondolkodást mutatja be. E mostani a tízedik könyve.

A Dilettánsok kapcsán vele megjelent beszélgetésben (Könyvhét, 2019/2) mondja kulcsfontosságú tételét: „Ideje végre komolyabban venni Ázsiát, a szélesebb közönség elé tárni Ázsia több évezredes, aggályosan pontos, társadalmi igazságosságra törekvő államelméleti és társadalomszervezési erőfeszítéseit és tapasztalatait. Ezek összessége az ázsiaiak számára igencsak sikeres együttélési elgondolásnak bizonyult, használható gyakorlatnak. Mindezt pedig azért érdemes összevetni a nyugati elgondolásokkal, mert az összehasonlításból ugyancsak jól használható következtetéseket remélhetünk.” (Kiemelések tőlem)

Rendhagyó módon itt megnézésre ajánljuk a Corvina igazgatójának, Király Leventének Sárival folytatott beszélgetését e könyvéről. Sokat segít abban, hogy jobban értsük, és így jobban is élvezzük az ebben olvashatókat, s ráérezzünk, miként igyekszik egy igazi kultúrember képet adni egy másfajta kultúráról. Önmagában is remek élmény: Sári a szó legjobb értelme szerinti tudósként beszél, Király pedig kiválóan felkészült beszélgetőtárs.

https://www.facebook.com/corvinakiado/videos/478174016807987

Szintúgy rendhagyó módon, a kötetet és hátterét bemutató beszélgetésben elhangzottakkal mutatjuk be ezt a gondolatokból szőtt, csodálatosan színes és érdekes mozaikot – ez adja róla a legjobb képet.

Lin-csi-ről: valós személy volt, a 9. században élt kínai zen-buddhista kolostorvezető. A fennmaradt alaptörténetek szerint rendkívül furcsa, meghökkentő viselkedésű, gondolkodású filozófus volt, aki „imádott dühöngeni”, és ezzel, akár pofonokkal is igyekezett kijózanítani a tanítványokat, ami egybeesett a zen-buddhizmus akkori hagyományaival.

A könyvről: a legtalálóbb meghatározása esszé-regény: esszék gyöngysora. Mondandójában szorosan összefonódik a Dilettánsok történelmével. „Nyugat és Kelet”: mindkettő arról szól – Sári kritikus megfogalmazását idézve –, hogy a két világ között kibékíthetetlen az ellentét, katasztrofálisan rossz és javíthatlan a viszony; A Dilettánsok történelmében ennek a társadalmi vetülete jelenik meg, ebben a könyvben ennek a személyes vetülete: a benne olvasható személyes élmények nyomán jutunk ugyanerre a következtetésre. Összeférhetetlen a két világ, és mindkét könyv keresi a választ, ki a felelős ezért. A Dilettánsokban súlyosabban, itt könnyedebben, ám így is filozofikusan megjelenik egy civilizáció-kritika, főleg arról, hogyan nézi az európai civilizáció embere az övétől eltérő másik világot. Mindkettőben vannak „keleti és nyugati szereplők, költők és uralkodók, közemberek, filozófusok, varázslók, állatok, kövek, folyók, hegyek, öreg házak, tárgyak, és minden megjelenik keleti és nyugati változatban is”.

Az esszék pillanatképeket villantanak fel mindkét szereplő életéből, sokkal inkább jelképeseket mintsem személyeseket. Ennek során Ázsia szellemisége találkozik a nyugati szellemiséggel, s a füzér mutatja e két vonal kapcsolatának az időkön átívelő alakulását, a régtől egészen máig.

A rengeteg részlet nemcsak sok okot és alapot ad az elgondolkodásra, de sok ismerettel, és meglepetésekkel is szolgál. Kiragadva az egyik legmeglepőbbet: esszé szól Csokonai Vitéz Mihályról – Sári elmondásában ő, a 6. Dalai Láma és Kőrösi Csoma Sándor a könyv abszolút pozitív szereplői –, és megtudjuk, hogy Csokonai egyedülálló módon mindent elolvasott és tudott, amit akkor tudni lehetett Ázsiáról és főként Kínáról, miközben Nyugaton elképesztő ostobaságokat tartottak róluk.

Természetesen írás szól Kőrösi Csomáról is. Székelyföldi legendáknak is hőse ő, amelyek itt Mesék hőse címmel, Sári ’átköltésében’ jelennek meg, ő pedig a videóban elmondja, milyen érzés volt a kolostorban és annak könyvtárában járni, ahol Kőrösi három évet töltött. Egy másikban két költőóriás, Petrarca és Li Taj-po jeleníti meg a két eltérő világlátást, és olvashatunk bőkedvű lányokról, a kövek szeméről, Szulamitról, a hegyek őskirályáról, a női lélek bolygójáról, a tárgyak sorsáról, a legrosszabb álomról, kínai szerelemről és a lányok múlásáról is.