Steve Parker: Őslények enciklopédiája

 Az élet hajnalától az ember felemelkedéséig – Amit a dinoszauruszokról és társaikról tudni kell 

Kossuth Kiadó, 2021

Dr Osman Péter ismertetése

„A dinoszauruszok nagy része mindenféle lehetett, csak nagyméretű, lassú mozgású és buta nem.”

(forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem)

Nagy élmény, hatalmas túra egy egyedülálló, virtuális természettudományi múzeumban ez a megragadóan elegáns, képekben, leírásokban, magyarázatokban gazdag album. Témakörének valódi enciklopédiája, e fogalom legjobb értelemében: részletes és alapos áttekintést ad, megfelelve a különösen fontos alapkövetelménynek is, hogy mindenki számára érthetően szóljon. Szerkesztésével a legmodernebb ismeretterjesztő művek hatékony előadásmódját alkalmazza: önálló részekre jól tagolt tartalom biztosítja a könnyű áttekintést és a gyors rákeresést; a rövid leírások, magyarázó szövegek, valamint a gazdag képanyag mesteri ötvözése tár elénk részletgazdag, jól átérezhető képet a benne szereplő fajokról, témákról.

Minek egy enciklopédia, amikor kattintásra tőlünk az adatok és információk végtelen tárháza? Egyszerű: a böngésző a legkülönfélébb minőségű adatok és információk áradatát hozza, a jó enciklopédiákban viszont minőségbiztosítást, kellően válogatott és ellenőrzött, megbízható tudást kapunk.

Az ember mítoszfogyasztó közösségi lény. A legtöbbeket valószínűleg önmagában kevéssé érdekli az őslénytan, a dinók köré azonban mítoszokat fontak, s ezzel érdekessé váltak. Már a borzongató elnevezésük: „rettenetes gyík” is segített ebben (Parker is utal erre), s ezzel jól lehetett történeteket eladni róluk, előbb könyvekben, majd filmeken is.

A Goodreads ajánlójából: „Kevéssé számít, hogy a dinók kihaltak – ma is fontos részét alkotják életünknek. Filmeket lehet eladni velük, megtöltik az iskolai tanterveket, alapvető tudományos ismeretekkel látnak el bennünket, s álmainkban még üldöznek is. Ez a kötet a tökéletes dinoszaurusz áttekintő-összeállítás. Átfogó és lenyűgöző. Innovatív megközelítést kínál ezekhez az ősi teremtményekhez, fajonként bemutatja azokat, részletezi a szokásaikat és az egyedi vonásaikat, könnyen felismerhetővé téve mindegyiket. Segítségével az olvasó meg tudja különböztetni a nagy elméket a politikusoktól (betű szerint ez áll – OP), az atlétákat az agresszoroktól, s élvezi a könyvet, ahogyan az provokál, informál és meglepetésekkel szolgál.”

A Kossuth Ajánlójából: „Ezzel a kötettel, amely a legújabb felfedezéseket és adatokat is tartalmazza, az olvasó a húsevőktől a tojásrakókig lépésről lépésre kap segítséget a mintegy 500 különleges teremtmény megismeréséhez: hogyan néztek ki, mit ettek, hogyan éltek és küzdöttek, hol éltek és haltak meg.”

Erről szól a könyv: „A jelenlegi kutatások arra szeretnének választ adni, miért voltak sikeresek ezek a 65 millió éve csaknem kihalt állatok, és miként alakultak ki hüllő őseikből. A könyvben a sokrétű kutatási eredmények alapján feltárul előttünk a világ, ahol egykor a dinoszauruszok éltek és haltak, és részleteiben megismerjük az ősi környezetet, ahol egykor a Földet uralták. Sok olyan újonnan felfedezett őslényt is megemlítünk, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a dinoszauruszok világát. Elsősorban a dinoszauruszok és egyéb ősállatok nemeivel foglalkozunk, de néha a fajok világába is elkalandozunk.”

Évtizedek óta a legsikeresebb tévéműsorok közé tartoznak a »helyszínelő« sorozatok, amelyek azt mutatják be, miként lehet sok technikával és még sokkal több szaktudással és arra támaszkodó találékonysággal maradványokból, nyomokból rekonstruálni történéseket, azonosítani szereplőket. E kötetben alapos ismertetést kapunk arról, hogy az őslénykutatás ennek valódi, és nagyságrendekkel nehezített változata. Parker elmondja, miként konzerválnak különféle természeti történések elhullott élőlényeket, azok részeit vagy épp nyomait, a teljes testtől annak kemény és lágy részein át a földön hagyott nyomokig és ürülékekig. A maradványok azonosításának fontos része a koruk meghatározása, aminek sokféle módjáról, folyamatosan fejlesztett technikájáról olvashatunk. Ráadásul, a természet ritkán tette azt a szívességet, hogy elegendően teljes, jól értelmezhető és azonosítható fosszíliát hagyjon ránk. A fennmaradt töredékes maradványokból, nyomokból a sokszor roppant nehéz következtetni a hajdani élőlény felépítésére, életmódjára, ezért azok gyakran rejtvényként állnak a kutatók elé.

A képek, jelenetek nagy részén az ismeretekre alapozó kutatói fantázia a hajdani valóságot igyekszik megidézni. A fényképeken káprázatos maradványokat is láthatunk, pl. a legkorábbi madár teljes épségű leletét, 170 millió éves, tökéletesen ép garnélarákot, jura-kori megkövesült óriás-szitakötőt, 4 tonnás Pachyrhinosaurus teljes csontvázát, és egy kővé vált nagy halat, ahogy a szájából még kilóg egy kisebb hal.

 

 

D. R. McElroy: A világ szimbólumai - Több mint 1000 vizuális jel értelmezése

 Kossuth Kiadó, 2021

 Dr Osman Péter ismertetése

E könyvből rádöbbenünk, milyen nélkülözhetetlenek a szimbólumok mindannyiunk életében.

„Az igazság nem meztelenül jött a világba, hanem szavakban és képekben öltött alakot. Más úton földi halandó nem láthatja azt.” (Szent Fülöp Evangéliuma [apokrif] – OP) Valóban, minden információt érzékszerveink útján fogadunk be, s így kapnak szerepet a szimbólumok is, mint vizuális jelek meghatározott információk felidézésére. Felidézés, nem megjelenítés: ha nem ismerjük a szimbólum jelentését, az nem mond nekünk semmit, ha nem elég jól ismerjük, félreérthetjük. A szimbólumok kultúrkörökhöz tartoznak, ezért a megértésükhöz gyakran ismerni kell az értelmezési tartományukat. McElroy is hoz példát arra, hogy ugyanaz a szimbólum eltérő kultúrkörben nagyon mást jelent.

A szimbólumok alkalmazása gyorsabbá, hatékonyabbá tehetik a kommunikációt, amely nélkülük esetenként nem is tudna működni. Klasszikus példák a régi időkből a hajók üzenetváltása zászlójelekkel, a szemaforos hírközlő láncok, ma pedig a számítógépek, okostelefonok és társaik ikonjai: a működtetési menük vagy épp az alkalmazások kezelésének szimbólumai, és erősen nehézkes lenne helyettük szöveggel előadni azt, amit az ikon jelent. McElroy szavaival: „A jelek és jelképek naponta látnak el bennünket adatokkal. (Igazából sokkal sűrűbben is, akár folyamatosan, ha valami olyat teszünk. – OP) Magától értetődőnek vesszük őket, ám képzeljük csak el, milyen lenne az élet nélkülük. A világot beterítenék a hirdetőtáblák, betűről betűre rágva a szánkba, amit tudnunk kell. Képzeljük csak el a közlekedést irány‑ és útmutatás, sőt stoptábla vagy piros lámpa nélkül.” (Forrásmegadás nélküli idéztek a könyvből, kiemelések tőlem.) S minél inkább egy faluvá nő össze a világ, annál fontosabbakká válnak azok a szimbólumok, amelyek mindenütt ugyanazt jelentik, s így a helyi nyelv ismerete nélkül is tökéletes tájékoztatást adnak.

Érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy az állatvilágból kiemelkedett embernek milyen korán kialakult, fontos képessége volt a szimbólumok használata, ami sokat adott közösségeik működéséhez. A későbbiekben is szimbólumok vitték a kommunikációt az írástudatlanoknak, másrészt ’titkos nyelvként’ is szolgáltak bizonyos körök, tudományok beavatottjainak, a közösségük előkelő zártságának kifejezését is szolgálta. Szimbólumaik megismerésével sokszor alig ismert világok, vagy épp igencsak meglepő jelentések tárulnak fel előttünk.

A Kossuth Kiadó ajánlójából idézve:”Az ember az ősi barlangrajzok és a középkori alkímia bűvös jelképei óta használja a szimbólumokat történetek elmondására, bonyolult és elvont fogalmak kifejezésére. Korunk szimbólumaival életünk minden területén találkozhatunk a közlekedési tábláktól a rendfokozati jelzéseken és a figyelmeztető ábrákon át a vallási motívumokig, a hangjegyekig és a központozási jelekig.

A világ szimbólumai tematikus fejezetekbe sorolja világunk több mint ezer ikonját, glifáját, jelzését és jelképét, hogy feltárja elfelejtett eredetüket, titkos üzenetüket és változó értelmezésüket a századok során.”

A Goodreads ezzel ajánlja a kötetet: „Átfogó gyűjteménye írásos és kulturális szimbólumoknak, állatoktól, eszközöktől, formákon, színeken, növényeken és testrészeken át vallási és asztrológiai szimbólumokig, hangulatjelekig, emotikonokig és gesztusokig, a források széles köréből vett történelmi tényekkel gazdagítva. Tanuljunk meg mindent a szimbólumokról és jelekről, amelyek körülvesznek bennünket, és szerepükről világunk gazdag történelmében.”

A kötet, mondandójának megfelelően, igen gazdag képanyagot sorakoztat fel. Találomra felütve, a Kelta jelképek közül, a Walesi szimbólumokból: Ø A Vörös Sárkány, Wales ősi szimbóluma; A póréhagyma a Walesi Gárda jelképe; a sárga nárcisz Wales nemzeti virága; kelta rúnaszimbólumok.

A tartalomjegyzék 20 fejezete rengeteg, a gondolkodás igen sok területét érintő témakört fog át.

Tárgyköreiből: Ø Alkímia Ø Ősi és modern civilizációk – egyebek közt a kínai kandzsik és a híres-hírhedt tarot szimbólumai Ø Asztrológia Ø Kémia – a periódusos rendszerrel és annak jelöléseivel Ø Számítógép Ø Pénz – pénznemek jelölései a világ minden tájáról Ø Ideogrammák Ø Nyelvek Ø A gyártótól a felhasználóig – üzemszervezési szimbólumok; használati utasítások szimbólumai Ø Gyógyítás Ø Katonaság (a szimbólumok itt meghatározó jelentőségű szervezeti információkat közölnek – OP) Ø Zene Ø Mitológia Ø A mindennapok jelbeszéde Ø Vallás Ø Biológiai és társadalmi nem – genderszimbólumok a történelemben; modern genderjelképek (pl. demifiú és demilány – OP) Ø Közlekedés és szállítás Ø Irás és központozás.

Végigolvasni óriási, ezerszínű kulturális kaland!