Benda László – Kocsis András Sándor A Tiltott Város

Kossuth Kiadó, 2020 

Dr Osman Péter ismertetése

A világ egyik legcsodálatosabb építészeti remekébe visz ez a hozzá méltó album. A 15. század eleje Kína hirtelen fellángoló, hamar kihunyó aranykora volt. Akkoriban messze a világ legerősebb hatalma, a tudományok, a technikák és a technológiák számos területén nagyon is megelőzte fejlettségben Európát. Ekkor építtette Jung-lö császár az új fővárosában a palota-komplexumát, a fallal övezett Tiltott Várost, „amelyhez a tervrajzokat egy taoista szerzetestől kapta, aki kifejezetten ezért ereszkedett alá az égből.”

(Idézetek a könyvből. S mi más legenda illene a Mennyei Birodalom legfőbb urának új székhelyéhez? – OP) Nevét, amint az Encyclopaedia Britannica írja, onnan kapta, hogy oda az alattvalók közül csak kevesen léphettek be. Még a kormányzati tisztségviselők és a császári család is csak korlátozott lehetőséget kaptak, s egyedül a császár járhatott benne tetszése szerint. Az új főváros ezzel született, és a Peking nevet kapta.

A nagyság, amely a Tiltott Város mögött állt: Ekkoriban Peking területe 15-szöröse volt a korabeli Londonénak, lakosai ötvenszer annyian voltak. Kína flottái felfedező utakon körülhajózták a világot, eljutottak Észak-, Közép- és Dél-Amerikába, a Déli-sarkvidékre, Ausztráliába, Grönlandra, Izlandra. A vezető hajók a legjobb európai hajókat messze felülmúló méretekben, jóval felettük álló minőségű anyagokból, konstrukciókkal és technológiákkal készültek, ezért a hajózási teljesítményük és a tengerállóságuk is sokkal megelőzte amazokat. A felfedezőkül kiküldött hajókon 30 ezer tengerész szolgált, s a logisztikai felszereltségük lehetővé tette, hogy három hónapnál tovább is hajózzanak, legkevesebb 7.200 km utat tegyenek meg a készleteik frissítése nélkül. A legdöbbenetesebb kínai előnyt az expedíciós törekvések mögött álló szemléletben találjuk. Jung-lö Kína kereskedelemre alapozott hatalmát akarta terjeszteni, s ehhez tudományosan is feltárni, megismerni a világot. Hajói ezért tudósok, mérnökök, technikusok egész hadát is magukkal vitték.

A császári komplexum döbbenetes méretei: „Az 1406 és 1420 között 72 hektáron épült komplexum 980 megmaradt épületből, köztük több mint 90 palotából, bennük 8.707 helyiségből áll. Az építkezésen 200 ezren dolgoztak. A moszkvai Kreml vagy a párizsi Louvre háromszor, a Vatikán kétszer elférne benne. A szigorúan zárt negyed végül 24 kínai császár otthonává, és végtelen hatalmának szimbólumává válhatott. Peking egyetlen épülete sem lehetett magasabb, mint a császárvárost övező falak, és nem lehetett díszesebb, mint a paloták.”

A kultúra, benne az építészet és a művészet ilyen szédítő gazdagsága mindig ráébreszt, hogy igazán látni és érteni segítő idegenvezető nélkül csak a töredékét kapjuk az élménynek. Igaza van a Kossuth Kiadó ajánlójának: „[Hasznos] szakavatott kísérőbe kapaszkodnunk, hogy megértsük a sárkányok és teknősök, darvak és elefántok, színek és formák szédítő kavalkádját. Az album lapozása közben Kocsis András Sándor – az utazás, a szobrászat és a fotózás szerelmese – fotói, valamint Benda László szakújságíró összeállítása révén mélyebb bepillantást nyerhetünk a palotanegyed rejtekeibe, esetleg korábban itt szerzett élményeinket is feleleveníthetjük.” Kocsis András Sándorról tudni érdemes, hogy 1990 márciusa óta vezeti a Kossuth Kiadót, majd a kiadó-csoportot, és 2019-ben egyike volt a 15 külföldi író-, fordító- és kiadónak, akik megkapták Kína legrangosabb könyvszakmai díját az érdemeikért, amelyeket Kína és a kínai kultúra nemzetközi megismertetésében szereztek.”

 

Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak és erődtemplomok a Kárpát-medencében

Kossuth Kiadó, 2020

Dr Osman Péter ismertetése

A rút vírus elleni védekezés kedvező hatása, hogy felértékeli a jó könyveket. A világlátás szerelmesei, ha már nem nézelődhetnek élőben, legalább remek könyvek segítségével láthatják, ismerhetik meg, ami erre érdemes. A két Fucskár pedig a mesteri képeikkel és szövegeikkel kitűnő láttató-magyarázó idegenvezetők – velük mindig érdemes ’utazgatni’, s még az élő utazás esetén is sokat adnak az élményhez. Sok gyönyörű és okosan szóló albumuk bizonyítja ezt, és sokukat már itt, a Magyar Innovációs Szövetség hírlevelében is bemutattuk. Nagy hányaduk a Kossuth Kiadó Magyar Örökség sorozatában jelent meg.

Az erődtemplomokról a Magyar Néprajzi Lexikonból: „A 18. sz. közepéig a templomok védelmi funkciókat is elláttak. Háborús veszély esetén a templomokba vonult vissza a község, város lakossága. Ezért a templomokat gyakran lőréses, sokszor bástyákkal is megerősített kerítésfallal vették körül, vagy magát a templomot is ellátták védelmet szolgáló lőrésekkel s hadi készülékekkel. A templomokban vagy a templomokat övező erődítésfalban a gyülekezet közvagyonát is elhelyezték, vagy a gyülekezeti tagok vagyona biztonsági tartalékul szolgáló részét felhalmozták.” (Kiemelések tőlem)

A kötetben láthatókról a szerzők előszavából: „Bevezető az erősségek birodalmába. Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát, várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a Történelmi Magyarország zivataros időszakainak, és elmondható, hogy mindnek egyedi sors jutott. (Idézetek innentől a kötetből. Az írás érzékelteti a szerzők tárgyi felkészültségét, és kitűnő stílusát is.)

„Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a megsarcolt jobbágyok dühétől. A Kárpát-medencei várépítészet ezredéves múltra tekint vissza. A földvárakat és palánkvárakat a XI–XII. században kővárak váltották fel. Ezekben a századokban emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól védhető helyeken. Több száz létesült az országban, amelyeknek általában egységes volt a szerkezetük. A gazdagabb nemesi réteg az előbbieknél nagyobb és kényelmesebb, palotával, díszes kápolnával kiegészített várakat építtetett. Ilyen a mára nagyszerűen felújított Kőszegi vár is.

A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század végére teljesen kiépült. A következő időszakot a gazdasági hatalmukban megerősödő tartományurak erőszakos várszerző hadjáratai jellemezték, akik az egyházi kincseket is szabad prédának tekintették. A nagyobb vallási központok rákényszerültek arra, hogy felhalmozott javaikat megvédjék. A püspöki székhelyeket, mint Eger, Veszprém, Pécs, Nyitra vagy Győr, rendre magas és erős kőfallal kerítették, ezeket nevezzük püspökváraknak.

Az Oszmán Birodalom előretörése idején új végvárrendszer is kiépült a déli végeken. A XV. század zavaros időszakában, amikor a török mellett a husziták betörései is gyakran keserítették meg a nemesek életét, az eddig védtelen udvarházakat sorra kőfallal kerítették. Ilyen volt Szászvár, vagy Kisnána erőssége. Kastélyok egész sorát is ellátták védőművekkel.

A XVI–XII. században az arisztokrácia tehetősebb rétege kezdett el modern, minden igényt kielégítő várkastélyokat építeni.

Erdélyben, Szászföldön, vagy más néven Királyföldön egy alig 190 kilométer hosszú keskeny földsávon Európában egyedülálló erődtemplom rendszer található. Erdély déli részén a töröktőli félsz miatt a templomokat is úgy építették, hogy a védelmet onnan is intézhessék. Az ily templomok rendesen kőkerítésben feküdtek, falaik vastagok és széles oszlopokkal támogatva; a templomhajók mennyezetei úgy tartva, hogy rajtuk a védelmezők könnyen mozoghattak. A falakon lőlyukak. Jól jellemzik a kort, melyben a pap nemcsak lelki, de ha kellett egyszersmind harci vezére is volt híveinek.

A Kárpát-medencében napjainkra egyre több várromot, várkastélyt és erődtemplomot újítanak meg, és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási célpontok, ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is.”

 

Ronald Louis Bonewitz: Kőzetek, ásványok, drágakövek

 Kossuth Kiadó, 2018

Dr Osman Péter ismertetése

A természet örök szépségeket kínál az arra fogékonyaknak, ez a gyönyörű album pedig méltó kalauz a címbéliek világában. Remek kisenciklopédiája a témakörnek: nemcsak megmutatja a legfontosabbjaikat – magyarázattal is szolgál róluk, jellemzőikről, keletkezésükről, s ennek kapcsán sokat megtudunk a Föld geológiai történetéről és sajátosságairól.

A legnagyobb angol nyelvű könyvajánló, a Goodreads (2019-ben már 90 millió követő) róla szóló jellemzéséből: „A kötet különösen figyelemre méltó tanulmány Földünk kőzeteiről, ásványairól, drágaköveiről és kövületeiről, amelyeket bolygónk múltjának legerőteljesebb eseményei hoztak létre. Lenyűgözően tárja elénk ezeknek a kiemelkedő természeti jelenségeknek a szépségét és csodáját, s az ámulatba ejtő módokat, ahogy ezeket becsülik és használják. Megragadó vizuális ábrázolások mutatják a kőzetek és ásványok teljes tartományát, kulcsinformációkkal azok pontos azonosításához, és gyakorlati tanácsokkal, miként lehet azokat vágni, csiszolni és bemutatni. Érdekfeszítő betekintést ad a sokféle módba, ahogy ezeket használják, az egyszerű építőelemektől a kifinomult dekorációig.” (Kiemelések tőlem.)

A Kossuth ajánlójából: „Földünk drágaköveit, ásványait, kőzeteit évezredek óta vallásos tisztelet övezi, némelyek mítoszok és legendák szereplőivé váltak. (Felvilágosodottnak állított korunkban is sokak döbbenetes hiedelmeket kötnek tőlük származó gyógyító, jellem-alakító vagy épp sorsformáló hatásokhoz. Főszabályként ide is illik, hogy amíg van becsapható vevő, árusok is lesznek. A könyv viszont egy más, helytállónak elfogadható feltevéssel is szolgál e ’terápiás’ alkalmazásra. – OP) A kötetből megismerhetjük e csodálatos képződmények keletkezését, kultúrtörténetünkben elfoglalt helyét, olvashatunk a híres Koh-i Noor gyémántról vagy a Katalin-palota mesés Borostyánkő-terméről. Megcsodálhatjuk bolygónk drágaköveinek, ásványainak és kőzeteinek szépségét, különlegességeit, emellett gyakorlati tudnivalókkal is gazdagodhatunk, megismerve kitermelésük és sokoldalú felhasználásuk módjait.”

A magasszínvonalú, ugyanakkor mindenki számára jól érthető ismeretterjesztés egyik legjobb művelője, az angol DK kiadó adta ki az eredetijét. Bemutatkozásukban kiemelik: „45 éves kiadói gyakorlatunkkal, könyveinket a világ minden sarkában, 63 nyelven adják ki.” Sokszor találkozhatunk velük igényes hazai kiadóink kínálatában is.

A könyv nagy hányadát kitevő képanyag a szó közvetlen és átvitt értelmében is rendkívül gazdag és színes: fényképek, ábrák, rajzok – sokuk elég meglepően bukkan fel. Szövege a kínált ismeretek áttekintését legjobban segítő, modern tagolást követi: az egyes témákat egymást követően bemutató szócikkek, kapcsolódó, részleteket kibontó vagy a főszöveget kiegészítő keretes írások, a képi illusztrációk magyarázó szövegei, idézetek, ásványtudósok kis portréi, apró ’adatlapok’ kísérik. Például, a Mit nevezünk drágakőnek? c. fejezetben A New Age szekta és a kristályok címmel jelenik meg rövid áttekintés, szól a hónapkövekről és a gyógyító kristályokról, utóbbiaknál nagyon okosan utal a placebo hatásra – „talán a kristály erejébe vetett hit gyógyít inkább, mint a kristály”, s ezt egészíti még egy-egy pársoros írás a csiszolt hónapkövek színes képeivel, ill. egy „gyógyító kristály” rajzával. A kötetben ’Kislexikon’, kicsiny szószedet is található.

Az ősi sumer város Ur temetőjében talált „rejtélyes tárgy”, „Ur város zászlaja” két tablója – háború és béke – láttán rácsodálkozhatunk, milyen régóta képes az ember igen finoman kimunkált művészi alkotásokat létrehozni e kemény anyagokbó. A „felülmúlhatatlanul ritka drágakő” Hope‑gyémántról szóló résznél megjelenik Marie Antoinett potréja, amelyen „talán a French Blue-t viseli”, a 112 karátos kék gyémántból csiszolt ékkövet. Egy ábra magát a Hope-ot mutatja, az ékkövek világáról sokat mondó szövege: „Részaránytalanul párna csiszolású antik briliáns, különlegesen finom munka. 58 fazetta és két ráadás fazetta van az alapfelületén és további fazetták a rundiszton.” (Rundiszt a csiszolt kő peremén futó keskeny felület – OP)

A nagy részek:

·         Keletkezés – benne: A világegyetem kialakulása Ø A Föld kialakulása Ø A földkéreg Ø Kőzetek és ásványok gyűjtése

·         Kőzetek – benne: Kőzetképződés Ø Kőzetféleségek: ‑magmás, ‑üledékes, ‑átalakult

·         Ásványok – egyebek közt: Ásványok meghatározása Ø Ásványtársulások Ø Kristályrendszerek Ø Drágakőbányászat – és ásványféleségek ismertetéseinek hosszú sora

·         Ősmaradványok

 Remek olvasnivaló: színes, érdekes, tanulságos, s megragadóan szép világokba visz.