Corvina Kiadó, 2024
Dr Osman Péter ismertetése
„JOGGAL VAGYUNK BÜSZKÉK NAGYSZERŰ TUDÓSAINKRA Gyűjteményes kötetünk második része 52 zseniális találmányt mutat be. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a [modern] nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna.” – a Corvina ajánlójából. Az első részről pedig (Akiktől más lett a világ – Corvina Kiadó, 2023) a Hírlevél 2023/22. számában szóltunk.
Csiffáry korábbi műveiről is szóltunk: Ø Talán eltűnök hirtelen - Magyar politikusok, művészek, tudósok búcsúszavai - Athenaeum 2000 Kiadó, 2007, Hírlevél 2008/23. sz. Ø Szétrajzás - Híres magyar emigránsok kézikönyve – Corvina, 2015, Hírlevél 2015/14. sz.
Akiktől más lett a világ: Csiffáry e könyvei – az ígért további folytatással együtt – hiánypótlók. Igaz, jelentek már meg művek magyar műszaki alkotókról, de a nagyközönség számára ma sincs olyan áttekintés, amely legalább valamelyes képet adna arról, milyen gazdag is az ország történelme ilyen szakemberekben. Életünk bővelkedik eszközökben, amelyek léte vagy igazán használhatóvá tétele magyar, vagy itt működött fejlesztőknek köszönhető, ahogy iparunk felemelkedésében is sokuk nagy szerepet játszott. Ám hányuk neve él a köztudatban, akárcsak annyira, hogy ’tényleg, volt ilyen, mit is csinált?’? Eretnek felvetés: az iskolában tanítják történelmünk jeleseit, több-kevesebbet még az irodaloméból és a művészetekéből is, de mennyit a technikatörténetből és annak kiemelkedő alkotóiból? Pedig kellene, mert ismeretük sokat adhat a nemzeti önismerethez és önbecsüléshez. Tegyük rögvest hozzá, ez a jelenre is igaz: napjaink kiemelkedő műszaki alkotói közül hányuk nevét ismeri a köztudat? Szilárd Leó híres „marslakói”, az Amerikában a kutatás-fejlesztés élvonalában dolgozó, kimagasló magyar tudósok, csak a jéghegy csúcsa, ám hányan vannak itt és ma, akik legalább őket fel tudják sorolni? S ha végignézzük e műszaki panteont, amelyet Csiffáry már megjelent két könyve alkot, s amelynek minden alakja bőven kiérdemli, hogy ismerjük őt, hányukról tudtunk, és hányuk ér meglepetésként?
Mind több eszközünkben van mikroprocesszor, s már megjelentek az első olyanok, amelyeknek valamiféle mesterséges intelligencia segíti a működését. Csiffáry itt elmondja, hogy a számítógép születésében milyen szerepe volt Kozma László első jelfogós, programozható digitális számítógépének, a Neumann János irányításával készült számítógépnek, Gróf András (Andy Grove néven a világhírű óriás Intel társalapítója és 3. CEO-ja – OP) és Vadász László mikroprocesszorának.
Sokan használunk sokféle célra Excel táblát (többször is, mint kellene, leszokunk a fejszámolásról). Ifj. Simonyi Károlynak – a Műegyetem legendás professzora fiának – köszönhetjük, akárcsak a szövegszerkesztőt, ahogy azt Csiffáry itt bemutatja. (S aki még fogalmazott írógépen, az tudja csak igazán, milyen óriási többletet ad a szövegszerkesztő!)
Az első elérhető asztali számítógép a C-64 volt, kezdetben adatrögzítésre kazettás magnóval. Majd jött a floppy lemez – itt szerepel Jánosi Marcel alkotásaként. Sokan próbálkoztunk amatőrként programozással, anno a kezdőnek egész könnyen érthető Basic-nyelv használatával: Kemény Jánosnak köszönhetően. És még hány nagyságunk szerepel itt! „Kötetünkben több olyan feltaláló szerepel, aki a számítástechnikában, az elektronikus táv- és hírközlésben, valamint a mikroelektronikában alkotott maradandót: Puskás Tivadar, Korda Dezső, Nemes Tihamér, Neumann János, Kemény János, Gróf András. A világítástechnika jeles képviselői közül Bródy Imre, Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz, Schenek István, Farbaky István, Just Sándor és Hanaman Ferenc szerepel a gyűjteményünkben.” (Kiemelések tőlem)
Csiffáry nem csak alkotókról szól, fejlesztőkként legendás cégeket is említ (mára »bús düledékeik« helyét benőtte a város). Ezekből: „Nem csak műszaki találmányokat mutatunk be. Az egykor világhírű magyar textilipar termékeiről, a Valero Selyemgyár és a Goldberger-gyár készítményeiről, illetve a híres pécsi Zsolnay-gyár eozinmázas kerámiáiról is szólunk.”
Európa‑ vagy világhírű gyáraink: „Mérnökeink, fizikusaink, műszaki szakembereink munkáját nagy hírű gyárak támogatták.” Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumával jön Bródy Imre, Selényi Pál, Bay Zoltán, Szigeti György és Polányi Mihály.
„Ugyanilyen legendás volt a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. elektrotechnikai osztálya is, mely a villamosgép-gyártás bölcsőjének tekinthető.” A na gy nevek itt: Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly, Bánki Donát, Kandó Kálmán és Jendrassik György
Híres kutatóhely volt a Magyar Királyi Posta és Távírda Kísérleti Állomás kutatólaboratóriuma – itt Békésy György Nobel-díjast hozza fel.
A Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt. kutatógárdája is válogatott szakemberekből állt. A nevek: Dulovits Jenő, Juhász István.
Nem csak műszaki találmányokat mutatunk be. Az egykor világhírű magyar textilipar termékeiről, a Valero Selyemgyár és a Goldberger-gyár készítményeiről, illetve a híres pécsi Zsolnay-gyár eozinmázas kerámiáiról is szólunk.
Több olyan újdonsággal ismerkedhetünk meg, melyek nem magyar tudósoktól származnak, mégis Magyarországon váltak világhírűvé. Mechwart Andrást hozza példaként.
Várjuk a folytatást!
