2025. március 11., kedd

Guido Tonelli: Matéria - A káprázatos illúzió

 Corvina Kiadó, 2024

Dr Osman Péter ismertetése

Soha nem fogjuk megérteni, kik is vagyunk valójában, ha nem sikerül megértenünk mindennek az eredetét” – a konyvből.

„Az anyag hatalmas illúzió csupán. És pedig azért, mert az anyag formában nyilvánul meg, és a forma változó. – Jack London” Ø „Mert olyan szövetből készültünk, mint az álmok: kis életünket a mély alvás köríti. – William Shakespeare”

Tonelli ezeket választotta könyve mottóiul.

Őt már ismerjük. Genezis - A világegyetem születése hét napban elbeszélve c. könyvéről (Corvina Kiadó, 2021) a Hírlevél 2022/9. számában szóltunk, Idő - Khronosz megölésének álma (Corvina Kiadó, 2023.) Hírlevél 2023 12. sz.

A brit kiadó Wiley ajánlójából: „Miből vagyunk? Mi tartja össze az anyagi testeket? Van-e valami különbség a földi anyag és az égi között – az anyag, amely a Földet alkotja és az, amely a Napot és a többi csillagot? Midőn Démokritosz kijelentette, hogy atomokból állunk, kevesen hittek neki. Majd csak Galilei és Newton idején, a 17. században vették az emberek komolyan, és még 400 év telt el, amíg fel tudtuk tárni az anyag elemi összetevőit.

Körülöttünk minden anyaginak – az anyagnak, amely sziklákat és bolygókat formál, virágokat és csillagokat, sőt mi magunkat – nagyon sajátos tulajdonságai vannak. Ezek a tulajdonságok, amelyek teljesen normálisnak tűnnek nekünk, valójában igen különlegesek, mert az univerzum, amelynek fejlődése csaknem 14 milliárd éve kezdődött, ma nagyon hideg környezetet alkot. Tonelli e könyvében elmagyarázza, hogy az elemi részecskék, amelyek az anyagot alkotják, miként alkotnak összekapcsolódó kvantum állapotokat, kvarkok és gluonok ’őslevesét’, vagy nagytömegű neutroncsillagokat. Válaszokat kapunk a legújabb kutatásokból felmerült új kérdésekre: Milyen értelemben anyagállapot a vákuum? Miért vibrálhat és oszcillálhat a téridő? Létezhetnek a tér és idő elemi szemcséi? Milyen formákat vesz fel az anyag a nagy feketelyukak belsejében? Tonelli világos és életteli stílusban izgalmas utazásra viszi az olvasókat napjaink tudományának legújabb felfedezéseihez, hogy új fényben láthassák a világmindenséget és önmagukat.” (Kiemelések tőlem)

Tonelli részecskefizikus, a Pisai Egyetem fizikaprofesszora, magas állami kitüntetések birtokosa. Számos, nagy sikert aratott tudományos-ismeretterjesztő könyve jelent meg. Remekül ötvöz könnyed, elegáns elbeszélést a tudomány bemutatásával.

Innentől szóljon ő – minden idézet e könyvéből, nyitó idézőjeltől záróig, bekezdéseken át.

A Bevezetésben könnyed, filozofikus esszét kapunk, dióhéjban az anyag kultúr‑ és tudománytörténetéről, egyebek közt az ember és az anyag kapcsolatáról, utóbbi helyéről a gondolkodásunkban, fogalmának gyökereiről, a holt anyaggá vált testet övező rítusokról,

Tonelli a könyvről: „Könyvünk segít leküzdeni számos előítéletet. Együtt tárgyalja a kortárs fizika felfedezéseit az anyagról, annak születéséről és hosszú fejlődéséről, és amit majd tapasztalunk, attól bizony eláll a lélegzetünk. Először is azért, mert bámulatos fogalmakkal fogunk találkozni. Felfedezzük az anyag efemer, múlékony formáit, amelyeknek a létezése látszólag jelentéktelen, mellettük pedig – talán a legváratlanabbul előbukkanó szegletekben – sokáig fennmaradó, gyakorlatilag az örökkévalóságot jelentő formákkal is megismerkedünk. Meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy mi magunk is nagyrészt ezekből állunk. De érinteni fogjuk a legimpozánsabb anyagi struktúrák belső törékenységét is. Ez a törékenység az őket alkotó elemi részecskék viselkedésének legbensőbb és legrejtettebb mechanizmusaiból ered. A meglepő formák határtalan sokféleségét a mai tudomány szemszögéből elemezve végleg szakítanunk kell azzal a képzettel, hogy az anyag testi, kézzel fogható, szilárd valami. Olyan formáit fogjuk ugyanis felfedezni, amelyek ugyan körülvesznek bennünket, és meghatározó szerepet játszanak világunk makroszkopikus szerkezetében, mégsem láthatjuk, de meg sem érinthetjük őket, magyarán: még nem tudunk róluk semmit. Feltesszük magunkban a kérdést, milyen mechanizmusok tartják össze a legkompaktabb, hihetetlenül kis térfogatban szokatlanul nagy tömegeket összetömöríteni képes anyagi testeket, egy eddig ismeretlen, a fizika egyetlen törvénye által sem megmagyarázott dinamikának engedelmeskedve.

Nagy kozmikus távolságokat szelünk majd át, hogy megvizsgáljuk az anyag leggyorsabban elenyésző és legtörékenyebb formáit; ezek mindenfelé száguldoznak az univerzumban, és a világegyetem fejlődése szempontjából meghatározó jelenségek alkotóelemei. Elmélyedünk az anyag legbonyolultabb formáiban is, és kísérletet teszünk a talányok megfejtésére, amelyeket a biológiai anyag rejt. Látni fogjuk: nem várt szervezettség munkálkodik benne, ami viszont rendkívül kényes egyensúlyok egész sorához kötődik, olyannyira, hogy az a végletekig törékennyé teszi.

Készen állunk rá, hogy felderítsük az anyag végtelen sokrétűségét, ahogy azt a modern tudomány elénk tárja. Megállapíthatjuk majd, hogy az anyag stabilitásával és állandóságával kapcsolatos, már évezredek óta fennálló előítélet merő illúzió. Ugyanakkor azt is be fogjuk látni, hogy nem könnyű meghatározni, mi is az anyag valójában. Ahogy fokozatosan közeledünk annak legbelsőbb összetevőihez, le kell mondanunk sok, a materializmus naivabb formáiból örökölt bizonyosságról. Mint mindig, most sem lesz hiány a meglepetésekből.”

S két, a legtöbbeknek így megfogalmazva szokatlan és meghatározó súlyú felvetés a Zárszóból: „A világmindenségnek két anyagi összetevője van: a téridő és a tömeg-energia. Mindkettő alapvető az univerzum születésének megértéséhez. S az egyik legnagyobb kérdés, hogy a téridő és a tömeg-energia hogyan tud spontán módon előtörni a vákuumból, és létrehozni egy csodákkal teli világegyetemet.”

 

 

2025. február 25., kedd

Venki Ramakrishnan: Miért halunk meg - Az öregedés és az örök élet nyomában

 Corvina Kiadó, 2024

Dr Osman Péter ismertetése

Ha a kutatóknak sikerül leküzdeniük az öregedést, és csökkenteniük a megbetegedések számát, akkor elképzelhető, hogy az emberek 100 évnél is tovább élhetnek egészségesen, esetleg meg is közelítve a jelenlegi 120 év körüli természetes korhatárt. Ez az egyén szempontjából csodálatos eredménynek tűnhet ugyan, de a társadalomra nézve mélyreható és kiszámíthatatlan következményekkel járna.” – a könyvből

Egy korszakalkotó felderítő utazás a hosszú élet és a halhatatlanság tudományába a Nobel-díjas biológus Venki Ramakrishnan-tól.”

Utóbbi idézet az eredeti kiadó HarperCollins Publishers ajánlójának indítása. Onnan folytatva: „Napjainkban a biológia forradalmát éljük. Hatalmas lépésekkel haladunk annak megértésében, miért öregszünk, és egyes fajok miért élnek tovább, mint mások. Tudjuk-e végül kicselezni a betegséget és a halált, és nagyon hosszú ideig, lehetőleg mai élettartamunk többszöröséig élni. A kémiai Nobel-díjas Venki Ramakrishnan, a Royal Society korábbi elnöke lebilincselő utazásra visz a biológia legelőrehaladottabb területeire, választ keresve, elkerülhetetlenül meg kell-e halnunk. Áttekintve a tudományos kutatás legújabb, áttörést hozó eredményeit, vizsgálja azon erőfeszítések élvonalát, hogy a fiziológiánk módosításával növeljük meg élettartamunkat. Ám szolgálhat-e a halál egy szükséges biológiai célt? Mik lennének a társadalmi és etikai költségei, ha megkísérelnénk örökké élni? (A társadalmiak viharos gyorsasággal elviselhetetlenné növekednének azzal, hogy a népesség a globális és a helyi életterek keretei közt kinövi azokat. Ez természetesen elfogadhatatlan és feloldhatatlan etikai – és egyéb! – konfliktusokat is gerjesztene. A csúf, de valósághű válasz a címbéli kérdésre, hogy másként, a körülmények kényszerére, az emberek ölnék meg egymást. – OP)

E könyv egy kivételesen bölcs és szép beszámoló egyik vezető közgondolkodónktól.”

A HarperCollins hosszan idéz a recenziókból, amelyek mind könyv nagyon kedvező fogadtatását mutatják, s elismerő szavaik kitöltenék az egész recenziót. Csak pár részlet a legkiemelkedőbb megszólalók véleményéből, amelyek sokoldalú képet adnak Ramakrishnan művéről:

·       A Financial Times Legjobb 2024 Nyári Könyve. Csodálatosan olvasmányos... erőteljes, érzékletes... rendkívüli – Financial Times

·       Remekül érthető... költői... e mértékadó könyvet áthatja az érzés, hogy testünket kényes egyensúlyban lévő összetett rendszerek alkotják – egy egyensúly, amelyet alig értünk. – The Times (London)

·       A könyv lebilincselő, jól érthető áttekintése az öregedés tudományának, szintúgy maró leleplezése a halhatatlanság iparágnak. Egy szerelmeslevél a röpke létünkhöz. Ramakrishnan-nak jó érzéke van a világos magyarázatokhoz: ötvözi a mélyreható tudományos betekintést a társadalomról való elmélyült gondolkodással. Egy buzdítás, hogy rövid létünk során élvezzük az élet lakomáját. – New Statesman

·       Az, hogy Ramalrishnan nagy tudású kívülálló ezen a területen, lehetővé teszi számára, hogy objektív értékelést adjon az öregedés tudományáról, és világos magyarázatokat annak alapvető elgondolásairól. Optimista, de visszafogott hozzáállással úgy tartja, az orvostudományi kutatásban megvan a képesség, hogy javítsa az emberi öregedést, s gondosan ügyelnünk kell arra, hogy az előrelépések kibontakoztatása ne növelje a társadalmi egyenlőtlenségeket... Egy vonzó, hasznos út az öregedés biológiájának jobb megértéséhez. – Science

·       A könyv ragyogóan megragadja a lényegét annak, amit jelenleg tudunk az öregedés folyamatáról. Élvezetes kalandozás a molekuláris- és sejtbiológián át – és provokatív gondolatébresztő etikai kérdésekben. — Linda Partridge, az Öregedés Biológiája Max Planck Intézet alapító igazgatója.

·       Ritka olyan könyvet találni, amely sikeresen ötvözi a tudományt, a politikát, az emlékiratot és az orvostudományt a könnyed, elegáns előadásmóddal és a világos érthetőséggel. Ramakrishnan könyve mindezt tökéletesen eléri. s közben olyan hihetetlen utazásra viszi olvasóit, amely felöleli a tudást, a még ismeretlent, amelyek körbeveszik a halál és a meghalás tudományát, misztériumát és metafizikáját. – Siddhartha Mukherjee, a #1 New York Times bestseller A gén szerzője (A gén – Személyes történet [Park Könyvkiadó, 2017 – Hírlevél 2018/16. sz.. – OP)

·       A könyv felteszi a kérdést, lehetséges-e megállítani a test és az elme romlását. Ramakrishnan lazán, érthető stílusban hasonlítja a létfontosságú proteinek leromlását egy disszonánsan játszó zenekarhoz. Az élettartam megnövelése elbűvölheti a képzeletet, de megfoszthatja a létezést annak értelmétől, mert többé semmi sem buzdít arra, hogy minden nap számítson. Talán, végső soron az élet múlandósága adja annak szépségét. – The Economist

·       Bámulatos könyv: mélyen filozofikus, szórakoztató és tudományos – mindez egyszerre. –Edith Heard, az Európai Moleculáris Biologia Laboratórium vezérigazgatója.

·       Egy elfogulatlan utazás az öregedés és a halál megértése tudományának mai állásán át. – The Harvard Gazette

Nézzük tehát e sokat dicsért utazás stációit a fejezetcímekkel, ami természetesen a könyv gondolatmenetének ívét is mutatja: Ø Bevezetés Ø A halhatatlan gén és az eldobható test Ø Élj gyorsan – halj meg fiatalon! Ø A fővezérlő megsemmisítése (genetika, molekuláris biológia, DNS, mRNS – OP) Ø A végek problémája (sejtosztódás, rövidülő kromoszómák, a végreplikáció problémája – OP) Ø A biológiai óra visszaállítása Ø A hulladék újrahasznosítása (a sejtszintű hibaérzékelés és –javítás csodái – OP) Ø A kevesebb több Ø Tanulságok egy alacsonyrendű féregtől (A tanulságokkal teli C elegans – OP) Ø A bennünk élő potyautasok (endoszimbiózis, mitokondriumaink – OP) Ø Fájdalmak és vámpírvér Ø Bolondok vagy próféták? Ø Jó lenne-e örökké élni?