Hegedűs Zoltán: A menedzser Bibliája

Hegedűs Zoltán: A menedzser Bibliája - Kairosz Kiadó, 2010

Dr Osman Péter ismertetése

A címbeli Biblia itt valóban a Szentírást, a Könyvek Könyvét jelenti. A Biblia két évezrede az emberiség jelentős hányada számára a legfőbb vallási, világnézeti, életviteli útmutató, és ebbéli rangjának elismerése tükröződik abban, hogy a köznyelvi szóhasználatban e megnevezéssel illetik a valamely tudás könyvbe foglalható összességét tartalmazó műveket is. Hegedűs e könyvében azt mutatja be, hogy - meggyőződése szerint - a Biblia tanításai megbízható útmutatást, szilárd lelki támaszt kínálnak a mai kor menedzserének is nehéz mesterségének gyakorlásához.

Emeljük ki rögtön, hogy ez nem valláspropaganda, és nem hittérítési törekvés. Mindaz, amit elmond - a bölcsesség és útmutatás, amelyet a Bibliából ízelítőként, buzdításként elénk idéz - mindenki számára hasznos és értékes lehet, aki jó utakat és megoldásokat keresve, azok szerint akarja élni az életét. Közhely, hogy a Biblia mindenkié, aki hajlandó hozzá fordulni. Továbbá, Hegedűs mondandójában nincs olyan, ami jó, hasznos lenne a menedzsernek, ám kevésbé értékes mások számára. Tény, hogy ő azt formálisan a menedzsereknek kínálja. Amint a Kairosz ajánlója írja, „A könyv tíz fejezetben, több mint kétszáz bibliai idézettel kívánja bizonyítani, hogy a Szentírás kihagyhatatlan és kifogyhatatlan tananyag egy mai menedzser számára. A szerző húsz éves vállalat-vezetői tapasztalataira támaszkodva olvastatja és hozza közelebb hozzánk a könyvek könyvét.” Ám ki az, aki nem kerül szembe a munkájában, életében, kapcsolataiban, törekvéseiben többé-kevésbé rendszeresen ilyen kérdésekkel, problémákkal, még ha nem is neveztetik menedzsernek? Ezért aligha túlzott állítás, hogy nincs, akinek ne lenne érdemes elolvasnia ezt a könyvet, függetlenül attól is, hogy hisz-e annak vallásos tartalmában. Hinni ehhez csak egy alapelvben kell: hogy ostoba, aki nem igyekszik másoktól tanulni, még ha azok más eszmerendszer hívei is! Elvégre „Mert (a bölcsesség) legbiztosabb kezdete a tanulás utáni vágy” (Szent István Társulati Biblia, Bölcsesség Könyve, Bölcs 6,17 - OP). És végletesen ostoba, aki bármiről is azt hiszi, hogy más nem tudhatja azt nála jobban. „Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt.” (Magyar Biblia Tanács, A példabeszédek könyve, Péld. 11,2 - OP).

A szerzőről olvashatjuk, hogy közgazdász, vezetőképző tréner, aki tizenkét évet töltött el magyar ipari és kereskedelmi cégek különböző pozícióiban, majd közel húszat nagy multik vezetésében, nemzetközi koordinációjában ill. azok helyi felsővezetésében. Az Aral és a British Petrol cégek korábbi magyarországi ügyvezetője volt. Könyvében hangsúlyosan vállalja, hogy hisz a Biblia tanításában. Mondandójának értelmezéséhez és értékeléséhez alapvető értenünk ennek mikéntjét - íme az ő szavai: „A Biblia nem azért szent, mert tökéletes, hanem mert a tökéletlenségében i a legfontosabb útmutató a tökéleteshez. A Biblia holisztikussága az isteni és emberi fejlődéstörténet: maga az Élet!” „A legfontosabb törvények és tézisek tekintetében valóban nem maradhat el "egy ióta vagy egy vesszőcske" sem (Mt 5,18) [könyvében a bibliai idézetek forrása Ó- és Újszövetségi Szentírás, Szent Jeromos Bibliatársulat, 1997], de a Biblia legtöbb tanítása nem szó szerint, hanem analógiákon, utalásokon, példákon, gondolati ütköztetéseken és időnként költői túlzásokon keresztül mutat helyes utat az embernek.”

Nyíltan vállalja, hogy a Bibliát illetően „nem vérbeli írástudó”, hanem annak bölcsességét felfedezni igyekvő laikus. Ezt pedig a mondandója szempontjából pozitívumként értelmezi: „laikusságom talán előnyére és hasznára is válhat e könyvnek. A képzett teológus, a bibliakutató minden bizonnyal nagyobb biztonsággal és magasabb szinten elmélkednének a Biblia tanításáról, de valószínűleg nehezebb lenne beleképzelni magukat egy vállalati vezető gyakorlatába, a menedzser előtt torlódó kihívások és dilemmák mindennapos útvesztőjébe, ami számomra mégis csak egy testközeli élmény.”

Nem ígér királyi utat a Biblia bölcsességéhez. „Nem könnyű olvasmány, tiszta fej és nagy kitartás kell hozzá, egy-egy része csak sokszori olvasás után lesz igazán érthető, izgalmas, felháborító (vajon ő ezt hogyan érti? OP), megnyugtató vagy megdöbbentő (és ezt? OP) - de csodálatos és kihagyhatatlan.” És meghatározó jelentőségű, hogy fogadjuk meg a tanácsát: „Vessük le az előítéleteinket! Hagyjuk magára a meggyőződést vagy világnézetet. Mindenki legyen maximálisan nyitott, tegye magát újra starthelyzetbe. A bölcsességnek fontos alapja a dolgok újbóli átgondolása, a folyamatos megújulási készség. A sikeres vállalkozásnak is ezek a legfontosabb fundamentumai. Szent Pál zseniális mondatával: "Boldog, aki nem ítéli el magát azzal, amire elhatározza magát." (Róm 14,22)

A Biblia relevanciájáról mondja: „Vajon milyen konkrét szakterületeken lehet segítség számunkra a Biblia? A következő fejezetekkel remélhetőleg sikerül meggyőzni a kétkedőt is arról, hogy a cégvezetés és vállalkozásfejlesztés szinte minden részterületén. A rendező elvek keresése, a vállalati stratégia kialakítása, a vezetés módszertana, a személyzeti tanok és az üzleti etika témájában kiváltképpen.” És ezt finomítva: „A Biblia példái, kijelentései és útmutatásai természetesen a menedzser számára is mindenekelőtt szemléletet nyújtanak, a világ dolgainak, köztük a gazdasági dolgoknak helyes értelmezését és értékelését, de azért bőven találunk benne azonnal hasznosítható, egészen konkrét praktikákat és technikákat is.” Mindehhez, könyvének tartalmát így mutatják a fejezetek címei: ◙ Értékkövetés - Kire hallgassunk? Milyen elveket kövessünk? ◙ Filozófia és stratégia a munkában ◙ Személyzeti munka (HR) - Mit tudok magamról és mit tudok másokról? Mit akarok magammal, és mit akarok másokkal? ◙ Kommunikáció és érdekérvényesítés - Fegyver-e a szó? ◙ Vezetés- és döntéselmélet - Nehéz-e vezetni, nehéz-e dönteni? ◙ Erkölcs, üzleti és vállalati etika - Ismerem? Követem? ◙ Vállalkozás és politika – Társadalmi felelősségvállalás - Ezekre vajon hogy tekintsünk? ◙ Környezetvédelem – Fenntartható fejlődés - Kié a világ? ◙ Változásmenedzsment – Folyamatos megújulás - De miért? ◙ Az élet kihívása és az arra adott válasz. Ezekben több mint kétszáz idézet segít megismerni a Biblia vonatkozó tanításait, és - ami még sokkal fontosabb - igyekszik kedvet csinálni ahhoz, hogy ennél sokkal alaposabban is felfedezzük magunknak a Szentírást és tanításait.

Könyve végén Hegedűs „praktikus tanácsokat” (az ő fejezetcíme) is ad a Biblia tanulmányozásához, így egyebek közt, hogy tisztelettel, mégis kritikusan olvassuk azt. Ez pedig magára e művére is elmondható. Egyes kijelentéseire ebben a mai világban bizony felhorgad bennünk a kétely. Így például bárcsak igaza lenne abban a nyitó tételében, hogy „az etikusan működő, az erkölcsi szempontokat is komolyan figyelembe vevő cégek hatékonysága, sikeressége és főleg élettartama meghaladja a többiekét.” Tényként azt is nehezebb belátnunk, hogy „a világ eredetileg jóra teremtetett”.

A mai, az egész világunkat alapjaiban aláásó értékválságban kétségtelenül igaz megállapítása, hogy „a jövőnk záloga csak egy biztos és bevált eszmerendszer meggyőződéses követésében kereshető” - ehhez felhozott idézete: „Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták.” (Mt 7,25). Ám a racionális gondolkodás híveit igencsak gondolkodóba ejtheti azzal, hogy „az élet okának és céljának vagy az örök értékeknek a keresését, az istenkeresést csupán tudományos alapokra helyezni hiábavaló szándéknak tűnik.”

Értelmezései, következtetései egy részénél kényelmes véleményként kínálkozik, hogy belemagyarázza a Biblia szavaiba a mondanivalóját. Haszontalan és ezért rossz is azonban ennél leragadni. Ő a Bibliáról mondja, hogy "Az egész Szentírás tele van izgalmas útkereséssel, vívódással, civódással, lázadással, győzni akarással, harccal, buzdítással, a meg nem értésből a megértésig való eljutással, állhatatossággal és kompromisszumkereséssel." Így érdemes birkóznunk Hegedűs felvetései mentén a Biblia többé-kevésbé kódolt gondolataival és azok nekünk nemegyszer szokatlan vagy egyenesen idegen nyelvezetű megfogalmazásaival. Így például meggondolkodtató a levezetés, hogy szavai szerint „kétségtelen, hogy az Újszövetség a kereszténység ősmenedzsereitől, az apostoloktól nem kevesebbet, mint a teljes odaadást és önfeláldozást, a totális "személyes innovációt" várja el, amikor azt mondja: "Ti vagytok a föld sója... Ti vagytok a világ világossága" (Mt 5,13-14)”. Másrészt viszont világos és elvitathatatlanul igaz, amit ugyanehhez az idézethez köt: „A mai kor menedzsere is csak akkor lehet jó vezető, ha van benne odaadás, önfeláldozás, fényt mutatva viszi a csapatát jó irányba, akár sötétben is. Egyébként megmarad egyszerű, technokrata irányítónak, vagy - ami még rosszabb - parancsolgató, pózoló bábunak.”

„A Biblia értelmezésében a munka megkapja legmagasztosabb jelentését: isteni jellegű tevékenység, részvétel a Teremtésben” - írja. Valljuk be, a kényszerűen is munkából élők nagy részének inkább a bűnbeesés reánk öröklődött büntetését jelenti, hogy „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.” „Minden munkának is a jót kell szolgálnia.” írja Hegedűs, majd később egyebek közt így folytatja: „Miközben a talentumokkal gazdálkodunk, nem vezethet bennünket egy öncélú telhetetlenség, saját vagyonunk mindenáron növelése vagy cégünk profitjának, növekedésének, shareholder value-jának napjainkban a végtelen magasságokba emelt szentháromsága, mert másokra is gondolni, másoknak is segíteni kell.” Bizony nagy kérdés, mennyiben követheti ez utóbbiakat, aki itt és most menedzserként hosszú életű és jól megfizetett akar lenni egy cégnél. És ugyan szintúgy becsülendő, tisztes nézete a szerzőnek, hogy „Örülök mások sikereinek, de én is megmutatom, mire vagyok képes!”, ám versenypiacon, sőt a mai cégek és intézmények belső viszonyai közt is ugyancsak nehezen lehet ez a stratégiánk.

„... felejtem, ami mögöttem van, és nekifeszülök annak, ami előttem van.” (Fil 3,13) idézi, és e Szent Páltól vett szavakhoz a következőket köti: „A jövő sikere, hogy rá koncentrálj, és - egy idő után - felejtsd el a múlt hibáit, szégyeneit, sérelmeit, eredményeit és akár dicsőségeit is!”. Ez ismétcsak előtérbe hozza, hogy az itt olvashatókat ne abszolút érvényű, konkrét útmutatásként, hanem mérlegelendő irányelvekként kezeljük (hiszen, ennél maradva, jól tudjuk, hogy aki nem ismeri a múltat, az arra van kárhoztatva, hogy ismét elkövesse annak hibáit!) A bibliai idézetekből levezetett gondolatmenetei általában nem azt mondják meg, hogy pontosan mit is tegyünk, hogyan álljunk az élet dolgaihoz és feladataihoz, hanem hogy miként gondolkodjunk, mérlegeljünk, milyen elvek szerint alakítsuk a tetteinket, és a magatartásunkat. A Szent-páli idézettel arra a - kétségkívül helyes és hasznos következtetésre vezet, hogy ne a múltbanézést vessük el, annak hasznos tanulságaival, hanem kerüljük annak veszélyét, hogy a múlton való rágódás megakadályoz az előbbrelépésben. És vajon a nagyobb cégek hány százalékában dolgozhat a menedzser Szent Pál következő gondolata szerint: „Mert ha szabad akarattal teszem ezt, jutalmam van, ha pedig kénytelen-kelletlen, csak ügyintéző vagyok.” (1 Kor 9,17)?

Minden menedzser - és általában minden bölcs ember - aranyszabálya, hogy Óh, Uram, add, hogy képes legyek csukva tartani a számat, amíg nem tudom, miről is beszélek! Ön- és közveszélyesen ostoba, aki mielőtt bármit is szól vagy tesz, nem mérlegeli eléggé a másik fél szavait és tetteit, s akit nem az vezet, hogy az üzleti életben nincs helye a haragnak. Íme ehhez Jakab leveléből: „Legyen minden ember gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra, s késedelmes a haragra!” (Jak 1,19)

Azoknak pedig, akiknek ellenérzései vannak a Biblia vallásos fogantatásával szemben, Hegedűs szavai: „Az ember gyakran kirekeszt, az evangélium Istene azonban soha.”