Guido Tonelli: GENEZIS– A világegyetem születése hét napban elbeszélve

Corvina Kiadó, 2021
Dr Osman Péter ismertetése

Mikor válhat az ember egyenlővé az istenekkel? Talán ha képes megismerni és fel is fogni világa genezisét.

Tonelli e könyvéről: „A célom az volt, hogy mindenkinek lehetősége legyen magáévá tenni a kezdetekről szóló lenyűgöző elbeszélést, a modern tudomány eszközével megérthesse legmélyebb gyökereinket, és olyan ösztönzésekre bukkanhasson benne, amelyek segítenek szembenézni a jövőnkkel.” (Kiemelések tőlem)

A Corvina ajánlójából: „Olaszországban ez a könyv meghódította a bestsellerlistákat (a Goodreads már az amerikai megjelenését ünnepli! – OP), s ez meggyőző bizonyítéka annak, hogy egy bonyolult kérdéskört, mint amilyen az asztrofizikai kozmológia, elő lehet adni úgy is, hogy abból egy kalandos utazás elbeszélése bontakozzék ki - az idők szédítő mélységeibe, vissza mindennek a kezdetéig. Tonelli lebilincselő érzékletességgel meséli el a teremtéstörténet modern változatát, azt a hihetetlen eseménysort, ahogyan a vákuumállapotból létrejött a csillagok, a bolygók és más égitestek sokasága, végül pedig megszülettünk mi, emberek. A mítosznak és a tudománynak végső soron ugyanaz a szerepe: lehetővé teszi, hogy az emberi lény, aki minden ízében ennek az univerzumnak a része, megértse helyét. Ezért kísérik [itt] a fizikai leírásokat filozófiai, művészeti és irodalmi utalások. Mindenképpen újszerű megközelítés ez azok számára, akik a középiskolai fizikaórák óta nem foglalkoztak ezzel a lenyűgöző tudományággal.

Tonelli kísérleti fizikus, a pisai egyetem tanára, Olaszországban magas állami kitüntetések birtokosa. Olaszul és más nyelveken számos, nagy sikert aratott tudományos-ismeretterjesztő könyve jelent meg. Magyarul ez az első kötete.”

Goodreads-ből: „A könyv egy rövid (224 oldal – OP), humanista szemléletű felfedezőút az Univerzum, a Föld és az élet kezdeteihez. A fizika legújabb felfedezéseire támaszkodva magyarázza el az Univerzum születésének hét legfontosabb mozzanatát. [Áttekintést nyújt, ahogy] az ember az ókori görögöktől a multiverzum észbontó elméleteiig kitartóan keresi a választ a fölé tornyosuló kérdésre: »Mi is történt pontosan azokban a kezdeti pillanatokban?« Bemutatja Univerzumunk alapvető fizikáját, s szintúgy a létünk mélységes csodáját.”

Ízelítőül a könyvből: „Ahhoz, hogy tisztába jöjjünk univerzumunk keletkezésével, készen kell állnunk egy nagy kockázatot jelentő utazásra. A veszély forrása az, hogy elménket a megszokottól igencsak messze eső területekre kell kényszerítenünk, és ezáltal eddig használatos kategóriáink teljesen hasznavehetetlennek bizonyulnak.

Az igazi kutatók nemhogy félnének az előre nem látott dolgoktól, hanem épp ellenkezőleg, alig várják, hogy teljesen váratlanul felbukkanó jelenségekbe ütközzenek. Így rákényszerülünk, hogy kimondjuk, ami kimondhatatlan, és elgondoljuk, ami meghaladja képzeletünket, feszegetve elménk, a Homo sapiens sapiens felfogóképességének a határait. Gondolkodásunk rendkívül hatékony eszköz volt bolygónk felfedezésére és magunk alá gyűrésére, de tökéletesen alkalmatlannak bizonyul annak alapos megértésére, mi történik ilyen távoli helyeken. Az ókori felfedezőkhöz hasonlóan nekünk sincs más választásunk, mint hogy hajónk orrát a látóhatár felé fordítsuk, és – számolva a veszélyekkel és a váratlan fordulatokkal – nekivágjunk az ismeretlen óceánnak. (Odüsszeusz utazását használja párhuzamként, innen a „hajó”. – OP)

Különleges utazásra indulunk: ennek során kizárólag a képzelőerőnk vezet majd bennünket, és az olyan merész elgondolásokhoz folyamodik, hogy fényükben a legvadabb sci-fi is banálisnak tűnhet. Utunk során olyan elméleteket ismerünk meg, amelyek egyszer s mindenkorra megváltoztatják a világról alkotott képünket, végül pedig talán arra is rádöbbenünk, hogy mi magunk is megváltoztunk ahhoz képest, amilyenek kezdetben voltunk.

A modern tudomány ugyanis egyszersmind nagy kollektív kaland. (Ahogy Isaac Newton is kimondta, az egyetlen esély az egyes ember szellemi kapacitását meghaladó teljesítmények elérésére, ha a mások által már felhalmozott tudásra és a kutatók együttműködésére támaszkodik. Ez a tudomány fejlődésének nagy, kollektív kalandja, erre utal itt Tonelli is. Az MI-korszak változtathat majd ezen. – OP) Vannak elméleteink és térképeink, amelyek vezetnek bennünket, de gyakran a véletlen teljesen ismeretlen területekre sodor bennünket. A mi csapatunk szenvedélyes elmék ezreinek sokszínű és nyughatatlan közössége: megfontoltan fürkésző, modern felfedezők, akik – akárcsak Odüsszeusz – egy szempillantás alatt képesek újabb és újabb fortélyokat kieszelni, hogy leküzdjenek minden váratlan akadályt.

Habár kutatásunk célkitűzései majdhogynem filozófiai kérdéseket érintenek (Miből áll az anyag?, Hogyan születik a világegyetem?, Mi lesz a világunk vége?), a kísérleti fizikusok munkája az egyik legkézzelfoghatóbb tevékenység, amit csak el tudunk képzelni.