Steve Parker: Őslények enciklopédiája

 Az élet hajnalától az ember felemelkedéséig – Amit a dinoszauruszokról és társaikról tudni kell 

Kossuth Kiadó, 2021

Dr Osman Péter ismertetése

„A dinoszauruszok nagy része mindenféle lehetett, csak nagyméretű, lassú mozgású és buta nem.”

(forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből, kiemelések tőlem)

Nagy élmény, hatalmas túra egy egyedülálló, virtuális természettudományi múzeumban ez a megragadóan elegáns, képekben, leírásokban, magyarázatokban gazdag album. Témakörének valódi enciklopédiája, e fogalom legjobb értelemében: részletes és alapos áttekintést ad, megfelelve a különösen fontos alapkövetelménynek is, hogy mindenki számára érthetően szóljon. Szerkesztésével a legmodernebb ismeretterjesztő művek hatékony előadásmódját alkalmazza: önálló részekre jól tagolt tartalom biztosítja a könnyű áttekintést és a gyors rákeresést; a rövid leírások, magyarázó szövegek, valamint a gazdag képanyag mesteri ötvözése tár elénk részletgazdag, jól átérezhető képet a benne szereplő fajokról, témákról.

Minek egy enciklopédia, amikor kattintásra tőlünk az adatok és információk végtelen tárháza? Egyszerű: a böngésző a legkülönfélébb minőségű adatok és információk áradatát hozza, a jó enciklopédiákban viszont minőségbiztosítást, kellően válogatott és ellenőrzött, megbízható tudást kapunk.

Az ember mítoszfogyasztó közösségi lény. A legtöbbeket valószínűleg önmagában kevéssé érdekli az őslénytan, a dinók köré azonban mítoszokat fontak, s ezzel érdekessé váltak. Már a borzongató elnevezésük: „rettenetes gyík” is segített ebben (Parker is utal erre), s ezzel jól lehetett történeteket eladni róluk, előbb könyvekben, majd filmeken is.

A Goodreads ajánlójából: „Kevéssé számít, hogy a dinók kihaltak – ma is fontos részét alkotják életünknek. Filmeket lehet eladni velük, megtöltik az iskolai tanterveket, alapvető tudományos ismeretekkel látnak el bennünket, s álmainkban még üldöznek is. Ez a kötet a tökéletes dinoszaurusz áttekintő-összeállítás. Átfogó és lenyűgöző. Innovatív megközelítést kínál ezekhez az ősi teremtményekhez, fajonként bemutatja azokat, részletezi a szokásaikat és az egyedi vonásaikat, könnyen felismerhetővé téve mindegyiket. Segítségével az olvasó meg tudja különböztetni a nagy elméket a politikusoktól (betű szerint ez áll – OP), az atlétákat az agresszoroktól, s élvezi a könyvet, ahogyan az provokál, informál és meglepetésekkel szolgál.”

A Kossuth Ajánlójából: „Ezzel a kötettel, amely a legújabb felfedezéseket és adatokat is tartalmazza, az olvasó a húsevőktől a tojásrakókig lépésről lépésre kap segítséget a mintegy 500 különleges teremtmény megismeréséhez: hogyan néztek ki, mit ettek, hogyan éltek és küzdöttek, hol éltek és haltak meg.”

Erről szól a könyv: „A jelenlegi kutatások arra szeretnének választ adni, miért voltak sikeresek ezek a 65 millió éve csaknem kihalt állatok, és miként alakultak ki hüllő őseikből. A könyvben a sokrétű kutatási eredmények alapján feltárul előttünk a világ, ahol egykor a dinoszauruszok éltek és haltak, és részleteiben megismerjük az ősi környezetet, ahol egykor a Földet uralták. Sok olyan újonnan felfedezett őslényt is megemlítünk, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a dinoszauruszok világát. Elsősorban a dinoszauruszok és egyéb ősállatok nemeivel foglalkozunk, de néha a fajok világába is elkalandozunk.”

Évtizedek óta a legsikeresebb tévéműsorok közé tartoznak a »helyszínelő« sorozatok, amelyek azt mutatják be, miként lehet sok technikával és még sokkal több szaktudással és arra támaszkodó találékonysággal maradványokból, nyomokból rekonstruálni történéseket, azonosítani szereplőket. E kötetben alapos ismertetést kapunk arról, hogy az őslénykutatás ennek valódi, és nagyságrendekkel nehezített változata. Parker elmondja, miként konzerválnak különféle természeti történések elhullott élőlényeket, azok részeit vagy épp nyomait, a teljes testtől annak kemény és lágy részein át a földön hagyott nyomokig és ürülékekig. A maradványok azonosításának fontos része a koruk meghatározása, aminek sokféle módjáról, folyamatosan fejlesztett technikájáról olvashatunk. Ráadásul, a természet ritkán tette azt a szívességet, hogy elegendően teljes, jól értelmezhető és azonosítható fosszíliát hagyjon ránk. A fennmaradt töredékes maradványokból, nyomokból a sokszor roppant nehéz következtetni a hajdani élőlény felépítésére, életmódjára, ezért azok gyakran rejtvényként állnak a kutatók elé.

A képek, jelenetek nagy részén az ismeretekre alapozó kutatói fantázia a hajdani valóságot igyekszik megidézni. A fényképeken káprázatos maradványokat is láthatunk, pl. a legkorábbi madár teljes épségű leletét, 170 millió éves, tökéletesen ép garnélarákot, jura-kori megkövesült óriás-szitakötőt, 4 tonnás Pachyrhinosaurus teljes csontvázát, és egy kővé vált nagy halat, ahogy a szájából még kilóg egy kisebb hal.