Sári László: Lin-csi apát pesti rokona – Nyugat és Kelet

 Corvina Kiadó, 2021
Dr Osman Péter ismertetése

Sárit ismerjük. A Dilettánsok történelme - Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya? c. kitűnő könyvét a Corvina Kiadó 2019-ben jelentette meg.

Róla, a honlapjától idézve: magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Munkásságáért 2011-ben József Attila Díjat kapott, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

Cseles szerző! Három sikeres műve jelent meg ’hamis zászlóval’, kínai álnévvel: Ø Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában Ø Az ifjú Lin-csi vándorlásai Ø Feljegyzések Lin-csiről, „közreadja Sári László” megjelöléssel, ezekben a keleti gondolkodást mutatja be. E mostani a tízedik könyve.

A Dilettánsok kapcsán vele megjelent beszélgetésben (Könyvhét, 2019/2) mondja kulcsfontosságú tételét: „Ideje végre komolyabban venni Ázsiát, a szélesebb közönség elé tárni Ázsia több évezredes, aggályosan pontos, társadalmi igazságosságra törekvő államelméleti és társadalomszervezési erőfeszítéseit és tapasztalatait. Ezek összessége az ázsiaiak számára igencsak sikeres együttélési elgondolásnak bizonyult, használható gyakorlatnak. Mindezt pedig azért érdemes összevetni a nyugati elgondolásokkal, mert az összehasonlításból ugyancsak jól használható következtetéseket remélhetünk.” (Kiemelések tőlem)

Rendhagyó módon itt megnézésre ajánljuk a Corvina igazgatójának, Király Leventének Sárival folytatott beszélgetését e könyvéről. Sokat segít abban, hogy jobban értsük, és így jobban is élvezzük az ebben olvashatókat, s ráérezzünk, miként igyekszik egy igazi kultúrember képet adni egy másfajta kultúráról. Önmagában is remek élmény: Sári a szó legjobb értelme szerinti tudósként beszél, Király pedig kiválóan felkészült beszélgetőtárs.

https://www.facebook.com/corvinakiado/videos/478174016807987

Szintúgy rendhagyó módon, a kötetet és hátterét bemutató beszélgetésben elhangzottakkal mutatjuk be ezt a gondolatokból szőtt, csodálatosan színes és érdekes mozaikot – ez adja róla a legjobb képet.

Lin-csi-ről: valós személy volt, a 9. században élt kínai zen-buddhista kolostorvezető. A fennmaradt alaptörténetek szerint rendkívül furcsa, meghökkentő viselkedésű, gondolkodású filozófus volt, aki „imádott dühöngeni”, és ezzel, akár pofonokkal is igyekezett kijózanítani a tanítványokat, ami egybeesett a zen-buddhizmus akkori hagyományaival.

A könyvről: a legtalálóbb meghatározása esszé-regény: esszék gyöngysora. Mondandójában szorosan összefonódik a Dilettánsok történelmével. „Nyugat és Kelet”: mindkettő arról szól – Sári kritikus megfogalmazását idézve –, hogy a két világ között kibékíthetetlen az ellentét, katasztrofálisan rossz és javíthatlan a viszony; A Dilettánsok történelmében ennek a társadalmi vetülete jelenik meg, ebben a könyvben ennek a személyes vetülete: a benne olvasható személyes élmények nyomán jutunk ugyanerre a következtetésre. Összeférhetetlen a két világ, és mindkét könyv keresi a választ, ki a felelős ezért. A Dilettánsokban súlyosabban, itt könnyedebben, ám így is filozofikusan megjelenik egy civilizáció-kritika, főleg arról, hogyan nézi az európai civilizáció embere az övétől eltérő másik világot. Mindkettőben vannak „keleti és nyugati szereplők, költők és uralkodók, közemberek, filozófusok, varázslók, állatok, kövek, folyók, hegyek, öreg házak, tárgyak, és minden megjelenik keleti és nyugati változatban is”.

Az esszék pillanatképeket villantanak fel mindkét szereplő életéből, sokkal inkább jelképeseket mintsem személyeseket. Ennek során Ázsia szellemisége találkozik a nyugati szellemiséggel, s a füzér mutatja e két vonal kapcsolatának az időkön átívelő alakulását, a régtől egészen máig.

A rengeteg részlet nemcsak sok okot és alapot ad az elgondolkodásra, de sok ismerettel, és meglepetésekkel is szolgál. Kiragadva az egyik legmeglepőbbet: esszé szól Csokonai Vitéz Mihályról – Sári elmondásában ő, a 6. Dalai Láma és Kőrösi Csoma Sándor a könyv abszolút pozitív szereplői –, és megtudjuk, hogy Csokonai egyedülálló módon mindent elolvasott és tudott, amit akkor tudni lehetett Ázsiáról és főként Kínáról, miközben Nyugaton elképesztő ostobaságokat tartottak róluk.

Természetesen írás szól Kőrösi Csomáról is. Székelyföldi legendáknak is hőse ő, amelyek itt Mesék hőse címmel, Sári ’átköltésében’ jelennek meg, ő pedig a videóban elmondja, milyen érzés volt a kolostorban és annak könyvtárában járni, ahol Kőrösi három évet töltött. Egy másikban két költőóriás, Petrarca és Li Taj-po jeleníti meg a két eltérő világlátást, és olvashatunk bőkedvű lányokról, a kövek szeméről, Szulamitról, a hegyek őskirályáról, a női lélek bolygójáról, a tárgyak sorsáról, a legrosszabb álomról, kínai szerelemről és a lányok múlásáról is.