HVG Könyvek, 2015
Dr Osman Péter ismertetése
Ha kiderülne, hogy létezik Az Innováció Nagysárkány-rendje,
az Atyamesterek közt Steve Jobs és Bill Gates mellett kétségkívül ott lenne
Elon Musk is. Ez az ő igaz története, ahogy azt az újságíró Ashlee Vance a
kutatásai és a beszélgetéseik nyomán lejegyezte.
„Elon Musk igazi férfi: mer kockáztatni, nem tántorítják el
az akadályok, és hajtja a vágy, hogy fényes jövőt biztosítson az emberiségnek.
Ashlee Vance ragyogó könyve hűen adja vissza Musk figyelemre méltó
élettörténetét és kiolthatatlan lelkesedését." Figyelemre méltó minősítés
egy ebben felettébb kompetens cégbirodalom-alkotótól, Richard Bransontól, a Virgin
Group alapító-vezetőjétől, aki azzal minden idők egyik legnagyobb ívű, pár
évtized alatt megvalósult gazdasági sikertörténetét hozta létre. (A
Virgin-sztori c. könyvét nálunk a TranzPress Kft. adta ki 2012-ben).
„A Steve Jobsot követő vállalkozók sorában Elon Musk teszi a
legmagasabbra a lécet. Szerencsések vagyunk, hogy személyében megkaptuk a
"valódi" Tony Starkot, és most először végre megismerhetjük izgalmas
élettörténetét.” Az előzőhöz hasonlóan ez is a fülszövegen olvasható, ez Marc
Andreesentől. Kompetenciáját illetően róla tudni kell, hogy neves amerikai vállalkozó,
kockázatitőke-befektető, a modern infokommunikáció egyik úttörője. Egyike a
hatoknak, akiket az első World Wide Web nemzetközi konferencián, 1994-ben
beválasztottak a World Wide Web Hírességek Csarnokába (Hall of Fame). Tony
Stark az amerikai képregénysorozat rendkívül népszerű, pozitív "szuperhőse".
Ashlee Vance-ről a HVG ajánlója: „Korunk egyik prominens
technológiai szerzője. Miután több éven át tudósított a Szilícium-völgyről és a
technológia világáról a The New York Times számára, átigazolt a Bloomberg
Businessweekhez, ahol több tucat vezércikket és riportot írt a magazinnak a
kiberkémkedéstől kezdve a DNS-szekvencia meghatározáson keresztül az űrkutatásig.”
Szintén az ajánlóból: „Kevés olyan személyiséget találunk a
történelemben, akinek hajthatatlansága és eredeti látásmódja lehetővé tette,
hogy több iparágban is maradandót alkosson – mi több, forradalmasítsa azokat.
Thomas Edison, Henry Ford, Bill Gates és Steve Jobs modern kori ötvözeteként
Elon Musk az egyik legnagyobb hatású látnok a világot megváltoztató cégei, a
PayPal, a Tesla Motors, a SpaceX és a SolarCity révén. Ashlee Vance
technológiai újságíró sodró lendületű, tényfeltáró könyvében betekintést nyújt
a Szilícium-völgy legmerészebb üzletemberének – és legnagyobb visszatérőjének –
kiemelkedő életébe. (Itt azért meg kell jegyeznünk, hogy mindkét minősítés
legalább annyira megilleti Steve Jobst is. – OP) A szerző több mint ötven órát
beszélgetett Muskkal, továbbá közel háromszáz emberrel – a családtagjaival, a
barátaival, a munkatársaival – készített interjút. Musk nem követi a trendeket,
hanem alakítja: dinamizmusa és jövőképe elképesztő innovációkat eredményez az
elektromos autók gyártása, a kereskedelmi űrhajózás és a napelemes rendszerek
használatának területén. A könyv végigköveti Elon Musk útját nehéz dél-afrikai
gyermekkorától kezdve a globális üzleti világ csúcsára való felemelkedéséig, és
bepillantást nyújt az előttünk álló, hihetetlennek ígérkező évszázadba.”
Vance így beszél a forrásairól (a továbbiakban minden idézet
a könyvből van): „Abban a két évtizedben, amelyben Musk vállalatokat hívott
életre, tömegével hagyott maga mögött csodálókat és csalódottakat. Munkám során
egész sor ilyen ember osztotta meg velem, milyennek látta Muskot, és sokan
számoltak be kegyetlen részletekről is mind személyével, mind pedig
üzletvitelével kapcsolatban.” És „Ekkoriban a Muskkal elköltött vacsorák és a
Musklandbe tett látogatások a legkülönfélébb igazságokat hozták felszínre róla.”
„Gémlábú sasok, csodalények” (ez persze Cyrano – OP):
„Üzemekből, ipari hatalmakból és több tízezer munkásból álló birodalma
menekülésre késztette a konkurenciát, és Muskot a világ egyik leggazdagabb
emberévé tette, akinek magánvagyona megközelíti a 10 milliárd dollárt.
Musklandi látogatásom során egyre világosabbá vált, vendéglátóm hogyan hozta össze
mindezt. Míg az "embert a Marsra" jelszó egyesek szemében eszement
ötletnek tűnhet, Musk vállalataiban sajátos mottóvá vált. Átfogó céllá, amely egyesítő
elvként vezérel minden kezdeményezést. Mindhárom társaság alkalmazottai
tudatában vannak ennek, és azt is pontosan tudják, hogy nap mint nap a
lehetetlent kísérlik meg. Amikor Musk irreális célokat tűz ki, verbálisan
bántalmazza a beosztottakat, és betegre dolgoztatja őket, mindenki megérti,
hogy mindez a Mars-terv részeként történik. Van, aki imádja ezért. Mások
gyűlölik, de a küzdeni akarása és küldetéstudata iránt érzett tiszteletből
meglepő módon hűségesek hozzá. (Íme a kimagasló üzleti siker mai szent
szörnyetegei -–lényegében szóról-szóra ugyanezt a jellemzést kaptuk Steve
Jobsról is a róla szóló könyvekben (l. a Szemle 2009/5., 2012/1., 2012/6. számait)
– OP). Musk olyasmit alakított ki, ami a Szilícium-völgy legtöbb
vállalkozójának nem sikerült: értelmes világlátást. Megszállott zseniként halad
a valaha kitervelt legnagyobb szabású felfedezőúton. Kevésbé emlékeztet
gazdagságot hajtó vezérigazgatóra, és sokkal inkább csapatát győzelemre vezető
hadvezérre. Míg Mark Zuckerberg abban nyújt segítséget, hogy a gyerekeinkről
készült képeket megoszthassuk másokkal, Musk mást akar. Hogy mit? Megmenteni az
emberi fajt a saját maga által előidézett vagy a véletlen megsemmisüléstől.”
Vegyünk előre pár karakteres mondatot:
„Muskot a lehetetlen küldetések iránti erőteljes vonzalma
emelte a Szilícium-völgy istenei közé, ahol a többi vezérigazgató, például Page
(Larry Page, a Google egyik alapítója – OP), félelemmel vegyes áhítattal beszél
róla, az ígéretes vállalkozópalántáknak pedig minden vágya "olyanná válni,
mint Elon" – ahogy a korábbi években Steve Jobsot igyekeztek utánozni.” ϴ
„Kevesebb mint egy évtized alatt, 27 éves korára Musk kanadai hátizsákos
diákból multimilliomossá vált.” ϴ „Életcélja, hogy az embert a világűr
gyarmatosítójává tegye. "Szeretnék abban a tudatban meghalni, hogy az
emberiség előtt fényes jövő áll. Ha meg tudjuk oldani a fenntartható energia
kérdését, és önfenntartó civilizációként elindulhatunk a több-bolygós fajjá
válás útján, akkor egy másik bolygón talán megbirkózhatunk a legrosszabb
forgatókönyv megvalósulásával: az emberi tudat kihalásával. És az… az szerintem
nagyon jó lesz" – vallotta be.” (Vance-szel beszélgetve. Ám vajon mit
érthet itt az emberi tudat kihalásán? Hogyan jöhet az létre a faj kihalása
nélkül is? Vagy épp a biológiai ember kihalására és a tudatának átmentésére
utal? – OP) ϴ „Musk szilícium-völgybeli rendezvényeken elmondott fellengzős
beszédei gyakran hangzottak úgy, mintha egyenesen a technoutópia nagykönyvéből
olvasná őket. És – ami a legidegesítőbb – világmegváltó vállalatai első
ránézésre nem is muzsikáltak igazán fényesen. 2012 elején azonban a hozzám
hasonló cinikusoknak észre kellett venniük, hogy Musk valójában rengeteg dolgot
elér. Korábban sokat kifogásolt vállalatai meglepő dolgokban remekeltek.” És e
remeklésekről: „A SpaceX rakományszállító teherűrhajót juttatott el a
Nemzetközi Űrállomásra, és biztonságban vissza is hozta a Földre. A Tesla
Motors életre hívta a Model S-t, ezt a gyönyörű, teljesen elektronikus szedánt
(ötajtós kupé karosszéria), amely kijózanító pofonként szolgált Detroitnak, és
amelytől az egész járműipar lélegzete elállt. Musk, e két eredménynek
köszönhetően, még az üzleti óriások között is ritka magasságokba emelkedett. Egyedül Steve Jobs tudhatott magáénak
hasonló sikert két ennyire eltérő iparágban: amikor ugyanabban az évben egy
új Apple-termékkel és egy kasszasiker Pixar-filmmel is előállt. Musk azonban
itt még nem fejezte be. A SolarCity elnökeként és legnagyobb részvényeseként annak
a virágzó napenergia-vállalatnak az élére került, amely első nyilvános részvénykibocsátása
előtt állt. Úgy tűnik, Musk egyszerre valósította meg az elmúlt évtizedek
legnagyobb előrelépését az űr-, a jármű- és az energiaiparban egyaránt.”
(Kiemelés tőlem – OP) ϴ „Azt hiszem, túl sok okos ember foglalkozik internetes
dolgokkal, pénzügyekkel, vagy éppen joggal. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy
manapság oly kevés újítás születik.” (Musk Vance-nek) ϴ „Musk víziója és –
újabban – annak kivitelezése mintha Henry Ford és John D. Rockefeller legjobb
ötleteit ötvözné.” ϴ Sajátos magánélete: „Musk épp ekkoriban szakított második
feleségével, Talulah Riley színésznővel, és azt számítgatta, egyáltalán lehetséges-e
mindezek közé becsempészni némi magánéletet is. "Az üzletre és a
gyerekekre szánt idő talán rendben van, de szeretnék több időt szánni a
párkapcsolatra. Találnom kellene egy barátnőt. Erre muszáj még egy kis időt
szorítanom. Talán elég lehet öt vagy tíz… hetente mennyi idő kell egy nőnek?
Talán tíz óra? Nagyjából ez a minimum, nem? Fogalmam sincs." –
latolgatta.” Rileyt „később újra feleségül vette, miután a heti tízórás
párkereső terve kudarcba fulladt.” (majd ismét elváltak – OP) ϴ „Nem vagyok
befektető. Szeretem megvalósítani azokat a technológiákat, amelyeket a jövő
szempontjából fontosnak és valamilyen módon hasznosnak tartok.” (Musk önmagáról
– a valóságban viszont óriási összegeket, olykor épp mindenét, fektetett be a
fejlesztési vállalkozásaiba. – OP) ϴ „Szamurájmentalitásom van. Inkább
szeppukut hajtok végre, mint hogy elbukjam.” (Musk önmagáról - a szeppuku a
japán rituális öngyilkosság hasfelmetszéssel. – OP) ϴ „"A médiának azt is
megígértük, hogy lehozzuk a csillagokat az égről – mondta Fricker (Musk
pénzügyi startup cége, az X.com társalapítója, amely megalkotta a világ első
online bankját – OP). – Elon gyakran emlegette, hogy ez nem hagyományos üzleti
környezet, ezért fel kell függeszteni a hagyományos üzleti gondolkodást.
Ilyeneket mondott: »A hegy tetején egy nevetőgázüzem van, és folyamatosan
nyomja a szert a völgybe.«" Nem Fricker volt az egyetlen, aki azzal
vádolta Muskot, hogy túlreklámozza a termékeket, és félrevezeti a
nagyközönséget – még ha nehéz is eldönteni, hogy mindez jellemhiba vagy a
legzseniálisabb üzleti fogás.” ϴ Egy kiránduláson a malária egy különösen
erőszakos fajtáját kapta el. Karakteres kommentárja túlélése után: „Majdnem meghaltam
– jelentette ki Musk. – A pihenésről a következő tanulságot vontam le: ha
szabira mész, véged.” ϴ „Musk úgy érezte, az űripar nem sokat fejlődött az
elmúlt 50 év során. Az űrrepülési vállalatok alig teremtettek versenyhelyzetet,
sokkal inkább méregdrága és maximális teljesítményű termékeket gyártottak.
Mintha minden egyes kilövéshez egy Ferrarit építettek volna, amikor a célnak
egy Honda Accord is megfelelt volna. Musk ezzel ellentétben néhány
Szilícium-völgyben ellesett startuptrükköt szándékozott bevetni, hogy a SpaceX
olcsón és hatékonyan működjön, és hasznot húzzon a számítástechnikai
teljesítmények és anyagok utóbbi évtizedekben bekövetkezett robbanásszerű
fejlődéséből. Akkoriban, amikor egy negyed tonnás rakomány felküldésének
költsége 30 millió dollárnál kezdődött, ő azt ígérte, hogy a Falcon-1 képes
lesz mindössze 6,9 millió dollárért elvinni 635 kg terhet.” És persze
„Természetéből fakadóan Musk őrületesen nagyralátó időbeosztást adott meg
mindehhez.” ϴ Pete Worden, a légierő nyugalmazott tábornoka, aki Muskkal a
Védelmi Minisztérium konzultánsaként ismerkedett meg, Muskról és a Space-X
projektjéről: „Ha ezt összehozzuk, az tényleg mindent megváltoztat. Az űrben
így hasonlóan reagálhatnánk, mint a földön, a vízen és a levegőben.” És ugyanő:
„Beszéltem olyanokkal, akik sugárfegyvert és hasonlókat raktak össze a
garázsukban. Egyértelmű volt, hogy Elon más. Igazi látnok, aki tényleg értett a
rakétatechnológiához, és engem teljesen lenyűgözött.” ϴ Előhang gyanánt Musk
elektromos autó projektjéhez: „Aki az Egyesült Államokban autóipari vállalatot
akar létrehozni, hamar szembesül azzal, hogy az utolsó sikeres startup az
1925-ben alapított Chrysler volt.” ϴ Erőltetett menetben a Tesla Roadster
fejlesztése és az elkerülhetetlen takarékosság: „Elon tűzbe jött, és bejelentette,
hogy végrehajtjuk ezt a nagyszabású költségcsökkentő programot. Beszédet
tartott, amelyben azt mondta, hogy szombaton és vasárnap is dolgozni fogunk, az
íróasztal alatt alszunk, amíg készen nem leszünk. Valaki felpattant a székről,
és vitába szállt, hogy eddig is mindenki keményen dolgozott, hogy kész legyen
az autó, és igazán megérdemelnének egy kis szünetet, hogy a családjukkal is
foglalkozhassanak. Erre Elon azt válaszolta: "Nekik azt mondom, hogy
eleget fogják látni a családjukat, ha csődbe megyünk."”
S felettébb ambivalens jellemzésként a zárszó befejezése:
„Miután az információgyűjtés és az írás végére jutottam, alkalmam nyílt kicsit
kötetlenebbül beszélgetni Musk bizalmasaival és alkalmazottaival, és egyes
feltevéseimet is letesztelhettem rajtuk. Mostanra szilárd meggyőződésemmé vált,
hogy Musk mindig is küldetést teljesített, küldetése pedig olyan fantasztikus
és akkora elhivatottságot kíván, amekkorát legtöbbünk soha nem élhet át. Úgy
tűnik, szinte a rögeszméjévé vált az egyre nagyobb szabású célkitűzések
megfogalmazása, és képtelen megállni, hogy bejelentse például a Hyperloop vagy
az űrinternet tervét. Biztos vagyok abban is, hogy Musk mélyen érző ember, aki
szenvedni és örülni egyaránt intenzíven képes. Meglehet, hogy ezt a
tulajdonságát környezete egyáltalán nem tapasztalja, mert Musk a
legintenzívebben saját emberiségmegváltó küldetését éli meg, így időnként
nehezen ismeri fel a körülötte lévők érzelmeit. Ezért aztán az a kép alakul ki
róla, hogy barátságtalan és nehéz ember. Én azonban azt mondanám, hogy empátiája
egészen sajátos képet mutat. Úgy tűnik, az egész emberi faj sorsát viseli a
szívén, és közben hajlamos megfeledkezni az egyes emberek szándékairól vagy
szükségleteiről. De talán éppen ilyen ember tudja majd megvalósítani az űrinternet
észbontó ötletét.” (Alapigazság, hogy az emberi fajt még mindig sokkal könnyebb
szeretni, mint az egyes emberek nagy részét – OP)
Szokás szerint nézzünk kissé mélyebben is bele.
Musk összefoglaló
jellemzése: „Úgy tűnik, a szoftverek, az elektronika, a legmodernebb anyagok
és a számítástechnikai teljesítmény harmonikus egyesítése Musk lényeges
adottsága. Elég egy picit hunyorognunk, és máris láthatjuk, ahogy a képességeit
kihasználva kövezi ki az elképesztő gépek és a tudományos-fantasztikus álmok valóra
válásának korába vezető utat. Ebben az értelemben Musk közelebb áll Thomas
Edisonhoz, mint Howard Hughes-hoz. Ő feltaláló, ismert és ünnepelt üzletember
és iparmágnás, aki képes a nagy ötletekből nagy termékeket varázsolni. Több
ezer embert foglalkoztat, hogy amerikai gyárakban fémet kovácsoljanak egy olyan
időszakban, amikor mások ezt lehetetlennek tartják. Dél-Afrikában született,
most viszont Amerika leginnovatívabb iparmágnása, legelrugaszkodottabb
gondolkodója, az a személy, akiről a leginkább hihető, hogy a Szilícium-völgy
fejlődésének nagyratörőbb ívet képes adni. Musknak köszönhetően tíz év múlva az
amerikaiak a világ legmodernebb autópályáira ébredhetnek: egy több ezer
napelemmel működő töltőállomásból álló és elektromos autóktól nyüzsgő közlekedési
rendszerre. Addigra könnyen lehet, hogy a SpaceX naponta küld fel rakétákat az
űrbe, embereket és ellátmányt szállítva több tucat telepre, a Marsra való
tartós átköltözést előkészítve. Ezeket az előrelépéseket nehéz egyidejűleg
elképzelni, de szemmel láthatóan elkerülhetetlenek lesznek, amint Musk elég
időt tud majd szánni a beindításukra. Ahogy volt felesége, Justine is mondta:
"Azt teszi, amit akar, méghozzá tántoríthatatlanul. Ez Elon világa, mi,
többiek pedig ebben élünk."”
Frappáns jellemzése egy
kiemelkedő szakmabelitől: „Az egykori csodagyerek, Edward Jung, aki Jobsnak
és Gatesnek egyaránt dolgozott, és végül a Microsoft vezető szoftvertervező mérnöke
lett, így nyilatkozott róla: "Elonban megvan a technológia mélységes
tisztelete, a korlátokat nem ismerő látnok szemléletmódja, valamint az a
bizonyos Gateset és Jobsot egyaránt jellemző elszántság, amellyel hosszú távú
feladataikat végigvitték. Ráadásul Steve-hez hasonlóan őt is a fogyasztók igényei
iránti érzékenység jellemzi. Emellett kiváló érzékkel válogatja meg az embereit
a saját szakterületén kívül eső feladatokra – ez pedig inkább Billre vall. Néha
azt kívánja az ember, bárcsak Billnek és Steve-nek lenne egy géntechnológia
segítségével életre hívott szerelemgyereke, és hát ki tudja, lehet, hogy nem
ártana feltérképeznünk Elon génjeit, hogy kiderüljön, nem ez történt-e
valójában."” Természetesen abszurd feltevés, ám ha így lenne, ki más
hozhatta volna ezt létre, mint maga Musk? Végül is, Vance mondja róla: „Ha
bármi, amit Musk mond vagy tesz, abszurdnak tűnne, az azért van, mert egy
bizonyos szinten valóban abszurd.”
Teljesítménye és az
innováció ellenszele: Számos részletben megjelenik, hogy a botrányt az
egyik legkelendőbb árucikkeként kezelő sajtó mennyit gáncsolta Muskot és a
cégeit, mennyire megnehezítette a fejlesztések véghezvitelét. Ebben mindenkit
felhasználtak, elvált feleséget, volt munkatársat, aki csak rosszat mondott rá,
a cégeire, és a várható fejlesztési kudarcokra. Például, amikor Musk egyszerre
vitte erőltetett menetben a SpaceX és a Tesla fejlesztését, s ebben szinte
leküzdhetetlen finanszírozási nehézségekkel harcolt, „A sajtó nem ismerte Musk
pénzügyi gondjainak igazi komolyságát, de annyit azért tudtak róla, hogy
kedvenc időtöltésük a Tesla bizonytalan pénzügyi helyzetének taglalása legyen.
A The Truth About Cars weboldal 2008 májusában indította a Tesla Death Watch
(Tesla halálfigyelő) című blogot, és már abban az évben több tucat bejegyzés
keletkezett. Az itt megjelent írások nagy lendülettel tagadták Musk valódi cégalapítói
szerepét, olyan pénzembernek és elnöknek állítva be, aki tulajdonképpen ellopta
a Teslát Eberhardtól, a zseniális mérnöktől. Amikor Eberhard is létrehozta a
saját blogját, amelyen azt részletezte, milyen előnyökkel és hátrányokkal
számolhatnak a Tesla vásárlói, az autós oldal boldogan szajkózta a férfi
panaszait. A népszerű brit televíziós műsor, a Top Gear széthajtotta a
Roadstert, és úgy tett, mintha a tesztút során egyszerűen kifogyott volna
belőle a szufla. "A legtöbben nem vették komolyan a Death Watch-t meg a
hasonlókat, de azért elég durva volt – idézte fel Kimbal Musk (az öccse – OP).
– Egyik nap 50 cikk is megjelent arról, hogyan fog kimúlni a Tesla." 2008
októberében, alig pár héttel a SpaceX első sikeres startja után a Valleywag
ismét megjelent a színen. Először kigúnyolta Muskot, amiért hivatalosan is
átvette a Tesla vezérigazgatói szerepét, és elfoglalta Drori helyét. Kritikáját
arra alapozta, hogy Musk korábbi sikereit csak a véletlennek köszönheti. Ezután
közölték az egyik Tesla-alkalmazott e-mailjét, amelyben mindenről kitálalt.” Nyilvánvaló,
mennyire megnehezíti mindez bármely cég számára, hogy a nagyobb fejlesztésekhez
nélkülözhetetlen külső forráshoz jusson, s szintúgy, hogy azokhoz
megrendeléseket kapjon. Musk pedig a Tesla fejlesztéseket részben úgy
finanszírozta, hogy előre fizető megrendeléseket szerzett a leendő autókra.
A gyermekkori
képességeiről: „Öt-hat éves lehetett, és már tudta, hogyan zárja ki a
külvilágot, hogy minden idegszálával egy adott feladatra összpontosítson. E
képessége elméjének erősen vizuális jellegéből fakadt. Lelki szemeivel a mai számítógépes
műszaki rajzok részletességével és alaposságával látta maga előtt a képeket.
(..) Legfigyelemreméltóbb gyerekkori tulajdonsága az olvasás iránti szenvedélye
volt. Egészen fiatal kora óta mindig könyvvel a kezében látták. "Az sem
volt szokatlan, ha napi tíz órát olvasott – mesélte Kimbal. – Hétvégén simán
kiolvasott két könyvet is egyetlen nap alatt.” „Musk így vélekedett az olvasás
hasznáról: " Egyszer csak elfogyott az olvasnivaló az iskolai és a
kerületi könyvtárban. Harmadikos vagy negyedikes lehettem. Megpróbáltam rávenni
a könyvtárost, hogy rendeljen nekem könyveket. Jobb híján nekifogtam az
Encyclopædia Britannicának. Hihetetlenül hasznos volt. Az ember nem is tudja,
mi az, amit nem tud. Egyszer csak feleszmélünk, mi minden van körülöttünk.”
Végül két enciklopédiasorozaton is átrágta magát – ám ez a hőstett nem sok
barátot szerzett neki. Fotografikus memóriájának köszönhetően két lábon járó
lexikon – igazi okostojás vált belőle.”
„A nagyközönség először 1984-ben találkozhatott Elon Reeve
Musk nevével. A dél-afrikai PC and Office Technology című szaklap megjelentette a Musk
által tervezett videojáték forráskódját. A Blastar nevű,
tudományos-fantasztikus világ ihlette űrjáték 167 sornyi utasítás segítségével
futott. Mindez még abban az időben történt, amikor a korai
számítógép-felhasználóknak parancsokat kellett begépelniük, hogy a gépük
egyáltalán működni kezdjen. Ebben az összefüggésben Musk játéka nem tűnt
kimagasló számítástechnikai eredménynek, de az biztos, hogy túlszárnyalta azt a
szintet, amelyre akkoriban a legtöbb 12 éves képes volt.”
Sikeres indulása a
dotkom szép új világában: „1995-ben az egyetemről frissen kikerülve maga is
elmerült a dotkom-őrületben: megalapította a Zip2 céget – a Google Maps és a
Yelp meglehetősen kezdetleges keresztezését. Első vállalkozása hamar felfutott.
A Compaq 1999-ben 307 millió dollárt fizetett a Zip2-ért. Musk 22 milliót
keresett az ügyleten, és szinte a teljes összeget vissza is forgatta új vállalkozásába,
egy startupba, amely később beleolvadt a PayPalba. Musk hihetetlenül
meggazdagodott, amikor az eBay 2002-ben 1,5 milliárd dollárért felvásárolta a
vállalatot.”
’Felnőtt-felügyelet’,
akárcsak ’a Google-fiúk’-nál (l. Így vezetünk mi - Iparjogvédelmi és
Szerzői Jogi Szemle 2015/5. sz.): „A Zip2 hajnalán Musk egy fontos bizalmasra
tett szert, aki igyekezett a megfelelő mederbe terelni ezeket a végletes
impulzusokat. Greg Kouri, a harmincas évei közepén járó kanadai üzletember a
Musk fiúkkal még Torontóban találkozott, és már akkor megragadta a Zip2 ötlete.
A fiúk egy szép napon megjelentek az ajtaja előtt, és közölték vele:
Kaliforniába mennek, hogy megpróbálkozzanak az üzlettel. A fürdőköpenyes Kouri
sarkon fordult, visszament a házba, pár percig matatott, majd 6 ezer dollárnyi
bankjeggyel tért vissza. 1996 elején ő is Kaliforniába költözött, és
társalapítóként csatlakozott hozzájuk. Kouri, aki a korábbi években több
ingatlanügyletet is összehozott, és valós üzleti tapasztalattal és
emberismerettel rendelkezett, biztosította a felnőtt felügyeletet a Zip2-nél. A
kanadai értett ahhoz, hogyan nyugtassa meg Muskot, és végül afféle mentor lett
belőle. "Az igazán okos emberek időnként nem értik meg, hogy nem mindenki
tud velük lépést tartani – fogalmazta meg Derek Proudian
kockázatitőke-befektető, aki később a Zip2 vezérigazgatója lett. – Greg azon
kevesek egyike volt, akikre Elon hallgatott, és aki új kontextusba helyezte
számára a dolgokat."”
Az említett startup:
„A Zip2 eladása után Musk önbizalma új erőre kapott. Akárcsak az általa kedvelt
videojátékok szereplői, Musk szintet ugrott. Teljesítette a
Szilícium-völgy-pályát, és az lett, aki mindenki lenni akart: dotkom-milliomossá.
Következő lépésként olyan vállalkozásba kellett kezdenie, amely méltó rohamosan
növekvő ambíciójához – olyan iparágban, ahol rengeteg a pénz és az olyan
hiányosság, amelyet ő az internet segítségével pótolhat. Musk gyakran felidézte
a Bank of Nova Scotiánál töltött gyakornokságát. Úgy vélte, hasznára fordíthatná
az ott szerzett legfőbb tapasztalatot, miszerint a bankárok gazdagok és
ostobák.” Vance elmondja, hogy Musk e gyakorlata során felfedezett egy bombabiztosnak
tűnő, kiaknázatlan üzleti lehetőséget, a bank vezetői azonban elutasították,
ami alapvető tanulsággal szolgált neki: „Próbáltam elmagyarázni, hogy itt nem
ez a lényeg. Hanem az, hogy az egészet támogatja az amerikai állam. Tök
mindegy, hogy a délamerikaiak mit csinálnak. Egyszerűen nem veszíthetünk rajta,
csak ha az amerikai kincstár fizetésképtelen lesz. Ennek ellenére nem vállalták.
Ezen teljesen ledöbbentem. Később, amikor bankokkal szemben szálltam versenybe,
többször is visszagondoltam erre az esetre, és mindig önbizalmat adott. A
bankárok csak majmolják a többiek viselkedését. Ha mindenki kútba ugrik, akkor
ők is utánuk ugranak. Ha egy nagy halom arany fekszik a szoba közepén, és senki
sem vesz belőle, akkor ők sem nyúlnak hozzá.” „Az elkövetkező években Musk
többször elgondolkodott azon, hogy internetes bankot indít, és 1995-ben a
Pinnacle Kutatóintézetnél gyakornokként nyíltan beszélt is erről. Az ifjú Musk
kiselőadást tartott a tudósoknak arról, hogy a pénzügyi szektorban elkerülhetetlen
az online rendszerek felé való nyitás, de azok megpróbálták jobb belátásra
bírni. Azzal érveltek, hogy hosszú idő, mire a web biztonsága eléri azt a
szintet, hogy meg tudja nyerni a fogyasztókat. Musk ennek ellenére nem adta fel
meggyőződését, hogy a pénzügyi szektorra ráfér egy komoly megújulás, és ő maga
egy viszonylag kis beruházással komoly befolyásra tehetne szert a bankolás
területén.” Így hozta létre az X.com-ot, amelyből egy fúzióval a PayPal lett,
Musknak pedig hatalmas bevétel – és nem kevés keserves tapasztalat.
„Musk irányításával az X.com radikális banki koncepciókat
próbált ki. Az ügyfelek egy 20 dollárt tartalmazó bankkártyát kaptak, ha a
szolgáltatást választották, és további 10 dollárt minden egyes személyért, akit
ők ajánlottak. Musk beszüntette az idegesítő díjakat és késedelmi pótlékokat.
Meglepő újítás volt a közvetlen fizetési rendszer, amelyben az ügyfelek rendkívül
egyszerűen, az e-mail-címük megadásával küldhettek egymásnak pénzt az oldalon
keresztül. A cél az volt, hogy maguk mögött hagyják a lassan reagáló bankokat,
ahol a rendszernek napokba került feldolgozni a fizetési megbízásokat. Olyan
rugalmas bank kialakítását tűzték ki maguk elé, ahol az ügyfél pár kattintással
vagy e-mailen keresztül is mozgathatta a pénzét. Ez valóban forradalmi vívmány
volt. Az indulás után néhány hónappal már több mint 200 ezer ember harapott rá,
és fizetett elő az X.com-nál.”
Hányattatás és kudarc
vezetőként: Akárcsak Jobsnak, Musknak is meg kellett tapasztalnia
cégvezetőként a kudarcot, s ő is kiharcolta vezetői pozíciója visszaszerzését.
Az X.com-tól buktatták ki, nem kis részben megérdemelten, majd pedig:
Győztes visszatérés és
hatalmas siker (akárcsak Jobs második periódusában, csak sokkal gyorsabban)
„Jórészt Musk vezetésének köszönhetően a PayPal túlélte a dotkomlufi kidurranását.
A szeptember 11-ei támadást követően a cég elsődleges részvénykibocsátása az
első kasszasiker lett, később pedig csillagászati áron adták el az eBaynek,
miközben a technológiai ipart padlóra küldte a drámai visszaesés. Szinte
lehetetlen volt túlélni, nemhogy győztesként emelkedni ki a romok közül.
A PayPal mindemellett az üzleti és informatikai tehetségek
egyik legnagyobb gyűjtőhelyévé vált a Szilícium-völgyben. Musk és Thiel jó szemmel
választotta ki a fiatal, zseniális szakembereket. Számos startup, köztük a
YouTube, a Palantir Technologies és a Yelp alapítója korábban a PayPalnál
dolgozott. Egy másik csoport – köztük Reid Hoffman, Thiel és Botha – a
technológiai ipar legnagyobb befektetői lettek. A PayPal munkatársai úttörő
szerepet töltöttek be az online csalás elleni technikák kidolgozásában.
Fejlesztéseik alapul szolgáltak azokhoz a szoftverekhez, amelyeket a CIA és az
FBI a terroristák felderítésére használ, illetve amelyeket a világ legnagyobb
bankjai a bűncselekmények ellen vetnek be. A PayPal-maffia néven elhíresült
szuperintelligens csapatnak – gyakorlatilag a Szilícium-völgy uralkodó osztályának
– Musk a leghíresebb és legsikeresebb tagja.”
Mindehhez még: „Visszatekintve
persze már Musk zseniális jövőbelátásának tűnik mindez (..) Ha az X.com
vezetősége több türelemmel fordul Musk felé, joggal hihetjük, hogy keresztülvihették
volna a "mindent átfogó online bankot", amely az eredeti terve volt.
A történelem azt igazolta, hogy míg Musk céljai az adott pillanatban abszurdnak
tűnnek, ha elegendő időt kap, rendíthetetlenségével el is érheti azokat. "Mindig
máshonnan közelíti meg a valóságot, mint mi, többiek – mondta róla Ankenbrandt
(az X.com egyik alkalmazottja – OP). – Egyszerűen más, mint a többiek."”
Továbblépés magasabb
pályákra: „Ahelyett, hogy ellődörgött volna a Szilícium-völgyben, és
társaihoz hasonlóan leereszt, Musk átvonult Los Angelesbe. Az akkori általános
vélekedés szerint ilyenkor nagy levegőt kell venni, és kivárni a következő
hatalmas dobás lehetőségét. Musk azonban máshogy döntött: 100 millió dollárt
ölt bele a SpaceX-be, 70 milliót a Teslába és 10 milliót a SolarCitybe. Ennél
gyorsabb iramban csak akkor tüntethette volna el a vagyonát, ha egy valódi
pénzdaráló gépet épít. Egyszemélyes, szélsőségesen kockázatvállaló tőkebefektető
műhellyé vált, ráadásul rátett még egy lapáttal, és rendkívül komplex fizikai
termékeket gyártott a világ két legdrágább helyén, Los Angelesben és a
Szilícium-völgyben. Vállalatai a nulláról indulva hoztak létre mindent, és
igyekeztek újragondolni az űrrepülés, az autógyártás és a napenergia-ipar örök
érvényűnek tartott törvényeit.”
E cégeiről: „A
SpaceX többször használatos precíziós rakétákat tesztelt, amelyek teherrakományokat
szállíthatnak az űrbe, majd a Földre visszatérve indítóállásukon landolnak. Ha
a vállalat tökéletesíteni tudja a technológiát, pusztító csapást mér minden
versenytársra, és szinte bizonyosan kiszorítja a rakétaipar egyes főszereplőit,
miközben azt is eléri, hogy az Egyesült Államok világvezető szerepet töltsön be
az űrbe történő teher- és személyszállítás területén. Ez pedig olyan
fenyegetés, amely Musk szerint rengeteg ádáz ellenséget szerzett már neki.
A Tesla Motorsszal Musk megpróbálta átalakítani az
autógyártást és -kereskedelmet, miközben világméretű üzemanyag-ellátó hálózatot
igyekezett kiépíteni. Hibridek helyett – amelyek Musk kifejezésével élve
szuboptimális kompromisszumok – a Tesla teljes mértékben elektromos autókat
gyárt, amelyek után valósággal áhítoznak az emberek, és amelyek a technológia
határait feszegetik. (…) A Tesla töltőállomásai már ott állnak az Egyesült
Államok, Európa és Ázsia több fontos autópályája mellett, és nagyjából húsz
percen belül több száz kilométerre elegendő szuflával látják el a kocsikat.
Ezek az ún. szuper-töltőállomások napelemmel működnek, és a Tesla-tulajdonosok
számára ingyenesek. Miközben Amerika infrastruktúrájának nagy része hanyatlik,
Musk egy futurisztikus, mindent behálózó közlekedési rendszert épít ki, amely
lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok messze megelőzze a világot. Musk
víziója és – újabban – annak kivitelezése mintha Henry Ford és John D.
Rockefeller legjobb ötleteit ötvözné.
A SolarCity a legnagyobb napenergiával foglalkozó vállalat,
amely fogyasztók és cégek számára egyaránt épít és finanszíroz napelemeket. Musk
tőkét biztosított a vállalat számára, segítséget nyújtott koncepciójának kidolgozásában,
és a cég elnökeként is tevékenykedik, míg unokatestvérei, Lyndon és Peter Rive
vezetik a vállalatot. A SolarCity több tucat közműnek ígért alá, és saját jogon
lett kiterjedt közműcég. Abban az időben, amikor a környezetkímélő technológiát
képviselő vállalatok aggasztó rendszerességgel mentek csődbe, Musk felépítette
a világ két legsikeresebb cleantechvállalatát. Üzemekből, ipari hatalmakból és több
tízezer munkásból álló birodalma menekülésre késztette a konkurenciát, és
Muskot a világ egyik leggazdagabb emberévé tette, akinek magánvagyona
megközelíti a 10 milliárd dollárt.”
A SpaceX kezdeti szakasza egy olyan képességét is
megmutatja, amelyet szinte nem is hinnénk: a messze kimagasló cél elérését
óvatosan becserkésző, ehhez szükségesen türelmes építkezését. Egy csoport
PayPal igazgató az egyik hétvégén Las Vegasban gyűlt össze megünnepelni a
vállalat sikerét. „"A Hard Rock Cafe egyik pavilonjában ejtőztünk, és Elon
is ott volt. Valami érthetetlen, csupa penész, szovjet rakétákról szóló
kézikönyvet olvasott, amit talán az eBayen vett – idézte fel Kevin Hartz, a
PayPal egyik korai befektetője. – Ezt bújta, és nyíltan beszélt az űrutazásról,
meg arról, hogy a világ megérett a változásra." Musk [új lakóhelyéül]
tudatosan választotta Los Angelest. A város kaput nyitott az űr – vagy legalábbis
az űripar – felé. Muskban ugyan még nem körvonalazódott, pontosan mit is akar
az űrben, de arra rájött, hogy ha Los Angelesben van, a legnagyobb
repüléstechnológiai koponyákkal lesz körülvéve. Segíthetnek neki finomítani az
elképzelésein, és rengeteg potenciális jelöltből válogathat majd az új
vállalkozása számára.”
Célja eléréséhez meglehetősen cifra társaságba is beszállt,
rá jellemző módon: „Musk a repüléstechnológia képviselői közül elsőként a Mars
Society (Mars Társaság) nonprofit szerveződés űrrajongóinak igencsak vegyes
társaságával találkozott. A Mars Society elkötelezte magát a vörös bolygó
felfedezése és betelepítése mellett, és 2001 közepén szponzorkereső és adománygyűjtő
rendezvényt szerveztek. A fejenként 500 dolláros belépővel látogatható összejövetelt
az egyik vagyonos tag házában tervezték megtartani, és szétküldték a meghívókat
a szokásos szereplőknek. Robert Zubrint, a csoport vezetőjét igencsak meglepte,
hogy egy Elon Musk nevű illetőtől is kapott választ, holott senki sem emlékezett
rá, hogy meghívták volna. "Egy ötezer dollárról kiállított csekk érkezett
tőle – idézte fel Zubrin. – Erre mindenki felkapta a fejét."”
A tájékozódó
tárgyalások után a SpaceX koncepciója, ahogyan azt a cég weboldalán Musk
közzétette: „Miközben az Apollótól a Fastrac X–34-es gépéig számos korábbi
felbocsátási program tapasztalataira építünk, a SpaceX az alapoktól kezdve
saját maga fejleszti a teljes Falcon rakétát, beleértve mindkét fokozat
hajtóműveit, a turbószivattyút, a kriogén (hidrogén–oxigén) tartályszerkezetet
és a vezérlőrendszert. Az alapoktól kezdődő belső fejlesztés megsokszorozza a
nehézségeket és a szükséges beruházásokat, de más módon nem érhető el a
szükséges fejlődés az űrutazás költségeinek területén.” A megvalósítás 21.
századi hőseposzként mindvégig borotvaélen haladt, kudarcról-kudarcra,
módszeres javítással és elszánt kitartással. A leginkább kritikus akadályokat
természetesen a finanszírozás biztosítása jelentette, s ebben alapvetően
Muskhoz kötődött, s így osztoznia kellett a Tesla-fejlesztés sorsában is.
A notórius 21. századi
konkvisztádor újabb hódítása: a Tesla. Az indulásról: „A Tesla-alapítók úgy
érezték, a szerencse hozzájuk sodorta a tökéletes befektetőt. Musk mindent megtett
azért, hogy a mérnökkoponyák tudják, mit építenek. Emellett nagyobb ívű céljukkal
is egyetértett, miszerint meg kell próbálni véget vetni az Egyesült Államok
olajfüggőségének. "Olyan mecénások kellenek, akik hisznek is az ügyben, és
számára ez nem pusztán pénzügyi tranzakció volt – fogalmazott Tarpenning (az
egyik alapító-fejlesztő – OP). – Meg akarta változtatni az ország energiaegyenletét."
Musk 6,5 millió dollárt ruházott be, így a Tesla legnagyobb részvényese és
egyben a vállalat elnöke lett.” „Ha egy detroiti szakember benézett volna a
Tesla Motorshoz, hisztériás rohamot kap. A vállalat járműipari szakértelme
kimerült annyiban, hogy két teslás fickó odavolt az autókért, míg a harmadik
korábban egy sor tudományos kiállításra szánt projekten dolgozott a járműipar
számára nevetséges technológiára alapozva. Az alapító csapatnak mindazonáltal
esze ágában sem volt Detroithoz fordulni tanácsért, hogyan építsék fel
autócégüket. Nem, a Tesla azt tette, amit a többi szilíciumvölgybeli startup
korábban: felvett egy rakás fiatal, éhes mérnököt, és menet közben találta ki,
mit akar. Kit érdekelt, hogy a Bay Area történetében még nem fordult elő, hogy
ez a modell autókkal is bevált volna.”
Musk, a sárkányölő:
A Tesla fejlesztés a pénzügyi szakadék peremének már a belsejére sodródott, új
tőke nélkül vége volt. „Musk 20 millió dollárt szedett össze, és megkérte a
Tesla régi befektetőit – mivel újak nem bukkantak fel –, hogy ők is adjanak
bele ennyit. A befektetők beleegyeztek.” Egyikük azonban a pénzügyi világ
kegyetlen logikája szerint ellene játszott: „A VantagePoint nem óhajtott erről
az időszakról beszélni, de Musk meggyőződése, hogy Salzman (a VantagePoint
társalapítója és ügyvezető üzlettársa – OP) taktikája a Tesla csődbe
juttatására irányult. Musk attól tartott, hogy a VantagePoint megfosztja
vezérigazgatói székétől, és feltőkésíti a Teslát, hogy az autógyártó legfőbb tulajdonosa
legyen. Ezek után már el tudná adni a Teslát egy detroiti autógyártónak, vagy
az elektromos erőátvitelek és akkumulátortelepek eladására fókuszálna az
autógyártás helyett. Ez a megközelítés üzleti szempontból praktikus lett volna,
csak épp nem esett egybe Musk Teslával kapcsolatos céljaival. (A VantagePoint
ebben az ún. karvalytőke tipikus logikáját követte – OP) "A VantagePoint
ezt a megfontolt döntést egy olyan vállalkozó torkán akarta lenyomni, aki
nagyobbat és merészebbet tervezett – fogalmazta meg Steve Jurvetson, a Draper
Fisher Jurvetson partnere és a Tesla egyik befektetője. – Talán megszokták,
hogy a vezérigazgatók meghajolnak, csakhogy Elon ilyet sosem tenne."
Ehelyett Musk újabb hatalmas kockázatot vállalt.” Óriási blöffel, mindenét
feltéve rá, megnyerte a fordulót, és „Az ügylet karácsony előestéjére végül
lezárult, mindössze órákkal azelőtt, hogy a Tesla csődbe ment volna. Musknak
addigra csak pár százezer dollárja maradt, és másnap nem tudott volna fizetést
adni.”
Beszámolónk epilógusaként,
bár csak a könyv közepéről: „A Tesla- és SpaceX-befektető Gracias számára a
2008-as év mindent elárult barátja személyiségéről. Egy olyan embert látott,
aki üres kézzel érkezett az Egyesült Államokba, aki elveszített egy gyermeket, akit
az exfelesége és a riporterek pellengérre állítottak a sajtóban, és aki kis
híján kénytelen volt végignézni, ahogyan élete munkája romba dől. "Még
senkivel sem találkoztam, aki nála keményebben dolgozna, és jobban bírná a
stresszt – mondta róla Gracias. – Amin 2008-ban keresztülment, bárki mást
megtört volna. Ő nem csupán túlélte. Folyamatosan dolgozott, végig összeszedett
maradt." Az a képessége, hogy a legnagyobb válságban is tud
összpontosítani, Musk egyik legfőbb előnye az igazgatókkal és a versenytársakkal
szemben. "Ekkora nyomás alatt a legtöbben szétesnek – tette hozzá Gracias.
– Rossz döntéseket hoznak. Elon viszont végtelenül racionális lett. Továbbra is
képes volt logikus és hosszú távú döntéseket hozni. Minél nehezebbé vált a
helyzet, ő annál jobb lett. Bárki, aki közelről látta, amin ez a fickó
keresztülment, még jobban tisztelte utána. Ilyen fájdalomtűrő képességgel még sosem
találkoztam."”
A könyvben viszont - a most új virágzását élő Star Wars
fejezetcímét kölcsönözve - a továbbiakkal kezdődik az új remény. Abból csak
ennyit: „Elon Musk maga a szüntelen mozgás. Mire ez a könyv az olvasó kezébe
jut (Vance 2015-ben zárta le –OP), a SpaceX-nek talán már sikerült visszahoznia
és letennie egyik rakétáját egy tengervízen lebegő uszályra vagy egy floridai
kilövőállásra. A Tesla Motors pedig talán már bejelentette a Model X néhány
extráját. Musk akár hivatalosan is hadat üzenhetett a Google adatközpontjaiban
életre kelő, mesterséges intelligencia által irányított gépeknek. Ki tudja? Egy
dolog biztos: Musk tettvágya folyamatosan nő. Már az utolsó simításokat
végeztem a könyvön, amikor újabb nagy kaliberű kezdeményezésekbe fogott. A
legdrámaibb ezek közül, hogy a Földet több ezer kisebb kommunikációs műholddal
akarja körbevenni. Musk lényegében az űrinternet kiépítésére törekszik. A
műholdak elég közel helyezkednének el a bolygóhoz, és nagy sávszélességű
internetet sugároznának a Földre. Egy ilyen rendszer több okból is hasznos
lenne: a száloptikás internethálózat kiépítéséhez túlságosan szegény vagy
túlságosan távoli területeken élők számára először válna elérhetővé a gyors
internet, az üzleti és lakossági felhasználók pedig hatékony backhaul
hálózatként vehetnék hasznát.”
És a Star Wars világa
a mai Földön ,
Musk tervében: „Az elkötelezett Musk-hívek 2013 augusztusában
lelkesedhettek csak igazán, amikor példaképük fellebbentette a fátylat
Hyperloopnak nevezett projektjéről. Újfajta közlekedési eszköznek nevezte a
gépet, amely tulajdonképpen egy hatalmas pneumatikus cső – olyan, mint amilyet
irodán belüli levélküldésre használnak a sűrített levegővel működő csőposták
esetében. Musk azt tervezi, hogy nagyvárosokat, például Los Angelest és San
Franciscót ilyen, magasban futó csővasúttal lehetne összekötni, amelyben az
emberek és járművek kapszulák segítségével utazhatnának. A kapszulák 1200–1300
km/h sebességgel suhannának, vagyis Los Angelesből 30 perc alatt San
Franciscóba lehetne érni. Természetesen az egész rendszer napenergiával működne.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése