2011. április 25., hétfő

Wolfgang Fleischer: 1000 katonai jármű - Harckocsik, motorkerékpárok, dzsipek, tehergépkocsik és kétéltűek - Alexandra Kiadó, 2010


Dr Osman Péter ismertetése


A kötet az Alexandra kitűnő "1000.. sorozatának egyik legújabb darabja.
„Vihar tombol vagy havazik, vagy a Nap nevet ránk,/ A nappal tűzforró, vagy az éj jéghideg, / Arcunkat por lepi, de a lelkünk vidám, / Igen, a lelkünk / Tankunk tovaszáguld a szélvészben. / Mennydörgő motorral, villámsebesen / A tankunkban védetten / A bajtársaink előtt járva / Egyedül állunk a csatában, / Egyedül állunk, / Így törünk be mélyen az ellenség soraiba.” (Panzerlied, a Wehrmacht egyik legismertebb katonadala - ezt éneklik A halál ötven órája c. film talán leghatásosabb jelenetében is. Részlet, saját nyersfordításban).
„Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!” (Shakespeare - III. Richárd, V.4.) - Íme, mit érhet egy hatékony harci jármű kiélezett helyzetekben! Vajon mit ajánlott volna a veszte elől kétségbe esve menekülni próbáló király egy olyan lehetőségért, amelyet az e kötetben felsorakoztatott gépek akár leggyengébbike is kínál??
„Milyen balszerencse, hogy a Föld első intelligens társas állata egy törzsi szerveződésű ragadozó." - idéztük James Lovelock Gaia halványuló arca c. könyvéből. Tegyük azonban hozzá - ha sokkal békésebb természetű lenne az emberiség, akkor talán technikai fejlettségben a közelében sem járnánk a mainak. Ha csak az innovációk exponenciális gyorsulásának legutóbbi egy-másfél évszázadát nézzük, a fejlesztések igen nagy hányadának - bizonyos területeken azok zömének - forrása az egymásra fenekedő "törzsek", azaz országok egymással versengő törekvése a hatalmi potenciáljuk növelésére, valamint a mások haditechnikai fölényének kiegyenlítésére. Voltaképpen, ahogy a világunkat felépítő nehéz elemek a szupernovák kohói-ban jöttek létre, hasonlóképpen elmondható, hogy a hétköznapi élet modern eszköztárának nagy hányada a hadiiparban "forrón és szilajon" született fejlesztések leszármazottja. Csak az egyik legpolgáribb területen, a konyhánkban maradva, a teflonbevonatú edényektől a mikrohullámú sütőn át a lézer-élesítésű késekig a modern főzőeszközeink sorát köszönhetjük a hadiiparnak.
Minden bizonnyal az emberiség legújabb korszaka nyitányának tekinthető, hogy a most folyó nagy észak-afrikai tömegmegmozdulások egyik fő mozgatója az internetnek és a mai telefontechnikának a segítségével megvalósított szervezés és mozgósítás, jóllehet az érintett országok mégcsak nem is sorolhatók a legmagasabb technikai színvonalon állók közé; s hogy erős országok erős diktatúrái is a hatalmukat fenyegető erőnek tekintik a modern infokommunikációban rejlő ilyen lehetőségeket. Aligha valószínű viszont, hogy a hadiipari fejlesztések nélkül ezek az eszközök a legtöbbünk rendelkezésére állnának. Ehhez tartozik az is, hogy a hadiipari fejlesztéseknek van egy kritikus jelentőségű sajátossága - jelesül, hogy ugyan a technikai fejlődés előrehaladtával mindinkább kiemelkedően nagy a forrásigényük, azonban a finanszírozásukban a polgári területekhez képest sokkal kevésbé jutnak döntő szerephez a megtérülési követelmények. Ezért itt olyan innovációs fejlesztések is megvalósulhatnak, amelyekre a polgári ágazatokban nem jutna pénz. Másrészt viszont, és ez az ilyen fejlesztések számunkra igen fontos vonása, a profitszerzés a hadiipar szereplői számára is kiemelt cél, s ezért a létrehozott innovációs eredmények nagy hányadát - vagy azok leszármazottait - előbb-utóbb igyekeznek a polgári alkalmazásokban is hasznosítani. Ecce homo, ecce teflonbevonat és mikrosütő...
Magának e kötetnek is izgalmas olvasata jellemezhető az "ecce homo" mottóval. A katonai járművek benne felsorakoztatott seregszemléje egyaránt szól az ember militáns hajlamáról, valamint a kiemelkedő, lenyűgöző alkotóképességéről. Tudjuk, a kerék feltalálása egyike a társadalmi-gazdasági fejlődését megalapozó legfontosabb, korai innovációknak. A Bevezetés itt azt is kiemeli, hogy a kocsi már a fejlődése legkorábbi szakaszában egyaránt szolgált gazdasági és hadi célokat. Az ókor magasan fejlett kultúráiban már megjelentek a gyors, ló vontatta harci kocsik. Mozgékonyságuk, valamint hogy a harcosaik a fegyvereiket e magasabb platformról tudták használni, fölényt biztosított nekik a harcban (e kocsik tehát joggal nevezhetők a kor csúcstechnológiás fegyvereinek - OP).
Az említett Bevezetés igen érdekes, bár szükségképpen tömör had- és technikatörténeti átte-kintéssel szolgál e járműcsalád fejlődéséről és alkalmazásáról. Tényeket ugyan csak példálóz-va hozhat fel, ám azok így is nagyon tanulságosak. Csak egy részletet ízelítőül kiragadva: a korabeli adatok szerint 1914 nyarán (azaz nem sokkal az autózás hajnalát követően - OP), az első világháború kezdetén Belgium, Franciaország és Nagy-Britannia haderői csak a nyugat-európai fronton 76 ezer gépjárművel rendelkeztek; az orosz hadseregnek ekkor 16 ezer gép-járműve volt. 1918-ra az antantnak 240 ezer gépjárműve volt hadi szolgálatban, hatszor annyi, mint a német haderőnek, míg a császári és királyi osztrák-magyar haderő 24 ezerrel rendelkezett. A gépkocsik igen rövid idő alatt a vasutak mellett első számú katonai közlekedési eszközzé léptek elő. És ugyancsak e világháború egyik kiemelkedő jelentőségű katonai innovációja volt egy egészen újfajta, kifejezetten kiváló terepjáró és fegyverhordozó képességűnek fejlesztett harci jármű-család, amely az eredeti fedőneve alapján a tank elnevezéssel vált a fegyvertárak és fegyveres erők egyik kiemelkedő harcértékű részévé.
Érdemes ide idéznünk a Bevezető történeti áttekintésének sokatmondó alcímeit - ◙ A mozgó hadviselés kezdetei ◙ Az első harci kocsik ◙ Járművek minden fronton - a hadseregek gépesí-tése az első világháborúban ◙ Gépesítés és páncélos-hadviselés a két világháború között ◙ A fő csapásmérő erő - katonai járművek és páncélosok a második világháborúban ◙ Mozgé-konyság új körülmények közepette (a második világháborút követő időkben, napjainkig - OP).
Ezernél több típusról összesen 336 oldalon, mindegyikről fényképpel - ez azt is jelenti, hogy a szöveges ismertetések csak a legfontosabb jellemzők pársoros összegzésére szorítkozhatnak. Az ismertetést adatsor teszi teljesebbé, amelynek címszavai: ◙ Feladat ◙ Gyártás (évei) ◙ Kezelők (száma) ◙ Súly ◙ Teljesítmény ◙ Fegyverzet ◙ Páncélzat (vastagsága). Jogos hiányérzetünk inkább csak abban lehet, hogy jól jött volna egy glosszárium a "beszélő" típusnevek, valamint a főként a németeknél szereplő rövidítések magyarázatával - utóbbiak annál is inkább, mert azok a jármű sajátosságára utalnak.
A kötet tartalmáról és rendezőelveiről a szerzők elmondják, hogy az elsősorban az európai térség harci járműveivel foglalkozik, de kitekint a tengeren túli országokra, főként az Egyesült Államokra. (A mondottakon túl a japán típusok kapnak még nagyobb teret - OP). A váloga-tásnál előnyben részesítették a hagyományos autógyártó országokat, de bevettek kevésbé fejlett autóiparú országokat is, amennyiben figyelemre méltó licenc-alapú gyártás folyt a területükön, vagy lemásoltak egy ismert katonai járművet. A modellek kiválasztásánál nem csupán a gyakoriságuk, hanem a technikai megoldásaik érdekessége, vagy a szokatlan külsejük is szempont volt. A kötet anyagát a gyártó országok szerint csoportosították. Azon belül a járműveket időrendbe és típus szerint rendezték. A legkisebb és legrégebbi, páncélozatlan járművekkel kezdték, azaz a motorkerékpároktól és a dzsipektől a nehéz tehergépkocsikig haladtak előre. Azokat vontatók, felderítő páncélkocsik, a lövedékvető és egyéb különleges gépjárművek követik, majd a nehéz páncélozott harci járművek, lövészpáncélosoktól az önjáró lövegeken keresztül a harckocsikig. A sort a jelenkor legnehezebb páncélozott járművei zárják. A szerzők e felsorolása ugyan külön nevesítve nem szól róluk, de szerfelett fenyegető rakétahordozókat is láthatunk itt.
A haditechnikában kevésbé otthonosaknak igazán rendkívüli tárlat végig nézni ezeket a járműveket. Ha el tudunk tekinteni a szélsőségesen csúf, gyilkos rendeltetésüktől - és az is igaz, hogy sohasem az eszköz a rút, megvetendő, hanem a gazdája! -, akkor az egész albumról elmondható, hogy csaknem kivétel nélkül nagyon figyelemre méltó műszaki alkotások seregszemléje. Ilyenként szerfelett sokszínű és érdekes, mind az eszközök képességeit, mind azok technikai megoldásait, valamint megjelenését tekintve, a korai, viszonylag apró, fürge jószágoktól az erőteljes darabokon át a szinte legyűrhetetlennek látszó hatalmas csúcsragadozókig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése